Skip to content
Snippets Groups Projects
Select Git revision
  • master default protected
  • Patrik
  • own-vm
  • Mike
4 results

második videó.md

Blame
  • második videó.md 23.31 KiB

    2. videó segédlet

    UNIX alapelvek

    A Linux egy UNIX-szerű rendszer, ugyanazokra az alapelvekre épül, ezért beszélünk most róluk. Amiket ebben a fejezetben olvashattok egyaránt vonatkozik a UNIX-ra és a Linux-ra is.

    Vannak különböző elvek, amik alapján egy UNIX operációs rendszert megalkotnak. A Linux is ezen elvek alapján készült.

    Ezen elvek közül néhány:

    • Moduláris szemlélet figyelembe vétele
    • Válaszd szét a működést az előírásoktól, szabályzatoktól
    • Egy program legyen kicsi, egyszerű, átlátható, mégis robosztus
    • Szükség esetén, inkább az adatstruktúra legyen összetettebb, ne a program
    • Számolj a potenciális felhasználók felkészültségével
    • Kerüld el a szükségtelen mellékhatásokat
    • Ha a program összeomlik, mérhető, elemezhető legyen
    • A fejlesztő ideje fontosabb a gép idejénél
    • A programok kézi kódolása helyett írj absztrakt programot, amely megalkotja a kódot
    • Írj rugalmas és nyílt programokat
    • A programok, protokollok bővíthetőek legyenek

    KISS (Keep it Simple, Stupid)

    A legtöbb rendszer akkor működik a legjobban, ha azt egyszerűnek hagyják, és nem teszik egyre bonyolultabbá. Ezért az egyszerűségnek a tervezés egyik fő céljának kell lennie, és kerülni kell az olyan összetételeket, amelyekre nincs szükség.

    Everything is a file

    Ez azt jelenti, hogy a felhasználó fájljai, a rendszer könyvtárkatalógusai és a rendszerhez csatlakoztatott hardver eszközök, mint fájlok egységesen kezelhetőek.

    Ezen megközelítés előnye, hogy ugyanazokat az eszközöket és API-kat széles körben fel tudjuk használni. Többféle fájltípus van, de bármelyik megnyitásakor egy állományleíró, ún. file descriptor jön létre. Így a fájl útvonala használható egy címkezelő rendszerként, és a file descriptor pedig a bájtfolyam I/O interfésze. De a file descriptor ugyanakkor létrehozható pipe és hálózati socketek megvalósítására is. Ennél fogva azt is mondhatnánk: Minden is egy file descriptor.

    Kiegészítésképp, létezik egy sor pszeudo és virtuális fájlkezelő rendszer amelyek képesek bizonyos folyamatokról, rendszer információkról adatokat megjeleníteni, hiszen ezek is egyetlen fájl hierarchiába vannak csatolva.

    Architektúra

    A UNIX rendszereknél az operációs rendszer részei jóval függetlenebbek egymástól, mint mondjuk egy Windows alapú rendszernél.

    De mik is ezek a részek?

    Bootloader

    Ez a legelső program, ami betöltődik, amikor a gépet bekapcsoljuk. A feladata a kernel és pár alapvető driver és program betöltése RAM-ba, majd a kernel elindítása. Dual boot esetén lehetőséget ad arra, hogy kiválasszuk melyik OS-t szeretnénk elindítani.
    Az Ubuntu által használt bootloader a Grub.

    Kernel

    A kernel feladata a hardverek bekurblizása és kezelése, erőforrások szétosztása, jogosultságok behajtása és sok gyakran használt, hardverközeli teendőhöz függvényeket biztosítani (pl: hálózati csomagküldés, adatblokk beolvasása lemezről, stb.).
    Az Ubuntu által használt kernel a Linux.

    Init rendszer

    Az init rendszer feladata az operációs rendszer szolgáltatásainak elindítása, felügyelete és kezelése. Ez indítja el a hálózatkezelőt és bejelentkezőablakot is például.
    Az Ubuntu által használt init rendszer a systemd.

    Userland

    A userland egy nehezen behatárolható dolog. Igazából minden, az operációs rendszerrel jövő, nem kernelben élő szoftver a userland része. Ebbe beletartozik az init rendszer is, de mégse venném ide, mivel annak elég jól elkülönülő határai vannak.

