L3-ban nincs végponttól végpontig tartó kapcsolat. Ha lenne, akkor nem lehetne...

L3-ban nincs végponttól végpontig tartó kapcsolat. Ha lenne, akkor nem lehetne körbe körbe küldeni csomagokat.

app/docs/guides/training/networking/01_full_docs.md

@@ -166,7 +166,7 @@ Ha egy weboldalt szeretnénk megnézni, az előbbi „ha felkeressük a google.c
 
 ### DNS
 
-A visszautalásokat folytatva, fényt derítünk „a „valami varázslat” folytán”-ra. Ez a varázslat a **DNS** (vagy névfeloldás, Domain Name System). A DNS olyan hierarchikus felépítésű szerverek hálózata, amik az ember által olvasható domain nevekhez (például google.com, edu.vik.bme.hu) IP címet társítanak. A legtöbbet használt DNS szerverek a Google 8.8.8.8 című és a CloudFlare 1.1.1.1 című szerverei. Mikor rákeresünk a google.com-ra, vagyis tudni szeretnénk az IP címét, a gépünk először lokálisan megnézi, van-e arról valami információja. Ha nincs, kérést intéz az (már előre ismert) DNS szervernek. Ha ő sem tudja, továbbdobja a következőnek. A kérésünk egészen addig kering, míg választ nem ad valaki. De nem ám véletlenszerűen dobálóznak. A domain nevek hierarchikusak, és a DNS szerverek is hierarchikusan vannak elosztva ez alapján. Példaként az edu.vik.bme.hu. Hu-ból van a legtöbb, ezen belül bme is van jó pár, és így tovább. A szerverek tudják, hogy a lefedett domain neveiken belül merre továbbítsák a kérést. Ha létezik a domain név, meglesz az IP cím.
+A visszautalásokat folytatva, fényt derítünk „a „valami varázslat” folytán”-ra. Ez a varázslat a **DNS** (vagy névfeloldás, Domain Name System). A DNS olyan hierarchikus felépítésű szerverek hálózata, amik az ember által olvasható domain nevekhez (például google.com, edu.vik.bme.hu) IP címet társítanak. A legtöbbet használt DNS szerverek a Google 8.8.8.8 című és a CloudFlare 1.1.1.1 című szerverei. Mikor rákeresünk a google.com-ra, vagyis tudni szeretnénk az IP címét, a gépünk először lokálisan megnézi, van-e arról valami információja. Ha nincs, kérést intéz a (már előre ismert) DNS szervernek. Ha ő sem tudja, továbbdobja a következőnek. A kérésünk egészen addig kering, míg választ nem ad valaki. De nem ám véletlenszerűen dobálóznak. A domain nevek hierarchikusak, és a DNS szerverek is hierarchikusan vannak elosztva ez alapján. Példaként az edu.vik.bme.hu. Hu-ból van a legtöbb, ezen belül bme is van jó pár, és így tovább. A szerverek tudják, hogy a lefedett domain neveiken belül merre továbbítsák a kérést. Ha létezik a domain név, meglesz az IP cím.
 
 Figyelem, jól haladunk, végigjártuk az **OSI modell**t!! Úgy, hogy nem is beszéltünk róla.
 
@@ -180,7 +180,7 @@ alt="OSI Modell" width="450px"/>
 
 Már oldalak óta arról olvasunk, hogy nagyon különböző feladatkörökre lehet osztani a hálózati kommunikációt. Ezeket a feladatokat, felelősségeket rétegekbe rendezték, és elnevezték őket, hogy ilyen szép ábráról tanulhassunk. Meg azért, hogy mindennek meglegyen a saját felelőssége, függetlenül a többiektől, és ha egy réteget kicserélünk, ez a többire ne legyen hatással.  
 Ahhoz, hogy minden egységesen működjön, előre definiált szabályok, eljárási módok szükségesek. Ezt hívjuk protokollnak. Akármilyen hálózati eszközről beszélünk, mind ismeri a protokollokat és az OSI modellt, és ez alapján jár el. Ezért tud működni az internet.
-A kép jobb oldalán olvashatók a rétegek nevei és felelősségük, jobb oldalon pedig, hogy minek hívjuk az adott rétegbeli „üzenetet”.  
+A kép jobb oldalán olvashatók a rétegek nevei és felelősségük, bal oldalon pedig, hogy minek hívjuk az adott rétegbeli „üzenetet”.  
 A színkód is fontos. Ez a 7 darab réteg alaposan átgondoltak, de gyakorlatban nem különítünk el ennyit. Az azonos színű rétegeket egynek értelmezzük a TCP/IP modellben, ami az OSI modell továbbgondolása, vagy inkább gyakorlatba ültetése.
 
 Az **1., fizikai réteg**gel ebben a jegyzetben külön nem foglalkozunk. Ez a témakör inkább arról szól, hogy mégis hogyan juttatjuk el bitjeinket a különböző rendelkezésre álló közegeken keresztül.