i'm tired

első videó.md

@@ -2,11 +2,100 @@
 
 ## Mi is a Linux
 
+A [Linux](https://www.kernel.org/) önmaga csak egy kernel, nem tartalmaz egy programot sem.
+Amikor Linuxról beszélünk, általában GNU/Linux-ra gondolunk,
+ami azt jelenti, hogy Linux kernelen futtatunk [GNU
+rendszerprogramokat](https://www.gnu.org/software/coreutils/) és könyvtárakat.
 
+<Note type="warning" label="Megjegyzés">
+
+Ha Linux-ot mondunk ebben a segédletben, sok esetben itt is
+GNU/Linux-ra gondolunk
+
+</Note>
+
+<Note type="tip" label="Extra infó">
+
+Vannak nem GNU programokat használó Linux [disztribúciók](#disztribúciók) is,
+pl: az Alpine Linux vagy az Android
+
+</Note>
+
+### Disztribúciók
+
+Nem lenne túl kényelmes kézzel lefordítani és helyére másolni
+minden programot (beleértve a fordítót és kernelt is).
+Ennek a problémának az áthidalására születtek meg 
+a Linux disztribúciók, vagy röviden disztrók.
+
+Egy disztró feladatai:
+- telepítés megkönnyítése
+  - telepítő diszk, akár grafikus telepítővel
+  - telepítéskor alap rendszerprogramok feltelepítése
+- használat megkönnyítése
+  - csomagkezelő biztosítása a könnyű és biztonságos
+    programtelepítéshez
+  - értelmes alapbeállítások programokhoz
+- segítségkérés
+  - minden disztrónak van fóruma, soknak wikije is,
+    így az esetleges hibákra gyorsan lehet találni megoldást
+
+[Nagyon sok disztró van](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/83/Linux_Distribution_Timeline_27_02_21.svg),
+mindenki meg tudja találni a magának megfelelőt.
+
+Az [Ubuntu](https://ubuntu.com/) a legelterjedtebb disztró,
+a továbbiakban is Ubuntut fogunk használni, de a legtöbb dolog
+univerzális.
+
+### GUI
+
+Linux-ra van nagyon sokféle GUI shell (vagy Desktop Environment, DE),
+a legelterjedtebbek a
+Gnome, KDE, Xfce.
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/ubuntu.jpg"
+/>
+Gnome Ubuntun
+<br>
+</center>
+<br>
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/kde.jpg"
+/>
+KDE
+<br>
+</center>
+<br>
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/xfce.png"
+/>
+Xfce
+<br>
+</center>
+<br>
+
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/elementary.png"
+/>
+elementary OS
+<br>
+</center>
+<br>
+
+Az asztali számítógépre szánt disztrókon általában alapértelmezetten
+telepítve van valamilyen DE.
 
 ## CLI, terminál, shell
 
-<Note type="tip" label>
+<Note type="tip" label="Megjegyzés">
 
 Ez a fejezet sok fogalmat tartalmaz, kérlek **_ne_** magold be ezeket.
 Csupán annyi a célja a fejezetnek, hogy akik nemigazán
@@ -27,15 +116,11 @@ hogy bárkinek is be kell mutatni, hogy mit jelent.
 Ez jeleníti meg a karaktereket és adja meg a programnak a beírt karaktereket.
 Régebben külön céleszközök voltak, ma már programok.
 
-Miki: ide rizsa pls
-
 ### Shell
 Egy olyan CLI program, amibe parancsokat lehet bepötyögni és a shell
 a megfelelő programokat elindítva és összekapcsolva<sup>(erről később lesz szó)</sup>
 lefuttatja azt.
 
-Miki: ide is
-
 ### Pár ismertebb shell
 
 #### `sh`
@@ -73,7 +158,7 @@ alapbeállításokkal is nagyon kényelmes használni.
 Azonban *nem* POSIX shell, vagyis a következőekben bemutatott parancsok
 nem feltétlenül működnek benne.
 
-<Note type="warning" label>
+<Note type="warning" label="Figyelem">
 
 Innentől bash-ről lesz szó. Ha olyat olvasol, hogy
 "írjuk be a shellünkbe", akkor ott a "bashünkre" gondolunk.
@@ -108,50 +193,174 @@ Ne ijedjünk meg az ismeretlen fogalmaktól, erről mind lesz szó bővebben.
 
