első videó.md

# 1. videó segédlet

## Mi is a Linux

A [Linux](https://www.kernel.org/) önmaga csak egy kernel, nem tartalmaz egy programot sem.
Amikor Linuxról beszélünk, általában GNU/Linux-ra gondolunk,
ami azt jelenti, hogy Linux kernelen futtatunk [GNU
rendszerprogramokat](https://www.gnu.org/software/coreutils/) és könyvtárakat.

<Note type="warning" label="Megjegyzés">

Ha Linux-ot mondunk ebben a segédletben, sok esetben itt is
GNU/Linux-ra gondolunk

</Note>

<Note type="tip" label="Extra infó">

Vannak nem GNU programokat használó Linux [disztribúciók](#disztribúciók) is,
pl: az Alpine Linux vagy az Android

</Note>

### Disztribúciók

Nem lenne túl kényelmes kézzel lefordítani és helyére másolni
minden programot (beleértve a fordítót és kernelt is).
Ennek a problémának az áthidalására születtek meg 
a Linux disztribúciók, vagy röviden disztrók.

Egy disztró feladatai:
- telepítés megkönnyítése
  - telepítő diszk, akár grafikus telepítővel
  - telepítéskor alap rendszerprogramok feltelepítése
- használat megkönnyítése
  - csomagkezelő biztosítása a könnyű és biztonságos
    programtelepítéshez
  - értelmes alapbeállítások programokhoz
- segítségkérés
  - minden disztrónak van fóruma, soknak wikije is,
    így az esetleges hibákra gyorsan lehet találni megoldást

[Nagyon sok disztró van](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/83/Linux_Distribution_Timeline_27_02_21.svg),
mindenki meg tudja találni a magának megfelelőt.

Az [Ubuntu](https://ubuntu.com/) a legelterjedtebb disztró,
a továbbiakban is Ubuntut fogunk használni, de a legtöbb dolog
univerzális.

### GUI

Linux-ra van nagyon sokféle GUI shell (vagy Desktop Environment, DE),
a legelterjedtebbek a
Gnome, KDE, Xfce.

<center>
<ImageZoom
    src="pics/ubuntu.jpg"
/>
Gnome Ubuntun
<br>
</center>
<br>

<center>
<ImageZoom
    src="pics/kde.jpg"
/>
KDE
<br>
</center>
<br>

<center>
<ImageZoom
    src="pics/xfce.png"
/>
Xfce
<br>
</center>
<br>


<center>
<ImageZoom
    src="pics/elementary.png"
/>
elementary OS
<br>
</center>
<br>

Az asztali számítógépre szánt disztrókon általában alapértelmezetten
telepítve van valamilyen DE.

## CLI, terminál, shell

<Note type="tip" label="Megjegyzés">

Ez a fejezet sok fogalmat tartalmaz, kérlek **_ne_** magold be ezeket.
Csupán annyi a célja a fejezetnek, hogy akik nemigazán
használtak CLI-t, azoknak bemutasson pár alapelemet.

A fő cél, hogy értsd, tudd használni; nem az, hogy tudd a definíciókat.

</Note>

### CLI
**C**ommand **L**ine **I**nterface,
egy felhasználói felület, ami alapvetően szövegesen kommunikál a userrel.
Szöveg be → szöveg ki.
Ennél sokkal bővebben nem hiszem,
hogy bárkinek is be kell mutatni, hogy mit jelent.

### Terminál
Ez jeleníti meg a karaktereket és adja meg a programnak a beírt karaktereket.
Régebben külön céleszközök voltak, ma már programok.

### Shell
Egy olyan CLI program, amibe parancsokat lehet bepötyögni és a shell
a megfelelő programokat elindítva és összekapcsolva<sup>(erről később lesz szó)</sup>
lefuttatja azt.

### Pár ismertebb shell

#### `sh`
[Bourne shell](https://en.wikipedia.org/wiki/Bourne_shell)
(a készítőjének neve után) vagy
[POSIX shell](https://en.wikipedia.org/wiki/Unix_shell)

Egy butább shell, ami megtalálható minden UNIX-szerű számítógépen.
Jó régen, az eredeti UNIX-hoz hozták létre a Bourne shell-t, ami később
[bővítve](https://en.wikipedia.org/wiki/KornShell), majd specifikálva lett a
[POSIX](https://en.wikipedia.org/wiki/POSIX) szabványban.

