Skip to content
Snippets Groups Projects

Compare revisions

Changes are shown as if the source revision was being merged into the target revision. Learn more about comparing revisions.

Source

Select target project
No results found

Target

Select target project
  • asztrikx/linux-presentation
  • zoli0/linux-presentation
2 results
Show changes
#!/bin/bash -l
export PS1='[\u@\h \W]\$ '
function cmd() {
local command="$1"
echo -n "${PS1@P}"
read -s
for (( i=0 ; i<${#command} ; i++)); do
echo -n "${command:i:1}"
sleep .1
done
read
$command
}
clear
cmd ls
cmd 'ls -la'
cmd 'ls --help'
cmd 'ls --help | less'
cmd "mkdir alma"
cmd ls
cmd "cd alma"
cmd "echo asd"
bash
#!/bin/bash
echo "Várunk a vasárnapi képzésen!"
echo
echo
második
\ No newline at end of file
server {
listen 80;
listen [::]:80;
server_name localhost;
root /usr/share/nginx/html;
location / {
index index.html index.htm;
# kill cache
add_header Last-Modified $date_gmt;
add_header Cache-Control 'no-store, no-cache';
if_modified_since off;
expires off;
etag off;
}
# Media: images, icons, video, audio, HTC
location ~* \.(?:jpg|jpeg|gif|png|ico|cur|gz|svg|svgz|mp4|ogg|ogv|webm|htc)$ {
expires 1M;
access_log off;
add_header Cache-Control "public";
}
error_page 500 502 503 504 /50x.html;
location = /50x.html {
root /usr/share/nginx/html;
}
error_page 404 /404.html;
location = /404.html {
root /usr/share/nginx/html;
}
}
pics/elementary.png