    Egy UNIX rendszer userland-ja alatt általában az alapvető programokat értjük, amik a rendszer és rajta futó programok használatához szükségesek.
    Ilyen pélául az ls, cat, sh, cp, rm, stb.
    Az Ubuntu GNU userland-et használ.

    A többfelhasználós rendszer működése, kezelése

    https://linuxhint.com/ubuntu-user-management/

    Felhasználók kezelése

    Létrehozás

    A useradd parancs segítségével hozhatunk létre új felhasználót.

    sudo useradd -G kszksok -s /bin/bash -m mike

    • sudo: mert root hozhat csak létre új usert
    • useradd: ez a parancs hoz létre usert
    • -G kszksok: a kszksok csoport tagja legyen az új user
    • -s /bin/bash: a bash legyen a shellje a usernek
    • -m: legyen home mappája
    • mike: az új user neve

    Ezután az új felhasználónak be kell állítani egy jelszót, ezt a sudo passwd mike parancs kiadása után állítható be.

    A `passwd` nem ír semmit a terminálra miközben írjuk a jelszót, de ne kételkedjünk, hogy nem látunk semmit, attól még íródik. Ubuntun és egyéb Debian alapú disztrókon megtalálható egy `adduser` script is, ami szintén userek létrehozására van. Használata kicsit egyszerűbb, azonban nincs minden rendszeren. Használata:
    mike@mike-elementary:~$ sudo adduser patrik
    [sudo] password for mike:            
    Adding user `patrik' ...
    Adding new group `patrik' (1001) ...
    Adding new user `patrik' (1001) with group `patrik' ...
    Creating home directory `/home/patrik' ...
    Copying files from `/etc/skel' ...
    Enter new UNIX password: 
    Retype new UNIX password: 
    passwd: password updated successfully
    Changing the user information for patrik
    Changing the user information for patrik
    Enter the new value, or press ENTER for the default
    	Full Name []: Fodor Patrik
    	Room Number []: 6969
    	Work Phone []: +36306942069
    	Home Phone []: 
    	Other []: Jógyerek amúgy
    chfn: 'Jógyerek amúgy' contains non-ASCII characters
    Is the information correct? [Y/n] y
    mike@mike-elementary:~$ sudo adduser patrik sudo
    Adding user `patrik' to group `sudo' ...
    Adding user patrik to group sudo
    Done.
    mike@mike-elementary:~$ 
    patrik@ubuntu:/home$ useradd -m -s /bin/bash mike 
    useradd: Permission denied.
    useradd: cannot lock /etc/passwd; try again later.
    patrik@ubuntu:/home$ sudo useradd -m -s /bin/bash  mike
    patrik@ubuntu:/home$ sudo passwd mike
    New password: 
    Retype new password: 
    passwd: password updated successfully
    patrik@ubuntu:/home$

    Törlés

    sudo userdel <username>parancs segítségével eltávolíthatunk egy új felhasználót a rendszerből. Azonban ez csak a felhasználót törli a hozzá tartozó home mappát és egyéb fájlokat nem, ezt az -r kapcsoló megadásával tehetjük meg.

    patrik@ubuntu:/home$ sudo userdel -r mike
    [sudo] password for patrik: 
    patrik@ubuntu:/home$
    A `userdel` Debian-os párja a `deluser`.

    Jelszó megváltoztatása

    sudo passwd <username> parancs segítségével megváltoztatható egy-egy felhasználó jelszava. Akkor ha csak annyit írunk, hogy passwd, azzal a bejelentkezett felhasználó jelszavát változtatjuk meg.

    patrik@ubuntu:/home$ sudo passwd mike
    [sudo] password for patrik: 
    New password: 
    Retype new password: 
    passwd: password updated successfully
    patrik@ubuntu:/home$ passwd
    Changing password for patrik.
    Current password: 
    New password: 
    Retype new password: 
    passwd: password updated successfully
    patrik@ubuntu:/home$ passwd
    Changing password for patrik.
    Current password: 
    New password: 
    Retype new password: 
    Password unchanged
    New password: 
    Retype new password: 
    You must choose a longer password
    New password: 
    Retype new password: 
    Bad: new and old password are too similar
    passwd: Authentication token manipulation error
    passwd: password unchanged
    patrik@ubuntu:/home$

    A jelszó megadásánál van egy pár követelmény, aminek meg kell felelni. Ilyenek azok is, melyek fentebb láthatóak. A jelszó nem egyezhet meg a korábbival, nem lehet ahhoz nagyon hasonló, hosszúnak kell lennie, ha túl egyszerű azt se engedi (1234, asdasd...stb.).