 ### Pár shelles fogalom
 
-#### Mi a parancs?
-
-#### Redirekció `>`
-
-#### Pipe `|`
-
-#### Shell execution
-
-#### Manual page `man`
+- parancs: egy program, a kapcsolói, és egyéb opciók
+  - általában: `parancs --kapcsoló -k fájl.txt`
+  - kapcsolók: programok különböző funkcióit
+    lehet velük ki-be kapcsolni
+  - pl:
+    - `ls -la`: kilistáza a mostani mappa tartalmát
+      - `ls`: listázó program
+      - `-l`: listaként jelenjen meg
+      - `-a`: rejtett fájlokat is megjeleníti
+    - `ls -a en_mappam`: kilistázza az `en_mappam` mappa tartalmát
+      a rejtett fájlokkal együtt
+    - `ip address`: kiírja a gépünk IP címeit
+    - `cd en_mappam`: belelép az `en_mappam` mappába
+    - `cd ..`: egy mappával feljebb lép
+- redirekció (`>`, `<`)
+  - `>`: átirányítja egy program kimenetét egy fájlba
+  - `<`: egy program konzolos bemenetét egy fájlból olvassa
+  - pl:
+    - `ls > fajlok.txt`: a jelenlegi mappában létrehozza
+      a `fajlok.txt` fájlt és beleírja a jelenlegi
+      mappában lévő fájlok és mappák neveit
+- pipe (`|`)
+  - egy program kimenetét beleírja egy másik program bemenetébe
+  - pl:
+    - `ls -l *.txt | grep alma`:
+      - `ls -l *.txt`: kíírja a jelenlegi mappában lévő
+        txt fájlok neveit, ez lesz a grep bemenete
+      - `grep alma`: kiszűri a bementén kapott szövegből
+        azokat a sorokat, amikben nem szerepel az alma szó
+      - → kilistázza azokat a txt fájlokat, amelyek nevében
+        szerepel az, hogy alma.
+
+- shell execution `"$(parancs)"`
+  - egy program kimenetét beleteszi egy stringbe
+  - pl:
+    - `echo a mappa tartalma: $(ls)`
+  
 
 #### [Egyéb hasznos shell cuccok](https://devhints.io/bash)
 
 ### Szövegszerkesztők
 
-#### Nano
-
-#### Egyebek
+- `nano`: egyszerű szövegszerkesztő
+  - terminál alján kiír pár támogatott billentyűkombinációt
+  - használat:
+    - `nano <fájl>`
+    - írkáljunk
+    - `CTRL+S` ment
+    - `CTRL+X` bezár
+- `vi`: bonyolultabb picivel, de többet tud
+  - `vim`: vi improved, továbbfejlesztés
+  - `nvim`: neovim, vim továbbfejlesztés
+  - használat
+    - `vim <fájl>`
+    - `i` (insert mode)
+    - írkáljunk
+    - `ESC` (normal mode)
+    - `:wq` (parancs: write, quit)
+  - a fejlettebb funkcióit nem mutatjuk most be
+
+### Fontosabb shell parancsok/programok
+
+- `ls`: listáz
+- `man <parancs>`: "manual", felhasználói útmutató programokhoz
+  - pl: `man ip`
+- `cat <fájlok>`: fájlokat ír ki
+- `less`: a bemenetén kapott szöveget görgeti, így lassabban
+lehet olvasni, mint ahogy jön
+- `echo <szöveg>`: kiír egy szöveget
+- `cd <mappa>`: mappát vált
+- `mkdir <mappa>`: mappa létrehozása
+- `rm <fájlok>`: fájlok törlése
+- `rmdir <mappa>`: mappa törlése
+- `touch <fájl>`: üres fájl létrehozása
 
 # Csomagkezelés
 
 ### Mi a csomag?
 
+**Gyakorlatilag egy program, ami tudsz telepíteni.**  
+*Bővebben:*
 A különböző programokat nevezzük csomagoknak (package), melyek 
-a bináris fájlon kívül különböző konfigurációs fájlokat és 
+a bináris (futtatható) fájlokon kívül különböző konfigurációs fájlokat és 
 a program más programoktól való függőségeit is tartalmazza.
 