781 KiB

pics/gnome-settings-network.png

170 KiB

pics/gnome-settings-wifi.png

185 KiB

pics/kde.jpg

55.9 KiB

pics/nmtui1.png

122 KiB

pics/nmtui2.png

128 KiB

pics/nmtui3.png

126 KiB

pics/nmtui4.png

162 KiB

pics/ubuntu.jpg

94.3 KiB

pics/xfce.png

324 KiB

# Saját virtuális gép
## Pár szó
Mostani alkalomtól biztosítunk mindannyiótoknak
1-1 virtuális gépet,
Ezek a gépek a saját
[Proxmox](https://en.wikipedia.org/wiki/Proxmox_Virtual_Environment) klaszterünkben
futnak majd egészen a képzés végéig.
Specifikáció:
- Oprendszer: Ubuntu 20.04
- RAM: 2GB
- CPU: 2 Mag (AMD Opteron 6128)
## Elérés
A gépet [SSH](szerver kezelés#távoli-hozzáférés-ssh)
-n keresztül tudod majd menedzselni, viszont csak
az SCH belső hálózatán.
A gépek egy belső hálón vannak, azonban van egy gép,
ami kívülről elérhetővé teszi őket, a kepzodok.sch.bme.hu.
Ezen a gépen különböző portokon éritek el a saját gépeteket.
Ennek menete:
```
$ ssh kepzodo@kepzodok.sch.bme.hu -p <kapott port>
...
Belépsz a Mattermoston kapott infókkal
...
```
Ha windowsról vagy hasonló a folyamat.
Nyiss egy Windows Terminált vagy egy parancssort vagy egy PowerShell-t,
és oda írd be ugyanezeket a parancsokat.
Ha Windows 7 vagy korábbi verzión vagy, akkor
a Putty nevezetű programot használva tudsz csatlakozni a gépedre.
This diff is collapsed.
Bemutatkozás, rövid bevezető
Azért kell megtanulni konzolos felületet megtanulni, mert a szervereken nincs GUI. De saját gépen valszeg lesz.
Nyissuk meg.
látszik a user
látszik a gép neve
látszik, hogy most hol vagyok (~)
shellben parancsokat hasyálunk arra hogz különböző feladatokat elvégeyyünk.
tab megnyomásával kiegísyítheted a parancsot, ha egyértelmű, ha nem akkor felkínálja a lehetőségeket
nyilakkal előző parancsok
ls
cd Documentsbe tab tab
. az aktuális mapppa
.. az eggyel feljebb lévő mappa
visszaértünk
ls -la
l- listáz
a- rejtett fájlokat is megmutatja
a parancsoknak vannak --kapcsolói, plusz functionok
-la az több infót is kiír egy-egy fájlról nem csak a nevét, később lesz róla szó még
-- help
Ahogz láthatjátoknem fér ki a szöveg a képernzőre, erre találták ki a
less parancsot, melz a bemenetén kapott szöveget görgethető formában jeleníti meg.
-- help | less
egy terminálnyi szöveget ír ki és így olvashatóbb
lehet enterrel és pgup pgdn navigálniú
q-val kilépni ebből a módból
man - manual, felhasználói segédlet, bővebb leírás a különböző parancsokhoz.
mkdir make directory
látjuk a listában
menjünk bele
touch - üres fájl létrehozása tetszőleges fájlkiterjesztéssel
csináltam pörkölt, listában látsyik
echo visszhang, vagyis visszakapod, amit utána írtál
cat: kiírja a fájlok tartalmát a terminalra.
cat pörkötl, üres
mi az a > ? átirányítja egy program kimenetét egy fájlba
echo szeretem > pörkölt
cat pörkölt, benne van a szó
cd ..
cd Documents
látjuk a fájlokat
ls *.txt
| pipe, egy program kimenetét beleírja egy másik program bemenetébe
grep - szűr a bemenetére kapott sorokra
grep almafa
grep alma
mi van a randomsorok.txt-ben (cat)
| grep never viszont így csak egy találatunk van, mivel csak a kisbetűs egzeyéseket keresi
erre van a -i parancs és így már a nagzbetűk és kisbetűk között nem tesz különbséget -i (case insensitive)
nano egyszerű szövegszerkesztő...
ha újra megnyitjuk látszik hogy tényleg sikerült szerkeszteni.
van még egy nagyon hasznos bash mágia, ez a shell execution
"valami szöveg amit akarsz $(parancs)" és ezzel a program kimenetét hozzá fogja illeszteni a szöveghez.
próbáljuk ki
rm - remove
rmdir - remove directory
rm randomsorok.txt
ls --> eltűnt
menjünk eggyel feljebb a mappák között
töröljük az almafa mappa tartalmát és utána az almafa mappát
ls --> eltűnt lol
A csomag alatt egy programot értünk, annak konfigurációs fájljaival, valamint függőségeivel együtt.
Általában sudo hasynálata syükséges a rendsyer konfigurációjának, fájljainak, valamint a rendsyer programjainak módosításáhoy
Néyyük meg hogz hogzan néy ki a linux rendsyerek mappastruktúrja
Jelenleg a user mappájában tartóykodom ~ -vel jelöl.
ls -la
minden fájl valamelyik felhasználó és csoport tulajdona
különböző jogok (w,x,r) ez van a mappa első oszlopában d - directory, hármassal a jelölések,