    Root jog "szerzése"

    usermod -aG sudo <username> parancs segítségével hozzáadjuk a megadott felhasználót a sudo nevű csoporthoz. Hint: -aG, mint add group.

    patrik@ubuntu:/home$ sudo usermod -aG sudo mike

    Vagy a létrehozás során adjuk meg a plusz group-ot

    patrik@ubuntu:/home$ useradd -m -G sudo -s /bin/bash mike

    Csoportok kezelése

    groups username parancs megadásával megtudhatjuk egy felhasználó, mely csoportoknak a tagjai. A groups parancs önmagában a bejelentkezett felhasználó csoportjait mutatja meg.

    patrik@ubuntu:~$ groups mike
    mike : mike sudo
    patrik@ubuntu:~$ groups patrik
    patrik : patrik adm cdrom sudo dip plugdev lpadmin lxd sambashare
    patrik@ubuntu:~$ groups
    patrik adm cdrom sudo dip plugdev lpadmin lxd sambashare

    Létrehozás

    sudo groupadd <groupname> parancs segítségével lehet létrehozni egy új csoportot.

    patrik@ubuntu:~$ sudo groupadd almafa
    [sudo] password for patrik: 
    patrik@ubuntu:~$ sudo cat /etc/group | grep alma
    almafa:x:1002:
    patrik@ubuntu:~$ 
    Debian alapú disztrókon a `sudo addgroup almafa` is működik.

    A /etc/group fájlban található a csoportok listája és azok tulajdonságai. sudo cat /etc/group | grep alma:

    • sudo csak root joggal olvasható vagy írható a group fájl
    • 'cat' kiírja egy fájl tartalmát, ez most a group, vagyis a csoportok listája
    • a | segítségével a cat kimenetét odaadjuk egy másik program bemenetének (jelen esetben a grep)
    • a grep a bemenetére kapott szövegből az "alma" (rész)szót tartalmazókra fog szűrni

    Ennek a segítségével leellenőrézhetó egy a csoport valóban létrejött.

    Törlés

    sudo groupdel <groupname> parancs segítségével eltávolíthatunk egy csoportot.

    patrik@ubuntu:~$ sudo groupdel almafa
    [sudo] password for patrik: 
    patrik@ubuntu:~$ sudo cat /etc/group | grep alma
    patrik@ubuntu:~$
    Debian alapú disztrókon a `sudo delgroup almafa` is működik.

    Hasonlóan az előző ellenőrzéshez itt is ellenőrizhető, hogy valóban eltávolításra került-e a csoport. Mivel a kimeneten nem jelent meg semmi, megállapítható, hogy nincs alma szót tartalmazó group.

    Felhasználók hozzáadása

    sudo usermod -aG <groupname> <username> parancs segítségével felhasználót lehet hozzáadni a megadott csoporthoz. A groups parancs segítségével megnézhetjük, hogy tényleg megtörténik a hozzáadás.

    patrik@ubuntu:~$ sudo usermod -aG almafa mike
    [sudo] password for patrik: 
    patrik@ubuntu:~$ groups mike
    mike : mike sudo almafa
    patrik@ubuntu:~$ 

    Hozzáadni egy felhasználót egy csoporthoz nem csak a usermod segítségével lehet, hanem a gpasswd paranccsal is.

    patrik@ubuntu:~$ groups mike
    mike : mike sudo
    patrik@ubuntu:~$ sudo gpasswd -a mike almafa
    [sudo] password for patrik: 
    Adding user mike to group almafa
    patrik@ubuntu:~$ groups mike
    mike : mike sudo almafa
    patrik@ubuntu:~$ 

    sudo gpasswd -a <username> <groupname>:

    • A gpasswd egy parancs, mely segítségével különböző műveleteket lehet végrehajtani a csoportokon.
    • -a kapcsoló, mely megadja, hogy hozzáadni szeretnénk egy felhasználót. (add)
    • username a felhasználó, akit szeretnénk Hozzáadni
    • groupname a csoport, amelyikhez szeretnénk hoozáadni a felhasználót
    Debian alapú disztrókon a `sudo adduser mike almafa` is működik.