#### `bash`
**B**ourne-**a**gain **sh**ell, dupla szójáték. 😉

A [bash](https://en.wikipedia.org/wiki/Bash_(Unix_shell)) az alapértelmezett shell a Linux disztribúciók
túlnyomó többségén. Később ezzel fogunk dolgozni.
Kellően okos és többnyire elvárható, hogy ott legyen mindenhol, ahova beléptek.
A hatalmas elterjedtsége (és nagy kompatibilitása) miatt esett erre a választás.  

#### `zsh`
[zsh](https://en.wikipedia.org/wiki/Z_shell) vagy Z shell.

Gyakorlatilag a bash kibővítése,
a legtöbb Linuxos disztrón csomagkezelővel telepíthető,
emellett macOS-en alap shell. Minden bash parancs működik itt is,
de nem minden zsh parancs működik bash-ben.

#### `fish`
[fish](https://en.wikipedia.org/wiki/Fish_(Unix_shell)),
**f**riendly **i**nteractive **sh**ell.

Különlegessége, hogy kifejezetten felhasználóbarátnak van tervezve,
alapbeállításokkal is nagyon kényelmes használni.
Azonban *nem* POSIX shell, vagyis a következőekben bemutatott parancsok
nem feltétlenül működnek benne.

<Note type="warning" label="Figyelem">

Innentől bash-ről lesz szó. Ha olyat olvasol, hogy
"írjuk be a shellünkbe", akkor ott a "bashünkre" gondolunk.

</Note>


### Hogy is néz ki?

TL;DR: sokféleképpen.
Például sok helyen így néz ki az alap beállításokkal:
```
[mike@thinkyboi ~]$ ls *.pdf 
mozilla.pdf
[mike@thinkyboi ~]$ ls *.txt
asd.txt  ize.txt  metrics.txt  pcr2.txt  pcrtouse.txt  pcr.txt
[mike@thinkyboi ~]$ ls *.txt | grep rt
pcrtouse.txt
[mike@thinkyboi ~]$ 
```
Ez mit is mutat?
- `[mike@thinkyboi ~]$`: a prompt
    - mutatja, hogy a `mike` user van belépve
    - a `thinkyboi` nevű számítógépre
    - éppen a `~` mappában vagyunk
    - sima user jogosultságokkal `$`
- `ls *.pdf`: egy parancs, ami minden .pdf végű fájlt kilistáz
- `ls *.txt`: egy parancs, ami minden .txt végű fájlt kilistáz
- `ls *.txt | grep rt`: egy parancs, ami minden .txt végű fájlt kilistáz, mely nevében megtalálható az "rt"

Ne ijedjünk meg az ismeretlen fogalmaktól, erről mind lesz szó bővebben.

### Pár shelles fogalom

- parancs: egy program, a kapcsolói, és egyéb opciók
  - általában: `parancs --kapcsoló -k fájl.txt`
  - kapcsolók: programok különböző funkcióit
    lehet velük ki-be kapcsolni
  - pl:
    - `ls -la`: kilistáza a mostani mappa tartalmát
      - `ls`: listázó program
      - `-l`: listaként jelenjen meg
      - `-a`: rejtett fájlokat is megjeleníti
    - `ls -a en_mappam`: kilistázza az `en_mappam` mappa tartalmát
      a rejtett fájlokkal együtt
    - `ip address`: kiírja a gépünk IP címeit
    - `cd en_mappam`: belelép az `en_mappam` mappába
    - `cd ..`: egy mappával feljebb lép
- redirekció (`>`, `<`)
  - `>`: átirányítja egy program kimenetét egy fájlba
  - `<`: egy program konzolos bemenetét egy fájlból olvassa
  - pl:
    - `ls > fajlok.txt`: a jelenlegi mappában létrehozza
      a `fajlok.txt` fájlt és beleírja a jelenlegi
      mappában lévő fájlok és mappák neveit
- pipe (`|`)
  - egy program kimenetét beleírja egy másik program bemenetébe
  - pl:
    - `ls -l *.txt | grep alma`:
      - `ls -l *.txt`: kíírja a jelenlegi mappában lévő
        txt fájlok neveit, ez lesz a grep bemenete
      - `grep alma`: kiszűri a bementén kapott szövegből
        azokat a sorokat, amikben nem szerepel az alma szó
      - → kilistázza azokat a txt fájlokat, amelyek nevében
        szerepel az, hogy alma.