user, group, other users, - nincs hozzá jogom, betű van hozzá
második oszlop a felhasználó, user
harmadik a csoport, group
utána még egy pár adat, méret, modosítás dátuma, név
lehet eyeket modósítani chmod segítségével, u, g, o, +, -,
lehet módosítani a tulajdonost is a chown és a chgrp segítségével, ezekhez root jog szükséges.
Sziasztok!
Mike vagyok, főleg a sysadminban tevékenykedek, de megtalálhatsz
a Devteamben, Neteamben és Securiteamben is.
Ez az előadássorozat a Linuxról szól és a mostani videóban
szó lesz az UNIX-ról,
a Linux felépítéséről,
a felhasználók kezeléséről,
az init rendszerekről (de főként a systemd-ről),
service-ek kezeléséről,
hálózatkonfigurációról
és SSH-ról.
Kezdjünk is bele!
Mi is az UNIX?
A korábbiakban szó volt arról, hogy "UNIX rendszer", de mit
is jelent ez?
Az UNIX egy '70-es években kifejlesztett operációs rendszer, aminek mai
változatai is léteznek, például a macOS, iOS és társai,
illetve a BSD-k formájában. Ezek igazi UNIX-ok, hiszen kódot
örökölnek az eredeti UNIX operációs rendszerből.
Ezzel szemben a Linux-ok, UNIX-szerű operációs rendszerek,
mert a Linux fejlesztése teljesen független az UNIX-tól,
csupán az UNIX filozófiáját és viselkedését követik.
A továbbiakban UNIX rendszer alatt az UNIX-szerű rendszerekre
is gondolok a valódi UNIX-ok mellett.
Mitől lesz valami UNIX-szerű?
Két fontos elvet említenék, amik megtalálhatóak az UNIX-okban:
Az első a KISS, vagyis a Keep It Simple, Stupid.
Ennek a jelentése az, hogy írjunk, rövid, egyszerű programokat,
amik kevés feladatot látnak el, de azokat jól.
Ezeket a kicsit programokat a shell használatával úgyis össze
tudjuk majd kötni és el is tudják egymást indítani.
Ezt tapasztaltuk is, amikor a korábbiakban egymás után
fűztünk kicsi programokat pipe-pal, vagy ahogy láthatóan
a man a háttérben less-t használ a szöveg megjelenítésére.
Ez azért hasznos, mivel így ha valamelyik része a rendszernek
nem tetszik nekünk, azt könnyen ki tudjuk cserélni egy másik
kicsi programra, emellett, mivel ezek a programok kicsik és egyszerűek,
kisebb a támadási felülete egy-egy programnak.
A másik UNIX-os elem, amiről beszélnék,
az az "everything is a file", vagyis minden egy file.
Ezt azt takarja, hogy a gépen minden, legyen az diszkek, RAM,
videokártyák, futó folyamatok vagy bármi más, mind
elérhetőek mint egy-egy file vagy mappa.
Nézzünk is erre példát:
Először is nyitok egy terminált.
Ha kiadom az lsblk parancsot, akkor az kilistázza a géphez
csatlakoztatott diszkeket. Itt látszik egy olyan, hogy vda és
vda1, illetve látszik, hogy vda1 van a /-be felcsatolva,
ez a root.
A Linuxos jelölésrendszerben a SATA diszkeket
sd<és valami betű>-vel,
NVMe SSD-ket nvme<szám>n<szám>-mal,
virtuális diszkeket pedig vd<majd egy betű>-vel jelöljük,
ezeken a partíciókat pedig SATA és virtuális diszkek esetén
egy számmal, NVMe esetén pedig p és utána egy számmal jelöljük.
Itt /dev/vda a diszk, /dev/vda1 pedig a partíció.
Ha kilistázom a /dev-et, vagyis devices-t,
ahol a hardverek fájljai élnek, akkor a sok más fájl közt ott van
a vda és vda1 is.
Ez azért hasznos, mivel így, ha például
egy programot akarnék írni, ami biztonsági menti
a diszkemet, akkor csupán a /dev/vda vagy hasonlót kéne másolnia
a programomnak egy másik meghajtóra. Emellett a fájlrendszert
nem érdekli, hogy ő egy diszken vagy egy fájlon van,
így simán megtehetem, hogy egy fájlrendszeren belüli fájlon
létrehozok és használok egy fájlrendszert.
Most szeretnék az UNIX-ok architektúrájáról beszélni.
Unixon a KISS-t követve, jóval modulárisabbak ezek a részek,
mint mondjuk Windows-on.
De mik is ezek a részek?
Kezdjük a bootloader-rel. Ennek a feladata az, hogy
betölti RAM-ba a kernelt és pár,
a gép beindításához szükséges fájlt, emellet dual-boot
esetén lehetőséget ad arra, hogy kiválasszuk, hogy mit tölt be.
Ubuntu-n a bootloader a Grub.
Miután a bootloader betöltötte a kernelt, esetünkben a Linuxot,
a kernel inicializálja a hardvereket és önmagát, majd beindítja
az init rendszert, ezután szépen a háttérben kezelgeti a
hardvereket.
Az init rendszer, esetünkben a systemd, pedig beindít minden