 ### Hogyan telepítsünk csomagokat?
 
 A programok telepíthetjük [kézzel](http://www.linuxfromscratch.org/lfs/downloads/stable/LFS-BOOK-10.1.pdf) (8.2-es fejezet), de ez 
 általában nehézkes művelet és nem valami hatékony,
-ezért csomagkezelőt (package maganer) szoktunk használni a csomagok 
-telepítéséhez. A csomagkezelő egy egyszerű program, mellyel telepíthetünk, 
-frissíthetünk, eltávolíthatunk és kereshetünk csomagokat. 
+ezért csomagkezelőt (package manager) szoktunk használni a csomagok 
+telepítéséhez. A csomagkezelő egy egyszerű program, mellyel biztonságosan telepíthetünk, 
+frissíthetünk, eltávolíthatunk és kereshetünk csomagokat.
+Egy csomagkezelő frissen tudja tartani a rendszert, kezeli a függőségeket és ütközéseket.
 
 Mi az apt nevű csomagkezelőt fogjuk használni a továbbiakban.
 
 ```
+[patrik@patrik-laptop ~]$ cowsay test
+bash: cowsay: command not found
 [patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt update
+Get:1 http://archive.ubuntu.com/ubuntu focal InRelease [265 kB]
+Get:2 http://security.ubuntu.com/ubuntu focal-security InRelease [109 kB]
+[...]
+Fetched 17.2 MB in 2s (11.2 MB/s)                
+Reading package lists... Done
+Building dependency tree       
+Reading state information... Done
+1 package can be upgraded. Run 'apt list --upgradable' to see it.
 [patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt search cowsay
+Sorting... Done
+Full Text Search... Done
+cowsay/focal 3.03+dfsg2-7 all
+  configurable talking cow
+
+cowsay-off/focal 3.03+dfsg2-7 all
+  configurable talking cow (offensive cows)
+
+xcowsay/focal 1.5-1 amd64
+  Graphical configurable talking cow
+
 [patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt install cowsay
+Reading package lists... Done
+Building dependency tree       
+Reading state information... Done
+[...]
+After this operation, 46.4 MB of additional disk space will be used.
+Do you want to continue? [Y/n] y
+[...]
+Setting up cowsay (3.03+dfsg2-7) ...
+[patrik@patrik-laptop ~]$ cowsay test
+ ______
+< test >
+ ------
+        \   ^__^
+         \  (oo)\_______
+            (__)\       )\/\
+                ||----w |
+                ||     ||
 [patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt upgrade
+[...]
+The following packages will be upgraded:
+  libzstd1
+1 upgraded, 0 newly installed, 0 to remove and 0 not upgraded.
+Need to get 237 kB of archives.
+After this operation, 0 B of additional disk space will be used.
+Do you want to continue? [Y/n] y 
+[...]
 [patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt remove cowsay
+[...]
+The following packages will be REMOVED:
+  cowsay
+0 upgraded, 0 newly installed, 1 to remove and 0 not upgraded.
+After this operation, 93.2 kB disk space will be freed.
+Do you want to continue? [Y/n] y
+Removing cowsay (3.03+dfsg2-7) ...
+[patrik@patrik-laptop ~]$ cowsay test
+bash: cowsay: command not found
+[patrik@patrik-laptop ~]$ 
 ```
 
+<Note type="success" label="Infó">
+
+Ahogy látod, kihagytunk részeket a parancsok kimenetéből.
+Ez azért van, mert nem fér bele értelmesen a doksiba.
+A videón látható ezek kimenete, de bátran próbáljátok ki ti is.
+
+</Note>
+
 Az `apt update` paranccsal frissíthetjük az apt adatbázisát, mely a
 csomagok elérhetőségéről tárol adatokat. 
 
@@ -172,10 +381,11 @@ A különböző Linux disztribúciók különböző csomagkezelőket használnak
 az alábbi táblázatban található csomagkezelők is. Néhány csomagkezelő disztribúcióhoz van kötve, 
 azonban egyre jobban kezdenek elterjedni a disztribúcióktól független csomagkezelők is.
 
