első videó.md

# 1. videó segédlet

## Mi is a Linux



## CLI, terminál, shell

<Note type="tip" label>

Ez a fejezet sok fogalmat tartalmaz, kérlek **_ne_** magold be ezeket.
Csupán annyi a célja a fejezetnek, hogy akik nemigazán
használtak CLI-t, azoknak bemutasson pár alapelemet.

A fő cél, hogy értsd, tudd használni; nem az, hogy tudd a definíciókat.

</Note>

### CLI
**C**ommand **L**ine **I**nterface,
egy felhasználói felület, ami alapvetően szövegesen kommunikál a userrel.
Szöveg be → szöveg ki.
Ennél sokkal bővebben nem hiszem,
hogy bárkinek is be kell mutatni, hogy mit jelent.

### Terminál
Ez jeleníti meg a karaktereket és adja meg a programnak a beírt karaktereket.
Régebben külön céleszközök voltak, ma már programok.

Miki: ide rizsa pls

### Shell
Egy olyan CLI program, amibe parancsokat lehet bepötyögni és a shell
a megfelelő programokat elindítva és összekapcsolva<sup>(erről később lesz szó)</sup>
lefuttatja azt.

Miki: ide is

### Pár ismertebb shell

#### `sh`
[Bourne shell](https://en.wikipedia.org/wiki/Bourne_shell)
(a készítőjének neve után) vagy
[POSIX shell](https://en.wikipedia.org/wiki/Unix_shell)

Egy butább shell, ami megtalálható minden UNIX-szerű számítógépen.
Jó régen, az eredeti UNIX-hoz hozták létre a Bourne shell-t, ami később
[bővítve](https://en.wikipedia.org/wiki/KornShell), majd specifikálva lett a
[POSIX](https://en.wikipedia.org/wiki/POSIX) szabványban.

#### `bash`
**B**ourne-**a**gain **sh**ell, dupla szójáték. 😉

A [bash](https://en.wikipedia.org/wiki/Bash_(Unix_shell)) az alapértelmezett shell a Linux disztribúciók
túlnyomó többségén. Később ezzel fogunk dolgozni.
Kellően okos és többnyire elvárható, hogy ott legyen mindenhol, ahova beléptek.
A hatalmas elterjedtsége (és nagy kompatibilitása) miatt esett erre a választás.  

#### `zsh`
[zsh](https://en.wikipedia.org/wiki/Z_shell) vagy Z shell.

Gyakorlatilag a bash kibővítése,
a legtöbb Linuxos disztrón csomagkezelővel telepíthető,
emellett macOS-en alap shell. Minden bash parancs működik itt is,
de nem minden zsh parancs működik bash-ben.

#### `fish`
[fish](https://en.wikipedia.org/wiki/Fish_(Unix_shell)),
**f**riendly **i**nteractive **sh**ell.

Különlegessége, hogy kifejezetten felhasználóbarátnak van tervezve,
alapbeállításokkal is nagyon kényelmes használni.
Azonban *nem* POSIX shell, vagyis a következőekben bemutatott parancsok
nem feltétlenül működnek benne.

<Note type="warning" label>

Innentől bash-ről lesz szó. Ha olyat olvasol, hogy
"írjuk be a shellünkbe", akkor ott a "bashünkre" gondolunk.

</Note>


### Hogy is néz ki?

TL;DR: sokféleképpen.
Például sok helyen így néz ki az alap beállításokkal:
```
[mike@thinkyboi ~]$ ls *.pdf 
mozilla.pdf
[mike@thinkyboi ~]$ ls *.txt
asd.txt  ize.txt  metrics.txt  pcr2.txt  pcrtouse.txt  pcr.txt
[mike@thinkyboi ~]$ ls *.txt | grep rt
pcrtouse.txt
[mike@thinkyboi ~]$ 
```
Ez mit is mutat?
- `[mike@thinkyboi ~]$`: a prompt
    - mutatja, hogy a `mike` user van belépve
    - a `thinkyboi` nevű számítógépre
    - éppen a `~` mappában vagyunk
    - sima user jogosultságokkal `$`
- `ls *.pdf`: egy parancs, ami minden .pdf végű fájlt kilistáz
- `ls *.txt`: egy parancs, ami minden .txt végű fájlt kilistáz
- `ls *.txt | grep rt`: egy parancs, ami minden .txt végű fájlt kilistáz, mely nevében megtalálható az "rt"

Ne ijedjünk meg az ismeretlen fogalmaktól, erről mind lesz szó bővebben.