szolgáltatást, ami a gép futásához kell, illetve amit kértünk.
Például egy asztali gép esetén a grafikus felületet,
vagy egy szerver esetén a webszervert.
Az operációs rendszerek azon része, ami a kernelen kívül fut
az az úgynevezett userland. Mivel az Ubuntu egy GNU/Linux
oprendszer, így a userland alapját a GNU programok képezik.
Ezek a programok közt van a cat, cp, rm, ls és sok egyéb
olyan eszköz, amit elvárunk, hogy legyen egy shellben.
Na de térjünk is át a szárazabb anyagról a gyakorlati részekre!
Előszöris tanuljunk meg usereket kezelni.
Hozzuk létre a Patrik usert. Ehhez root jogosultság szükséges
A patrik user létrehozáshoz a sudo useradd -m patrik parancsot
kéne kiadni, azonban ezen lehet finomítani.
Én szeretném, hogy Patrik ha shellt indít bash-t kapjon,
ne sima sh-t. Ehhez a parancshoz hozzá kell adnom a
-s /bin/bash parancsot is.
Emellett szeretnék ha szeretnék patriknak jogosultságot adni
ahhoz, hogy sambán megosszon mappákat, akkor hozzáadhatom
a sambashare grouphoz a -G sambashare megadásával.
Így létre is jött Patrik fiókja, de még nincs rajta jelszó,
nem lehet belépni. Állítsunk neki jelszót!
Más userek jelszavának állításához érthető okokból
root jogosultság szükséges.
Így hát kezdjük is azzal, hogy sudo.
A passwd paranccsal tudunk jelszót állítani és argumentumként
adjuk meg azt, hogy patrik, hiszen az ő jelszavát
akarjuk beállítani.
Adjunk meg neki valami jó biztonságos jelszót...
mégegyszer...
és most már van jelszava, be tud lépni.
Mi van, ha a saját jelszavam szeretném megváltoztani.
Ehhez érthetően nem kell root. Futtassuk a passwd-t paraméterek
nélkül.
Ami most újdonság, hogy megkérdi a korábbi jelszavunk, mivel
nem használtunk sudo-t, de adjuk is meg neki.
Most jöhet az új jelszó...
és megint...
És kész is vagyunk.
Eközben rájöttem, hogy megbízok Patrikban és szeretnék neki
root jogokat adni, vagyis hozzáférést a sudo parancshoz.
Ehhez hozzá kell adnom a sudo grouphoz. Ezt megtehetem
a sudo usermod -aG (vagyis add group) sudo patrik
paranccsal.
Tegyük fel, hogy mégse szeretném, hogy Patrik hozzáférjen
ehhez a géphez. Töröljük a felhasználóját a
sudo userdel -r patrik paranccsal.
Az -r kapcsoló azt jelenti, hogy patrik home mappáját
is szeretném törölni. Ha nem adom meg, akkor a fájljai rajt
maradnának a gépen.
Debian alapú disztrókon, így Ubuntun is van egy adduser script
is emellett, ami talán egy kicsit kényelmesebben használható,
azonban nincs minden gépen szemben a korábbi parancsokkal,
amik gnu programok.
Hozzuk létre újra patrik felhasználóját, de ezúttal az
adduser paranccsal a useradd helyett.
Ha kiadjuk, hogy sudo adduser patrik, akkor az adduser
végigvezet minket a Patrik fiók létrehozásán.
Most adjuk meg patrik jelszavát...
Emellett csomó metaadatot is megadhatunk.
A Full name azért külön mező, mivel az unixos felhasználónevek
csak kisbetűs angol karaktereket tartalmazhatnak. Ez a full name
jelenik meg például a bejelentkezőképernyőn.
Most megint adjuk hozzá patrikot a sudo csoporthoz, viszont
most ezt az adduser-rel tegyük.
sudo adduser patrik sudo
Király, meg is vagyunk.
Most töröljük patrikot, de használjuk a deluser parancsot
sudo deluser patrik
kész.
Most, hogy usereket tudunk kezelni, nézzük meg a csoportkezelést.
Először is nézzük meg milyen csoportok tagjai vagyunk,
ezt a groups-szal tehetjük meg.
Nézzük meg, hogy Bélának milyen csoporttagságai vannak:
ehhez a groups bela parancsot kell kiadni.
Próbaként hozzuk létre a kszksok csoportot.
sudo groupadd csoportom
Nézzük is meg, hogy működött, csináljunk egy mappát és
tegyük elérhetővé a csoport számára.
létrehozok egy mappát
mkdir test
group ownerré teszem a csoportom-at
sudo chgrp csoportom test
és nézzük meg
ls -la
Most adjuk hozzá magunkat a csoporthoz.
sudo usermod -aG csoportom mike
Nézzük is meg, hogy belekerültünk-e a csoportba:
groups
Nincs a listában a csoportom. Vajon mi lehet a probléma?
A probléma az, hogy a csoporttagságok életbelépéséhez
ki kell jelentkezni, majd újra bejelentkezni.
Erre van egy alternatíva is, a newgrp paranccsal tudunk kérni
egy shellt az új csoporttagsággal.
Ezt úgy tudjuk használni, hogy futtatjuk a
newgrp csoportom parancsot.