- shell execution `"$(parancs)"`
  - egy program kimenetét beleteszi egy stringbe
  - pl:
    - `echo a mappa tartalma: $(ls)`
  

#### [Egyéb hasznos shell cuccok](https://devhints.io/bash)

### Szövegszerkesztők

- `nano`: egyszerű szövegszerkesztő
  - terminál alján kiír pár támogatott billentyűkombinációt
  - használat:
    - `nano <fájl>`
    - írkáljunk
    - `CTRL+S` ment
    - `CTRL+X` bezár
- `vi`: bonyolultabb picivel, de többet tud
  - `vim`: vi improved, továbbfejlesztés
  - `nvim`: neovim, vim továbbfejlesztés
  - használat
    - `vim <fájl>`
    - `i` (insert mode)
    - írkáljunk
    - `ESC` (normal mode)
    - `:wq` (parancs: write, quit)
  - a fejlettebb funkcióit nem mutatjuk most be

### Fontosabb shell parancsok/programok

- `ls`: listáz
- `man <parancs>`: "manual", felhasználói útmutató programokhoz
  - pl: `man ip`
- `cat <fájlok>`: fájlokat ír ki
- `less`: a bemenetén kapott szöveget görgeti, így lassabban
lehet olvasni, mint ahogy jön
- `echo <szöveg>`: kiír egy szöveget
- `cd <mappa>`: mappát vált
- `mkdir <mappa>`: mappa létrehozása
- `rm <fájlok>`: fájlok törlése
- `rmdir <mappa>`: mappa törlése
- `touch <fájl>`: üres fájl létrehozása

## Csomagkezelés

### Mi a csomag?

**Gyakorlatilag egy program, amit tudsz telepíteni.**  
*Bővebben:*
A különböző programokat nevezzük csomagoknak (package), melyek 
a bináris (futtatható) fájlokon kívül különböző konfigurációs fájlokat és 
a program más programoktól való függőségeit is tartalmazza.

### Hogyan telepítsünk csomagokat?

A programokat telepíthetjük [kézzel](http://www.linuxfromscratch.org/lfs/downloads/stable/LFS-BOOK-10.1.pdf) (8.2-es fejezet), de ez 
általában nehézkes művelet és nem valami hatékony,
ezért csomagkezelőt (package manager) szoktunk használni a csomagok 
telepítéséhez. A csomagkezelő egy egyszerű program, mellyel biztonságosan telepíthetünk, 
frissíthetünk, eltávolíthatunk és kereshetünk csomagokat.
Egy csomagkezelő frissen tudja tartani a rendszert, kezeli a függőségeket és ütközéseket.

Mi az apt nevű csomagkezelőt fogjuk használni a továbbiakban.

```
[patrik@patrik-laptop ~]$ cowsay test
bash: cowsay: command not found
[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt update
Get:1 http://archive.ubuntu.com/ubuntu focal InRelease [265 kB]
Get:2 http://security.ubuntu.com/ubuntu focal-security InRelease [109 kB]
[...]
Fetched 17.2 MB in 2s (11.2 MB/s)                
Reading package lists... Done
Building dependency tree       
Reading state information... Done
1 package can be upgraded. Run 'apt list --upgradable' to see it.
[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt search cowsay
Sorting... Done
Full Text Search... Done
cowsay/focal 3.03+dfsg2-7 all
  configurable talking cow

cowsay-off/focal 3.03+dfsg2-7 all
  configurable talking cow (offensive cows)

xcowsay/focal 1.5-1 amd64
  Graphical configurable talking cow

[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt install cowsay
Reading package lists... Done
Building dependency tree       
Reading state information... Done
[...]
After this operation, 46.4 MB of additional disk space will be used.
Do you want to continue? [Y/n] y
[...]
Setting up cowsay (3.03+dfsg2-7) ...
[patrik@patrik-laptop ~]$ cowsay test
 ______
< test >
 ------
        \   ^__^
         \  (oo)\_______
            (__)\       )\/\
                ||----w |
                ||     ||
[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt upgrade
[...]
The following packages will be upgraded:
  libzstd1
1 upgraded, 0 newly installed, 0 to remove and 0 not upgraded.
Need to get 237 kB of archives.
After this operation, 0 B of additional disk space will be used.
Do you want to continue? [Y/n] y 
[...]
[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt remove cowsay
[...]
The following packages will be REMOVED:
  cowsay
0 upgraded, 0 newly installed, 1 to remove and 0 not upgraded.
After this operation, 93.2 kB disk space will be freed.
Do you want to continue? [Y/n] y
Removing cowsay (3.03+dfsg2-7) ...
[patrik@patrik-laptop ~]$ cowsay test
bash: cowsay: command not found
[patrik@patrik-laptop ~]$ 
```