### Pár shelles fogalom

#### Mi a parancs?

#### Redirekció `>`

#### Pipe `|`

#### Shell execution

#### Manual page `man`

#### [Egyéb hasznos shell cuccok](https://devhints.io/bash)

### Szövegszerkesztők

#### Nano

#### Egyebek

# Csomagkezelés

### Mi a csomag?

A különböző programokat nevezzük csomagoknak (package), melyek 
a bináris fájlon kívül különböző konfigurációs fájlokat és 
a program más programoktól való függőségeit is tartalmazza.

### Hogyan telepítsünk csomagokat?

A programok telepíthetjük [kézzel](http://www.linuxfromscratch.org/lfs/downloads/stable/LFS-BOOK-10.1.pdf) (8.2-es fejezet), de ez 
általában nehézkes művelet és nem valami hatékony,
ezért csomagkezelőt (package maganer) szoktunk használni a csomagok 
telepítéséhez. A csomagkezelő egy egyszerű program, mellyel telepíthetünk, 
frissíthetünk, eltávolíthatunk és kereshetünk csomagokat. 

Mi az apt nevű csomagkezelőt fogjuk használni a továbbiakban.

```
[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt update
[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt search cowsay
[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt install cowsay
[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt upgrade
[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt remove cowsay
```

Az `apt update` paranccsal frissíthetjük az apt adatbázisát, mely a
csomagok elérhetőségéről tárol adatokat. 

Az `apt search a_csomag_neve` paranccsal a csomagkezelő megkeresi a 
hasonló nevű csomagokat és kilistázza azokat.

Az `apt install a_csomag_neve` paranccsal a megadott csomagot telepíti a 
csomagkezelő, ha azt megtalálja.

Az `apt upgrade` paranccsal a telepített csomagokhoz elérhető frissítéseket 
telepíti a csomagkezelő.

Az `apt remove a_csomag_neve` paranccsal a megadott csomag távolítható el.

### Különböző csomagkezelők

A különböző Linux disztribúciók különböző csomagkezelőket használnak, ilyenek például
az alábbi táblázatban található csomagkezelők is. Néhány csomagkezelő disztribúcióhoz van kötve, 
azonban egyre jobban kezdenek elterjedni a disztribúcióktól független csomagkezelők is.

- `apt` Debian és Ubuntu alapú disztrókon
- `dnf` Fedora 
- `pacman` Arch Linux
- `flatpak` és `snap` disztrófüggetlen

| parancs  | apt  | dnf  | pacman  | snap  | flatpak |
|---|---|---|---|---|---|
| telepítés  | install  | install  | -S  | install  | install  |
| adatbázis frissítése  | update  | check-update  | -Sy  | automatikus  | a frissítéssel együtt ez is megtörténik (update)  |
|  frissítés | upgrade  | upgrade | -Syu | automatikus (ha kézzel akarod: refresh)  | update  | 
| törlés  | remove  | remove  | -R  | nincs ilyen | nincs ilyen  |
| törlés beállításokkal  | purge  | nincs ilyen  |  -Rn | remove  |  uninstall |
| keresés  | search  | search  | -Ss  |  find  |  search |

## Hogyan néz ki a Linux fájlrendszere?

### [Könyvtárak](https://www.linux.com/training-tutorials/linux-filesystem-explained/)

```
[patrik@patrik-laptop ~]$ tree -L 1 /
/
├── bin -> usr/bin
├── boot
├── dev
├── etc
├── home
├── lib -> usr/lib
├── lib64 -> usr/lib
├── lost+found
├── mnt
├── opt
├── proc
├── root
├── run
├── sbin -> usr/bin
├── srv
├── sys
├── tmp
├── usr
└── var
```

#### root `/`

#### home `/home`

#### konfigurációs fájlok `/etc`

#### `/var`

#### `/usr`

#### `/lib`

## Jogosultságkezelés

A UNIX permission rendszer elemei:
- user-ek
- group-ok
- módok

Mindezek számok alapján vannak tárolva,
de a programok okosan feloldják nevekre ezeket.

### User-ek és groupok

Egy user az pont ugyanaz, mint aminek elképzelted,
egy felhasználó, aki tud programokat futtatni.

Egy különleges felhasználó a `root`, ő a főfelhasználó,
az ő nevében lehet csak a rendszerbeállításokat módosítani.

Minden userhez tartozik egy ugyanolyan nevű group is, azonban egy
user több groupban is benne lehet.

### Jogosultságok

### Speciális jogosultságok

### Különböző alanyok