    Felhasználók eltávolítása a csoportból

    sudo gpasswd -d <username> <groupname> parancs segítségével törölhetünk egy felhasználót a csoportból.

    patrik@ubuntu:~$ sudo gpasswd -d mike almafa
    [sudo] password for patrik: 
    Removing user mike from group almafa
    patrik@ubuntu:~$ groups mike
    mike : mike sudo
    Debian alapú disztrókon a `sudo deluser mike almafa` is működik.

    Pontosan ugyanazt kell itt csinálni, mint amikor a gpasswd segítségével hozzáadunk egy felhasználót, csupán a kapcsoló eltérő -d.

    Init rendszer

    A UNIX operációs rendszerben vannak olyan feladatok, amiket a háttérben (gyakran "észrevétlenül") futó folyamatok végeznek el. Ezeket a programokat daemon folyamatoknak is nevezik. Mivel ezeket a folyamatokat nem a terminálról indítják, általában a rendszerindításkor automatikusan indulnak el.

    Egy szolgáltatás nem más, mint egy szerver alkalmazás vagy alkalmazások összesége , amelyek a háttérben futnak, és a feladatukra várnak, vagy már valamilyen fontos feladatot (taskot) látnak el. Őket gyakorlatilag csak processzek közti kommunikáció során hívják meg.

    Manapság a démonok (daemon) és a szolgáltatások (service) alatt ugyanazt a fogalmat értjük, mivel ezek a programok egyszerre démonok és szolgáltatások is.

    Az init rendszer a legelső (és egyetlen) program, démon, amelyet a kernel indulása után elindít. Az ő feladata, hogy minden szükséges szolgáltatást, démont elindítson.

    systemd

    A systemd egy init rendszer, amely nagyon elterjedt Linux rendszereken, ma már szinte az összes disztribúció ezt használja, mivel számos előnye van elődeihez képest.

    Feladata, hogy a Linux kernel indulása után előkészítse az induló szolgáltatásokat és a systemd felel nagyon sok olyan háttérmunkáért, amiről sok esetben nem is tudunk, de szükségesek a rendszerhez, vagy egy-egy feladat indításához.

    Megjegyzés: a .service-t nem kötelező kiírni

    Vannak olyan programok, amit szeretnénk, a rendszerrel együtt indítani, a rendszerrel együtt szabályosan leállítani, valamint igény szerint kézzel indítani, leállítani, újraindítani.

    systemctl: a systemd-t piszkáló, vele kommunikáló eszköz

    systemctl status <service_neve.service> Szolgáltatás státusza

    systemctl list-unit-files Létező szolgáltatások kilistázása

    systemctl start <service_neve.service> Szolgáltatás indítása

    systemctl stop <service_neve.service> Szolgáltatás leállítása

    systemctl restart <service_neve.service> Szolgáltatás újraindítása

    systemctl enable <service_neve.service> Indítás a rendszerrel

    systemctl disable <service_neve.service> Ne induljon a rendszerrel

    journalctl: naplózó, logkezelő service

    journalctl Naplók megjelenítése

    journalctl -xe Hibák megjelenítése

    journalctl -u <service_neve> Egy szolgáltatás logjainak megjelenítése

    journalctl --since "1 hour ago" Egy időpont óta történt események

    Saját program használata szolgáltatásként

    Ha szeretnénk saját programjainkat szolgáltatásként használni, ezt megtehetjük, ha írunk a programhoz egy fájlt.