<Note type="success" label="Infó">

Ahogy látod, kihagytunk részeket a parancsok kimenetéből.
Ez azért van, mert nem fér bele értelmesen a doksiba.
A videón látható ezek kimenete, de bátran próbáljátok ki ti is.

</Note>

Az `apt update` paranccsal frissíthetjük az apt adatbázisát, mely a
csomagok elérhetőségéről tárol adatokat. 

Az `apt search a_csomag_neve` paranccsal a csomagkezelő megkeresi a 
hasonló nevű csomagokat és kilistázza azokat.

Az `apt install a_csomag_neve` paranccsal a megadott csomagot telepíti a 
csomagkezelő, ha azt megtalálja.

Az `apt upgrade` paranccsal a telepített csomagokhoz elérhető frissítéseket 
telepíti a csomagkezelő.

Az `apt remove a_csomag_neve` paranccsal a megadott csomag távolítható el.

### Különböző csomagkezelők

A különböző Linux disztribúciók különböző csomagkezelőket használnak, ilyenek például
az alábbi táblázatban található csomagkezelők is. Néhány csomagkezelő disztribúcióhoz van kötve, 
azonban egyre jobban kezdenek elterjedni a disztribúcióktól független csomagkezelők is.

- `apt`: Debian és Ubuntu alapú disztrókon
- `dnf`: Red Hat (alapú) disztrók: Fedora, CentOS, Red Hat Enterprise Linux 
- `pacman`: Arch Linux, Manjaro
- `flatpak` és `snap`: disztrófüggetlen, mindenhol működik, ha [feltelepítjük](https://flatpak.org/setup/) egy
disztróspecifikus csomagkezelővel

| parancs  | apt  | dnf  | pacman  | snap  | flatpak |
|---|---|---|---|---|---|
| telepítés  | install  | install  | -S  | install  | install  |
| adatbázis frissítése  | update  | check-update  | -Sy  | automatikus  | a frissítéssel együtt ez is megtörténik (update)  |
|  frissítés | upgrade  | upgrade | -Syu | automatikus (ha kézzel akarod: refresh)  | update  | 
| törlés  | remove  | remove  | -R  | nincs ilyen | nincs ilyen  |
| törlés beállításokkal  | purge  | nincs ilyen  |  -Rns | remove  |  uninstall |
| keresés  | search  | search  | -Ss  |  find  |  search |

---

<Note type="danger" label="Légy óvatos">

Itt szó lesz két azonos nevű, de különbőző dologról.
- `root` user
- `root` mappa

A kettő teljesen független egymástól, ne keverjük össze.

</Note>

## Hogyan néz ki a Linux fájlrendszere?

UNIX-on a mappastruktúra a `/`-ből indul, ellenben a Windows-zal, ahol a
meghajtók külön betűket kapnak (`C:\ `, `D:\ `, stb).  
Emellett UNIX-on a mappaelválasztó a `/`, míg Windows-on a `\ `.

Itt a rendszermeghajtó lesz a `/` <sup>(root, ejtsd: rút)</sup>,
minden mappa innen indul. Erre fel lehet csatolni (`mount`-olni) más meghajtókat is,
tetszőleges mappákba. Például, ha a rendszerünket egy SSD-re telepítjük, majd egy
HDD-t felcsatolunk a `/mnt/HDD` mappába, akkor:
- a `/home/béla/random_file.txt` az SSD-n lesz
- a `/mnt/HDD/cucc/random_file.txt` pedig a merevlemezen lesz

Ennek a megközelítésnek egy nagy előnye, hogy bármit tehetünk bárhova,
például - az előző példát folytatva - ha azt szeretnénk, hogy a fájljaink
a merevlemezen legyenek, de a rendszer és a programok az SSD-n, hogy felcsatoljuk
a merevlemezt a `/home`-ra, így a userek fájljai a merevlemezre kerülnek.