-- `apt` Debian és Ubuntu alapú disztrókon
-- `dnf` Fedora 
-- `pacman` Arch Linux
-- `flatpak` és `snap` disztrófüggetlen
+- `apt`: Debian és Ubuntu alapú disztrókon
+- `dnf`: Red Hat (alapú) disztrók: Fedora, CentOS, Red Hat Enterprise Linux 
+- `pacman`: Arch Linux, Manjaro
+- `flatpak` és `snap`: disztrófüggetlen, mindenhol működik, ha [feltelepítjük](https://flatpak.org/setup/) egy
+disztróspecifikus csomagkezelővel
 
 | parancs  | apt  | dnf  | pacman  | snap  | flatpak |
 |---|---|---|---|---|---|
@@ -183,48 +393,76 @@ azonban egyre jobban kezdenek elterjedni a disztribúcióktól független csomag
 | adatbázis frissítése  | update  | check-update  | -Sy  | automatikus  | a frissítéssel együtt ez is megtörténik (update)  |
 |  frissítés | upgrade  | upgrade | -Syu | automatikus (ha kézzel akarod: refresh)  | update  | 
 | törlés  | remove  | remove  | -R  | nincs ilyen | nincs ilyen  |
-| törlés beállításokkal  | purge  | nincs ilyen  |  -Rn | remove  |  uninstall |
+| törlés beállításokkal  | purge  | nincs ilyen  |  -Rns | remove  |  uninstall |
 | keresés  | search  | search  | -Ss  |  find  |  search |
 
+---
+
+<Note type="danger" label="Légy óvatos">
+
+Itt szó lesz két azonos nevű, de különbőző dologról.
+- `root` user
+- `root` mappa
+
+A kettő teljesen független egymástól, ne keverjük össze.
+
+</Note>
+
 ## Hogyan néz ki a Linux fájlrendszere?
 
-### [Könyvtárak](https://www.linux.com/training-tutorials/linux-filesystem-explained/)
+UNIX-on a mappastruktúra a `/`-ből indul, ellenben a Windows-zal, ahol a
+meghajtók külön betűket kapnak (`C:\ `, `D:\ `, stb).  
+Emellett UNIX-on a mappaelválasztó a `/`, míg Windows-on a `\ `.
 
-```
-[patrik@patrik-laptop ~]$ tree -L 1 /
-/
-├── bin -> usr/bin
-├── boot
-├── dev
-├── etc
-├── home
-├── lib -> usr/lib
-├── lib64 -> usr/lib
-├── lost+found
-├── mnt
-├── opt
-├── proc
-├── root
-├── run
-├── sbin -> usr/bin
-├── srv
-├── sys
-├── tmp
-├── usr
-└── var
-```
+Itt a rendszermeghajtó lesz a `/` <sup>(root, ejtsd: rút)</sup>,
+minden mappa innen indul. Erre fel lehet csatolni (`mount`-olni) más meghajtókat is,
+tetszőleges mappákba. Például, ha a rendszerünket egy SSD-re telepítjük, majd egy
+HDD-t felcsatolunk a `/mnt/HDD` mappába, akkor:
+- a `/home/béla/random_file.txt` az SSD-n lesz
+- a `/mnt/HDD/cucc/random_file.txt` pedig a merevlemezen lesz
 
-#### root `/`
+Ennek a megközelítésnek egy nagy előnye, hogy bármit tehetünk bárhova,
+például - az előző példát folytatva - ha azt szeretnénk, hogy a fájljaink
+a merevlemezen legyenek, de a rendszer és a programok az SSD-n, hogy felcsatoljuk
+a merevlemezt a `/home`-ra, így a userek fájljai a merevlemezre kerülnek.
 
-#### home `/home`
+### [Könyvtárak](https://www.linux.com/training-tutorials/linux-filesystem-explained/)
 
-#### konfigurációs fájlok `/etc`
+<Note type="tip" label="Megjegyzés">
 
-#### `/var`
+A fájlrendszer mappastruktúráját nem kell tudni fejből,
+elég ha tudod, hogy a konfigurációs fájlokat a `/etc`-ben szokás keresni
+és a userek a `/home/<username>` alatt élnek.
 
