A saját MAC-címünket Linuxon az `ip link` , Windowson az `ipconfig /all` parancsokkal nézheted meg.
A saját MAC-címünket Linuxon az `ip link` , Windowson az `ipconfig /all` parancsokkal nézhetjük meg.
Van egy MAC-cím, amit egy eszköz sem kaphat meg. Ez az `FF:FF:FF:FF:FF:FF`. Ennek a címnek külön feladata van, mégpedig az, hogy ő a broadcast cím. Ha az üzenetben nem egy specifikus eszközhöz tartozó cél MAC-cím található, hanem a broadcast MAC-cím, akkor minden eszköz megkapja az alhálózaton belül.
Van egy MAC-cím, amit egy eszköz sem kaphat meg. Ez az `FF:FF:FF:FF:FF:FF`. Ennek a címnek külön feladata van, mégpedig az, hogy ő a broadcast cím. Ha az üzenetben nem egy specifikus eszközhöz tartozó cél MAC-cím található, hanem a broadcast MAC-cím, akkor minden eszköz megkapja az alhálózaton belül.
...
@@ -89,7 +89,7 @@ Az IP cím teszi lehetővé, hogy bárkit és bármit elérjünk interneten kere
...
@@ -89,7 +89,7 @@ Az IP cím teszi lehetővé, hogy bárkit és bármit elérjünk interneten kere
A saját IP címünket Linuxon az `ip address`, Windowson az `ipconfig /all` parancsokkal nézheted meg.
A saját IP címünket Linuxon az `ip address`, Windowson az `ipconfig /all` parancsokkal nézhetjük meg.
### Hálózatszámítás
### Hálózatszámítás
...
@@ -246,7 +246,7 @@ Legfontosabb „netes” parancsok:
...
@@ -246,7 +246,7 @@ Legfontosabb „netes” parancsok:
-`ping` [ip cím vagy domain név]: Layer3-as kapcsolat tesztelésére szolgál.
-`ping` [ip cím vagy domain név]: Layer3-as kapcsolat tesztelésére szolgál.
-`traceroute` [ip cím vagy domain név]: végigköveti a csomag útját, kiírja, milyen hálózati eszközökön ment keresztül az üzenetünk.
-`traceroute` [ip cím vagy domain név]: végigköveti a csomag útját, kiírja, milyen hálózati eszközökön ment keresztül az üzenetünk.
-`dhclient` [interface]: a beírt interfésznek kér a DHCP szervertől egy IP címet
-`dhclient` [interface]: a beírt interfésznek kér a DHCP szervertől egy IP címet
-`nslookup` [ip cím/domain név]: DNS kérés indít, IP címet lefordítja domain névre, domain nevet lefordítja IP címre
-`nslookup` [ip cím vagy domain név]: DNS kérés indít, IP címet lefordítja domain névre, domain nevet lefordítja IP címre
-`tcpdump` (vagy wireshark): mindkét program a számítógépünkről kimenő, vagy arra érkező üzenetek elkapására szolgál. A tcpdump-al ellentétben a Wireshark-nak van grafikus felülete, látványosan ki lehet bontani benne rétegenként az üzeneteket.
-`tcpdump` (vagy wireshark): mindkét program a számítógépünkről kimenő, vagy arra érkező üzenetek elkapására szolgál. A tcpdump-al ellentétben a Wireshark-nak van grafikus felülete, látványosan ki lehet bontani benne rétegenként az üzeneteket.
-`ip route`: megmutatja az eszköz routing tábláját
-`ip route`: megmutatja az eszköz routing tábláját
-`arp`: megmutatja az eszköz arp tábláját
-`arp`: megmutatja az eszköz arp tábláját
...
@@ -257,7 +257,7 @@ Legfontosabb „netes” parancsok:
...
@@ -257,7 +257,7 @@ Legfontosabb „netes” parancsok:
És még egy utolsó dolog, mi az az SSH?
És még egy utolsó dolog, mi az az SSH?
Az SSH (Secure shell) titkosított távoli asztali kapcsolat. Ha egy gépen van SSH szerver, arra jó eséllyel lehet SSH-zni. Ez a szerver alapértelmezetten a 22-as porton hallgatja, ki kíván kapcsolatot létesíteni(ezt a portot általában nagyobbra állítjuk a saját eszközeinken, hogy illetékteleneknek ne legyen olyan könnyű megtalálni). SSH-zni az `ssh felhasznalo@domain` -el lehet, a felhasználót le lehet hagyni, a domain nevet lehet írni IP cím formájában.
Az SSH (Secure shell) titkosított távoli asztali kapcsolat. Ha egy gépen van SSH szerver, arra jó eséllyel lehet SSH-zni. Ez a szerver alapértelmezetten a 22-es porton hallgatja, ki kíván kapcsolatot létesíteni(ezt a portot általában nagyobbra állítjuk a saját eszközeinken, hogy illetékteleneknek ne legyen olyan könnyű megtalálni). SSH-zni az `ssh felhasznalo@domain` -el lehet, a felhasználót le lehet hagyni, a domain nevet lehet írni IP cím formájában.