És most ha megnézzük...
benne vagyunk a csoportom csoportban.
És, hogy látszódjon, hogy ez tényleg egy új shell volt
adjuk ki az exit parancsot.
Most visszakerültünk a korábbi shellbe, a terminál nem záródott be.
Most adjuk ki a groups-ot...
és megint nem szerepel a csoportom a listában.
Most vegyük ki magunkat a tagok közül:
sudo gpasswd -d csoportom kszksok
Majd töröljük a csoportot:
sudo groupdel csoportom
Ezzel megtanultunk mindent, amit a csoportkezelésről tudni
kell.
Az init rendszer, ahogy korábban említettem, a gépen futó
szolgáltatásokat menedzseli. A gép indulásakor automatikusan
elindít minden szolgáltatást, ami szükséges a gép futásához,
vagy amire megkértük, hogy indítsa el automatikusan.
Emellett el tudunk indítani és le tudunk állítani
szolgáltatásokat kézzel is. Nézzük is meg, hogy ez hogy működik.
Erre a gépre telepítve van egy apache webszerver.
Először is nézzük meg, hogy mi a service neve.
Ehhez futtassuk a systemctl list-unit-files parancsot.
Most egy less-es görgethető listában megjelent az
összes szolgáltatás telepített szolgáltatás neve és állapota.
Szűrjünk grep-pel az apache-ra.
Itt láthatjuk, hogy apache2 a szolgáltatás neve.
Nézzük meg az állapotát:
systemctl status apache2
Látható, hogy le van állítva az apache és le is van tiltva,
vagyis nem indul el automatikusan a rendszerrel.
Most indítsuk el:
sudo systemctl start apache2
Ha most megnézzük az állapotát, akkor látszik, hogy
szépen el is indult.
Ha elindítunk egy böngészőt és felmegyünk localhost-ra, akkor
láthatjuk, hogy tényleg elindult.
Nézzük meg a logjait!
Ezt a journalctl -u apache2-vel tehetjük meg.
A journald a systemd loggyűjtő komponense, önmaga is egy
szolgáltatás és a journalctl paranccsal lehet használni.
Ha azt szeretnénk, hogy az apache induljon el a géppel együtt,
akkor engedélyezni kell a service-t.
Ezt a sudo systemctl enable apache2 paranccsal tudjuk megtenni.
A státuszát megint megtekintve láthatjuk, hogy engedélyezve lett.
Most állítsuk le. Ehhez a systemctl stop apache2-t kell futtatni.
Nézzük meg a státuszát.
Éés le is lett tiltva.
Most állítsuk le:
sudo systemctl stop apache2
Nézzünk státuszt!
És láthatjuk, hogy leállt.
Ha a böngészőben újratöljük az oldalt, akkor nem is tölt be.
Nézzünk egy kis hálózatkezelést:
Alapesetben az ip paranccsal lehet beállítani kézzel
az ip címünket és az alapértelmezett átjarót, sok egyéb
IP-hez kötődő beállítással együtt.
Nézzük meg az ip címünket az ip address paranccsal.
Sok infóval együtt, de megkaptuk az ip címünket.
Az ip parancsban vannak rövidítések is, elég azt beírni, hogy
ip a.
Ha meg akarjuk kapni az átjárónkat, akkor pedig az
ip route vagy ip r parancsot kell használni.
Azonban nem mennék bele a kézi hálókonfigba,
mivel általában hálózatkezelőket, vagyis network manager-eket
használunk, amik indítás után automatikusan beállítanak mindent.
Ubuntu Desktop-on az alapértelmezett hálókezelő a NetworkManager,
Ubuntu Server-en pedig a systemd-networkd.
A NetworkManager-nek van egy szép terminálos felülete is,
az nmtui.
Sőt, a legtöbb aztali Linux disztribúció NetworkManager-t
használ, így ha a beállítások alkalmazáson keresztül állítjátok
a hálózatot, több, mint valószínű, hogy networkmananger-t
állítatok a háttérben.
Emellett parancsokkal is tudjuk vezérelni a networkmanager-t
az nmcli-n keresztül.
Ha ennél bővebben érdekel titeket a téma, akkor olvassátok el
az ip, a NetworkManager és a systemd-networkd man page-eit.
Amiről még most beszélnék az az SSH, vagyis secure shell.
Ezzel biztonságos módon csatlakozhatunk egy távoli géphez.
Ha kiadom azt a parancsot, hogy
ssh mikewashere@ssh.sch.bme.hu
és beírom a jelszavam,
akkor satyr-on találom magam, ami a publikus terminálszerverünk.
Ez a parancs amúgy Window 8 utáni Windowsokon is megtalálható.
Ezt bátran próbáljátok ki, ssh-zzatok fel az schacc-otokkal
satyr-ra és nézzetek körül.
Emellett kaphattatok emailben bejelentkezési adatokat
saját Linuxos VM-ekre, amiket a gyakorlaton fogunk használni,
lehetőleg próbáljatok meg belépni rájuk még a vasárnapi alkalom
előtt.
Ez a videó ennyi volt, köszönöm a figyelmet, és találkozunk
vasárnap. Sziasztok!