-#### `/usr`
+</Note>
 
-#### `/lib`
+- `/bin`: "binaries", futtatható programok
+- `/boot`: bootloader, kernel és egyéb indításhoz szükséges fájl<sup>erről később lesz szó</sup>
+- `/dev`: "devices", eszközök<sup>erről később lesz szó</sup>
+- `/etc`: konfigurációs fájlok
+- `/home`: userek fájljai
+- `/lib`: "libraries", programok futásához szükséges könyvtárak
+- `/lib64`: 64 bites `/lib`
+- `/mnt`: felcsatolt meghajtók
+- `/opt`: "optional programs", néhány program itt él <sup>(olyan programok, amik nem kötődnek a rendszerhez)</sup>
+- `/proc`: futó programokról információk<sup>erről később lesz szó</sup>
+- `/root`: a [root user](#user-ek-és-groupok) home-ja
+- `/run`: rendszerindításonként újraépül, a futó szolgáltatásokhoz való csatlakozásban segít <!-- TODO -->
+- `/sbin`: "system binaries", rendszerprogramok
+- `/srv`: "servers", a gépen futtatott szerver programok fájljai
+- `/sys`: "system", hardvereléréshez kell<sup>erről később lesz szó</sup>
+- `/tmp`: "temporary", ideiglenes fájlok, RAM-ban tartva
+- `/usr`: "user installed", a telepített csomagok pakolnak ide fájlokat
+- `/var`: szolgáltatások tárhelyei
+
+### Speciális "mappák"
+
+- `.`: a jelenlegi mappa
+  - `././././.`: ez is a jelenlegi mappa, mert a jelenlegi mappa jelenlegi mappájának [...] jelenlegi mappája
+- `..`: az egy szinttel feljebb lévő mappa
+  - `/..` == `/`, root fölé nem lehet menni
+- `~`: a mi userünk home mappája
+  - `~béla`: a `béla` user home mappája
 
 ## Jogosultságkezelés
 
@@ -233,7 +471,35 @@ A UNIX permission rendszer elemei:
 - group-ok
 - módok
 
-Minden fájl valamelyik user-hez és group-hoz tartozik valamilyen módon.
+Minden fájl és mappa egy user-hez és egy group-hoz tartozik.
+Minden fájlra és mappára meg lehet adni, hogy mi legyen
+a módja (továbbiakban permissionjei), ezek:
+- `user`: a birtokló user tudja-e:
+  - `r`: read, olvasni
+  - `w`: write, írni
+  - `x`: futtatni (ha fájl) vagy a tartalmát listázni (ha mappa)
+- `group`: a birtokló csoport tagjai tudják-e:
+  - `r`: olvasni
+  - `w`: írni
+  - `x`: futtatni vagy listázni
+- `others`: bárki más tudja-e:
+  - `r`: olvasni
+  - `w`: írni
+  - `x`: futtatni vagy listázni
+
+<Note type="tip" label="Extra infó">
+
+Van két extra permission, a `setuid` és `setgid`.
+Ezekkel meg lehet adni, hogy egy program a tulajdonos nevében
+vagy tulajdonos csoport nevében fusson.
+Ezt a permission-t használja pár program, amit mindennapi userek
+is kell, hogy tudjanak futtatni, de mégis kell valami, csak nagyobb
+jogosultsággal elérhető funkció bele.
+
+Ezen kívül van egy ma már nem igazán használt permission is,
+a "sticky bit", erről [itt](http://permissions-calculator.org/info/#sticky-bit) olvashatsz.
+
+</Note>
 
 Mindezek számok alapján vannak tárolva,
 de a programok okosan feloldják nevekre ezeket.
@@ -243,12 +509,152 @@ de a programok okosan feloldják nevekre ezeket.
 Egy user az pont ugyanaz, mint aminek elképzelted,
 egy felhasználó, aki tud programokat futtatni.
 
-Egy különleges felhasználó a `root`, ő a főfelhasználó,
-az ő nevében lehet csak a rendszerbeállításokat módosítani.
+Egy különleges felhasználó a `root`, ő a főfelhasználó (super-user),
+az ő nevében lehet csak a rendszerbeállításokat módosítani,
+ez a Windows-os "Rendszergazda" vagy "Adminisztrátor" megfelelője.
 
 Minden userhez tartozik egy ugyanolyan nevű group is, azonban egy
 user több groupban is benne lehet.
 