### [Könyvtárak](https://www.linux.com/training-tutorials/linux-filesystem-explained/)

<Note type="tip" label="Megjegyzés">

A fájlrendszer mappastruktúráját nem kell tudni fejből,
elég ha tudod, hogy a konfigurációs fájlokat a `/etc`-ben szokás keresni
és a userek a `/home/<username>` alatt élnek.

</Note>

- `/bin`: "binaries", futtatható programok
- `/boot`: bootloader, kernel és egyéb indításhoz szükséges fájl<sup>erről később lesz szó</sup>
- `/dev`: "devices", eszközök<sup>erről később lesz szó</sup>
- `/etc`: konfigurációs fájlok
- `/home`: userek fájljai
- `/lib`: "libraries", programok futásához szükséges könyvtárak
- `/lib64`: 64 bites `/lib`
- `/mnt`: felcsatolt meghajtók
- `/opt`: "optional programs", néhány program itt él <sup>(olyan programok, amik nem kötődnek a rendszerhez)</sup>
- `/proc`: futó programokról információk<sup>erről később lesz szó</sup>
- `/root`: a [root user](#user-ek-és-groupok) home-ja
- `/run`: rendszerindításonként újraépül, a futó szolgáltatásokhoz való csatlakozásban segít <!-- TODO -->
- `/sbin`: "system binaries", rendszerprogramok
- `/srv`: "servers", a gépen futtatott szerver programok fájljai
- `/sys`: "system", hardvereléréshez kell<sup>erről később lesz szó</sup>
- `/tmp`: "temporary", ideiglenes fájlok, RAM-ban tartva
- `/usr`: "user installed", a telepített csomagok pakolnak ide fájlokat
- `/var`: szolgáltatások tárhelyei

### Speciális "mappák"

- `.`: a jelenlegi mappa
  - `././././.`: ez is a jelenlegi mappa, mert a jelenlegi mappa jelenlegi mappájának [...] jelenlegi mappája
- `..`: az egy szinttel feljebb lévő mappa
  - `/..` == `/`, root fölé nem lehet menni
- `~`: a mi userünk home mappája
  - `~béla`: a `béla` user home mappája

## Jogosultságkezelés

A UNIX permission rendszer elemei:
- user-ek
- group-ok
- módok

Minden fájl és mappa egy user-hez és egy group-hoz tartozik.
Minden fájlra és mappára meg lehet adni, hogy mi legyen
a módja (továbbiakban permissionjei), ezek:
- `user`: a birtokló user tudja-e:
  - `r`: read, olvasni
  - `w`: write, írni
  - `x`: futtatni (ha fájl) vagy a tartalmát listázni (ha mappa)
- `group`: a birtokló csoport tagjai tudják-e:
  - `r`: olvasni
  - `w`: írni
  - `x`: futtatni vagy listázni
- `others`: bárki más tudja-e:
  - `r`: olvasni
  - `w`: írni
  - `x`: futtatni vagy listázni

<Note type="tip" label="Extra infó">

Van két extra permission, a `setuid` és `setgid`.
Ezekkel meg lehet adni, hogy egy program a tulajdonos nevében
vagy tulajdonos csoport nevében fusson.
Ezt a permission-t használja pár program, amit mindennapi userek
is kell, hogy tudjanak futtatni, de mégis kell valami, csak nagyobb
jogosultsággal elérhető funkció bele.

Ezen kívül van egy ma már nem igazán használt permission is,
a "sticky bit", erről [itt](http://permissions-calculator.org/info/#sticky-bit) olvashatsz.

</Note>

Mindezek számok alapján vannak tárolva,
de a programok okosan feloldják nevekre ezeket.

### User-ek és groupok

Egy user az pont ugyanaz, mint aminek elképzelted,
egy felhasználó, aki tud programokat futtatni.

Egy különleges felhasználó a `root`, ő a főfelhasználó (super-user),
az ő nevében lehet csak a rendszerbeállításokat módosítani,
ez a Windows-os "Rendszergazda" vagy "Adminisztrátor" megfelelője.