    [Unit]
    Description=Leírás a programhoz
    
    [Service]
    Type=simple
    ExecStart=program_elérési_útja
    
    [Install]
    WantedBy=multi-user.target

    Ezt a fájlt bele kell rakni a /etc/systemd/system mappába, ezután a systemctl paranccsal

    Hálózat alapszintű konfigurálása

    Az esetek többségében ezt nem kell nekünk kézzel megcsinálni, hanem network manager megoldja helyettünk

    Parancsok a hálózat konfigurálásához

    • ip a, ip address: Kilistázza a hálózati interfészeket és azoknak az IP címeit
    patrik@ubuntu:~$ ip a
    1: lo: <LOOPBACK,UP,LOWER_UP> mtu 65536 qdisc noqueue state UNKNOWN group default qlen 1000
        link/loopback 00:00:00:00:00:00 brd 00:00:00:00:00:00
        inet 127.0.0.1/8 scope host lo
           valid_lft forever preferred_lft forever
        inet6 ::1/128 scope host 
           valid_lft forever preferred_lft forever
    2: ens33: <BROADCAST,MULTICAST,UP,LOWER_UP> mtu 1500 qdisc fq_codel state UP group default qlen 1000
        link/ether 00:0c:29:c9:db:ba brd ff:ff:ff:ff:ff:ff
        altname enp2s1
        inet 172.16.228.135/24 brd 172.16.228.255 scope global dynamic noprefixroute ens33
           valid_lft 1684sec preferred_lft 1684sec
        inet6 fe80::e85d:ab8d:2f03:2fa9/64 scope link noprefixroute 
           valid_lft forever preferred_lft forever
    patrik@ubuntu:~$
    • ip r, ip route: Kilistázza a (kernel) routing table tartalmát
    patrik@ubuntu:~$ ip r
    default via 172.16.228.2 dev ens33 proto dhcp metric 100 
    169.254.0.0/16 dev ens33 scope link metric 1000 
    172.16.228.0/24 dev ens33 proto kernel scope link src 172.16.228.135 metric 100 
    patrik@ubuntu:~$
    • ip beállítása: sudo ip addr add IP_cím/hálózati_maszk dev interfész
    patrik@ubuntu:~$ sudo ip addr add 192.168.4.44/24 dev ens33
    patrik@ubuntu:~$ ip a
    1: lo: <LOOPBACK,UP,LOWER_UP> mtu 65536 qdisc noqueue state UNKNOWN group default qlen 1000
        link/loopback 00:00:00:00:00:00 brd 00:00:00:00:00:00
        inet 127.0.0.1/8 scope host lo
           valid_lft forever preferred_lft forever
        inet6 ::1/128 scope host 
           valid_lft forever preferred_lft forever
    2: ens33: <BROADCAST,MULTICAST,UP,LOWER_UP> mtu 1500 qdisc fq_codel state UP group default qlen 1000
        link/ether 00:0c:29:c9:db:ba brd ff:ff:ff:ff:ff:ff
        altname enp2s1
        inet 172.16.228.135/24 brd 172.16.228.255 scope global dynamic noprefixroute ens33
           valid_lft 1378sec preferred_lft 1378sec
        inet 192.168.4.44/24 scope global ens33
           valid_lft forever preferred_lft forever
        inet6 fe80::e85d:ab8d:2f03:2fa9/64 scope link noprefixroute 
           valid_lft forever preferred_lft forever
    patrik@ubuntu:~$
    • router beállítása: ip route add default via default_gateway_IP_címe
    patrik@ubuntu:~$ sudo ip route add default via 192.168.4.44
    patrik@ubuntu:~$ ip r
    default via 192.168.4.44 dev ens33
    169.254.0.0/16 dev ens33 scope link metric 1000 
    192.168.4.0/24 dev ens33 proto kernel scope link src 192.168.4.44 
    patrik@ubuntu:~$

    Hálózatkezelők

    NetworkManager

    Automatikusan elvégzi a hálózati konfigurációt és kezeli, kontrollálja a hálózati eszközöket.