-### Jogosultságok
+### Példa a jogosultságokra
+
+Alul látható, hogy hogy néz ki egy listázás `ls`-sel.
+A permission-ök user, group, other sorrendben követik egymást.
+
+<Note type="tip" label="Tip">
+
+A különböző fájlokhoz/mappákhoz tartozó magyarázatokat
+lenyíló szövegként tettük az oldalra, hogy össze tudd
+nézni a magyarázatot és a shell-t.
+
+</Note>
+
+```
+[mike@thinkyboi permissions]$ ls -la -tr
+total 0
+drwxr-xr-x  3 mike mike   120 Mar 11 13:19 .
+drwxrwxrwt 21 root root   640 Mar 11 04:20 ..
+-rw-r-----  1 root ftp      0 Mar 11 13:37 egyik
+-rw-r--r--  1 mike daemon   0 Mar 11 13:37 másik
+-rwx------  1 mike mike     0 Mar 11 13:37 harmadik
+drwxr-xr-x  2 mike daemon  40 Mar 11 13:37 negyedik
+-rwsr-sr-x  1 mike mike     0 Mar 11 13:37 ötödik
+```
 
-### Speciális jogosultságok
+<details>
\ No newline at end of file
+<summary>
+  <code>ls -la -tr</code>
+</summary>
+
+- `ls`: fájlokat és mappákat listázó program
+- `-la`
+  - `l`: listaként
+  - `a`: a `.`-tal kezdődő fájlokat is
+- `-tr`
+  - `t`: idő szerint rendezve
+  - `r`: visszafelé rendezve
+
+(ezt meg lehetne adni úgy is, hogy `ls -latr`,
+de az olvashatóság kevéért mi külön vettük)  
+
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+  <code>.</code> (a jelenlegi mappa, vagyis `permissions`, ami a prompt-ból látszik)
+</summary>
+
+  - `d`: egy mappa
+  - `rwx`: a birtokos usernek (`mike`) van joga:
+    - olvasni
+    - írni
+    - listázni
+  - `r-x`: a birtokos csoportnak (szintén `mike`) van joga:
+    - olvasni
+    - listázni
+  - `r-x`: mindenki másnak van joga:
+    - olvasni
+    - listázni
+  - → bárki meglesheti mi van benne, de csak `mike`
+    tehet bele dolgokat
+    
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+<code>..</code> (az eggyel e fölött lévő mappa)
+</summary>
+
+  - `d`: egy mappa
+  - `rwx`: `root` user mindent csinálhat vele
+  - `rwx`: `root` group mindent csinálhat vele
+  - `rwt`: mindenki más is bármit csinálhat, de mivel a mappa 
+  "sticky", így ha valakinél meg van nyitva valami benne, azt
+    más nem piszkálhatja
+      - `t` == `x` + sticky bit
+  
+</details>
+    
+<details>
+<summary>
+<code>egyik</code>
+</summary>
+
+  - egy file (nem `d`-vel kezdődik a permission sor)
+  - `rw-`: `root` user tudja olvasni és írni
+  - `r--`: `ftp` csoport tagjai tudják olvasni
+  - `---`: a többiek nem tudnak semmit csinálni vele
+
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+<code>másik</code>
+</summary>
+
+  - egy file
+  - `mike` tudja olvasni és írni
+  - `daemon` csoport tagja tudják olvasni
+  - mindenki más is tudja olvasni
+
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+<code>harmadik</code>
+</summary>
+
+  - egy file
+  - `mike` tudja írni, olvasni, futtatni
+    - `x`: mivel lehet futtatni, ez vagy egy program,
+      vagy hibát dob, ha megpróbáljuk futtatni
+      
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+<code>negyedik</code>
+</summary>
+
+  - egy mappa
+  - mindenki tudja olvasni és listázni, de csak `mike` tud benne
+    fájlt létrehozni
+  
+
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+<code>ötödik</code>
+</summary>
+
+- `rws`: `mike` tudja futtani, és ha futtatva van bárki által,
+    akkor is `mike` usere nevében fut
+    - `s` == `x` + setuid
+- `r-s`: `mike` csoport tagjai tudják olvasni és futtatni, és
+    ha bárki futtatja, akkor is kap `mike` csoporttagságot a program
+- `r-x`: bárki futtathatja
+- → bárki olvashatja és futtathatja, és ha futtatja, akkor
+    `mike` nevében fog futni a program
+
+</details>
\ No newline at end of file

index.html

@@ -71,6 +71,7 @@
                 ],
                 fetchOptions: { cache: 'no-cache' },
             });
+            console.log("i like your curiosity");
         }
         init();
     </script>