Minden userhez tartozik egy ugyanolyan nevű group is, azonban egy
user több groupban is benne lehet.

### Példa a jogosultságokra

Alul látható, hogy hogy néz ki egy listázás `ls`-sel.
A permission-ök user, group, other sorrendben követik egymást.

<Note type="tip" label="Tip">

A különböző fájlokhoz/mappákhoz tartozó magyarázatokat
lenyíló szövegként tettük az oldalra, hogy össze tudd
nézni a magyarázatot és a shell-t.

</Note>

```
[mike@thinkyboi permissions]$ ls -la -tr
total 0
drwxr-xr-x  3 mike mike   120 Mar 11 13:19 .
drwxrwxrwt 21 root root   640 Mar 11 04:20 ..
-rw-r-----  1 root ftp      0 Mar 11 13:37 egyik
-rw-r--r--  1 mike daemon   0 Mar 11 13:37 másik
-rwx------  1 mike mike     0 Mar 11 13:37 harmadik
drwxr-xr-x  2 mike daemon  40 Mar 11 13:37 negyedik
-rwsr-sr-x  1 mike mike     0 Mar 11 13:37 ötödik
```

<details>
<summary>
  <code>ls -la -tr</code>
</summary>

- `ls`: fájlokat és mappákat listázó program
- `-la`
  - `l`: listaként
  - `a`: a `.`-tal kezdődő fájlokat is
- `-tr`
  - `t`: idő szerint rendezve
  - `r`: visszafelé rendezve

(ezt meg lehetne adni úgy is, hogy `ls -latr`,
de az olvashatóság kevéért mi külön vettük)  

</details>

<details>
<summary>
  <code>.</code> (a jelenlegi mappa, vagyis `permissions`, ami a prompt-ból látszik)
</summary>

  - `d`: egy mappa
  - `rwx`: a birtokos usernek (`mike`) van joga:
    - olvasni
    - írni
    - listázni
  - `r-x`: a birtokos csoportnak (szintén `mike`) van joga:
    - olvasni
    - listázni
  - `r-x`: mindenki másnak van joga:
    - olvasni
    - listázni
  - → bárki meglesheti mi van benne, de csak `mike`
    tehet bele dolgokat
    
</details>

<details>
<summary>
<code>..</code> (az eggyel e fölött lévő mappa)
</summary>

  - `d`: egy mappa
  - `rwx`: `root` user mindent csinálhat vele
  - `rwx`: `root` group mindent csinálhat vele
  - `rwt`: mindenki más is bármit csinálhat, de mivel a mappa 
  "sticky", így ha valakinél meg van nyitva valami benne, azt
    más nem piszkálhatja
      - `t` == `x` + sticky bit
  
</details>
    
<details>
<summary>
<code>egyik</code>
</summary>

  - egy file (nem `d`-vel kezdődik a permission sor)
  - `rw-`: `root` user tudja olvasni és írni
  - `r--`: `ftp` csoport tagjai tudják olvasni
  - `---`: a többiek nem tudnak semmit csinálni vele

</details>

<details>
<summary>
<code>másik</code>
</summary>

  - egy file
  - `mike` tudja olvasni és írni
  - `daemon` csoport tagja tudják olvasni
  - mindenki más is tudja olvasni

</details>

<details>
<summary>
<code>harmadik</code>
</summary>

  - egy file
  - `mike` tudja írni, olvasni, futtatni
    - `x`: mivel lehet futtatni, ez vagy egy program,
      vagy hibát dob, ha megpróbáljuk futtatni
      
</details>

<details>
<summary>
<code>negyedik</code>
</summary>

  - egy mappa
  - mindenki tudja olvasni és listázni, de csak `mike` tud benne
    fájlt létrehozni
  

</details>

<details>
<summary>
<code>ötödik</code>
</summary>

- `rws`: `mike` tudja futtani, és ha futtatva van bárki által,
    akkor is `mike` usere nevében fut
    - `s` == `x` + setuid
- `r-s`: `mike` csoport tagjai tudják olvasni és futtatni, és
    ha bárki futtatja, akkor is kap `mike` csoporttagságot a program
- `r-x`: bárki futtathatja
- → bárki olvashatja és futtathatja, és ha futtatja, akkor
    `mike` nevében fog futni a program

</details>