    A network managert többféle módon szabályozhatjuk, állíthatjuk:

    • nmtui (Network Manager Text User Interface)

    Terminálos "grafikus" felületű alkalmazás, az nmtui kiadása után nyílik meg. A nyílik, az enter és az Esc segítségével navigálhatunk benne, valamint a szóközt használhatjuk bizonyos paraméterek megváltoztatásához.

    nmtui "főmenü"

    nmtui edit connecntion menü

    nmtui edit ethernet connecntion

    nmtui activate connecntion

    • A hálózati beállítások a grafikus felület beállításaiban is megváltoztathatóak (gnome settings, kde settings...)
    network settings

    Parancssori alkalmazás, mellyel a shell-ben különböző kapcsolók segítségével módosíthatjuk a NetworkManager beállításait.

    patrik@ubuntu:~$ nmcli
    ens33: connected to Wired connection 1
            "Intel 82545EM"
            ethernet (e1000), 00:0C:29:C9:DB:BA, hw, mtu 1500
            ip4 default
            inet4 172.16.228.135/24
            route4 0.0.0.0/0
            route4 172.16.228.0/24
            route4 169.254.0.0/16
            inet6 fe80::e85d:ab8d:2f03:2fa9/64
            route6 fe80::/64
            route6 ff00::/8
    
    lo: unmanaged
            "lo"
            loopback (unknown), 00:00:00:00:00:00, sw, mtu 65536
    
    DNS configuration:
            servers: 172.16.228.2
            domains: localdomain
            interface: ens33
    
    Use "nmcli device show" to get complete information about known devices and
    "nmcli connection show" to get an overview on active connection profiles.
    
    Consult nmcli(1) and nmcli-examples(7) manual pages for complete usage details.
    patrik@ubuntu:~$

    systemd-networkd

    Hálózati szolgáltatás, amely hálózatokat kezeli, felismeri és konfigurálja a hálózati eszközöket, a NetworkManager-höz hasonlóan. Míg az Ubuntu Desktop verziója a NetworkManager-t használja, addig az Ubuntu Server a systemd-networkd-t a hálózat konfigurálásához.

    A különböző beállításokat egy-egy plain-text fájlban tárolja, ezek kiterjesztése általában .network. Ha kézzel szeretnénk egy beállítást hozzáadni, akkor mi is írhatunk ilyen fájlokat. Ezeket különböző mappákba helyezhetjük el, a fajtájától és prioritásától függően. (Általában /etc/systemd/network/)

    A fájlok nagyon hasonlóan épülnek fel, mint a systemd .service fájljai.

    Wired adapter using a static IP
    
    /etc/systemd/network/20-wired.network
    
    [Match]
    Name=enp1s0
    
    [Network]
    Address=10.1.10.9/24
    Gateway=10.1.10.1
    DNS=10.1.10.1

    A networkd-nek egy nagyon hasznos eszköze, a networkctl. Ennek segítségével ellenőrizhetjük és teljes információkat szerezhetünk a hálózati interfészekről. Ha új konfigurációs fájlt hoztunk létre és szeretnénk betölteni, azt a networkctl reload parancs segítségével tehetjük meg, majd a networkctl reconfigure segítségével alkalmazhatjuk is.

    Távoli hozzáférés (SSH)

    A rendszerhez hozzáférhetünk távolról is, így is megkönnyítve a munkánkat, nem kell fizikailag az adott számítógépnél/szervernél lennünk. Erre többféle módszer is van, de a legbiztonságosabb és ma is leginkább használatos az ssh (secure shell).

    Használata

    • ssh a_távoligépen_lévő_felhasználónk_neve@a_távoli_gép_neve
    • Megkérdezi a felhasználó nevünkhöz tartozó jelszót, ezt megadjuk ééééééééés bent is vagyunk
    [patrik@patrik-laptop ~]$ whoami
    patrik
    [patrik@patrik-laptop ~]$ ssh hallgato@172.16.228.130                                                                                                                                       3944ms  2021. márc. 16., kedd, 20:41:28 CET
    hallgato@172.16.228.130's password:
     
    Welcome to Ubuntu 20.04.2 LTS (GNU/Linux 5.4.0-65-generic x86_64)
    
     * Documentation:  https://help.ubuntu.com
     * Management:     https://landscape.canonical.com
     * Support:        https://ubuntu.com/advantage
    Last login: Tue Mar 16 20:41:47 2021
    hallgato@ubuntu:~$ whoami
    hallgato
    hallgato@ubuntu:~$

    Ez mit is mutat?