linux alapok.md

+# Linux alapok (1. videó segédlet)
+
+## Mi is a Linux
+
+A [Linux](https://www.kernel.org/) önmaga csak egy kernel, nem tartalmaz egy programot sem.
+Amikor Linuxról beszélünk, általában GNU/Linux-ra gondolunk,
+ami azt jelenti, hogy Linux kernelen futtatunk [GNU
+rendszerprogramokat](https://www.gnu.org/software/coreutils/) és könyvtárakat.
+
+<Note type="warning" label="Megjegyzés">
+
+Ha Linux-ot mondunk ebben a segédletben, sok esetben itt is
+GNU/Linux-ra gondolunk
+
+</Note>
+
+<Note type="tip" label="Extra infó">
+
+Vannak nem GNU programokat használó Linux [disztribúciók](#disztribúciók) is,
+pl: az Alpine Linux vagy az Android
+
+</Note>
+
+### Disztribúciók
+
+Nem lenne túl kényelmes kézzel lefordítani és helyére másolni
+minden programot (beleértve a fordítót és kernelt is).
+Ennek a problémának az áthidalására születtek meg 
+a Linux disztribúciók, vagy röviden disztrók.
+
+Egy disztró feladatai:
+- telepítés megkönnyítése
+  - telepítő diszk, akár grafikus telepítővel
+  - telepítéskor alap rendszerprogramok feltelepítése
+- használat megkönnyítése
+  - csomagkezelő biztosítása a könnyű és biztonságos
+    programtelepítéshez
+  - értelmes alapbeállítások programokhoz
+- segítségkérés
+  - minden disztrónak van fóruma, soknak wikije is,
+    így az esetleges hibákra gyorsan lehet találni megoldást
+
+[Nagyon sok disztró van](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/83/Linux_Distribution_Timeline_27_02_21.svg),
+mindenki meg tudja találni a magának megfelelőt.
+
+Az [Ubuntu](https://ubuntu.com/) a legelterjedtebb disztró,
+a továbbiakban is Ubuntut fogunk használni, de a legtöbb dolog
+univerzális.
+
+### GUI
+
+Linux-ra van nagyon sokféle GUI shell (vagy Desktop Environment, DE),
+a legelterjedtebbek a
+Gnome, KDE, Xfce.
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/ubuntu.jpg"
+/>
+Gnome Ubuntun
+<br>
+</center>
+<br>
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/kde.jpg"
+/>
+KDE
+<br>
+</center>
+<br>
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/xfce.png"
+/>
+Xfce
+<br>
+</center>
+<br>
+
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/elementary.png"
+/>
+elementary OS
+<br>
+</center>
+<br>
+
+Az asztali számítógépre szánt disztrókon általában alapértelmezetten
+telepítve van valamilyen DE.
+
+## CLI, terminál, shell
+
+<Note type="tip" label="Megjegyzés">
+
+Ez a fejezet sok fogalmat tartalmaz, kérlek **_ne_** magold be ezeket.
+Csupán annyi a célja a fejezetnek, hogy akik nemigazán
+használtak CLI-t, azoknak bemutasson pár alapelemet.
+
+A fő cél, hogy értsd, tudd használni; nem az, hogy tudd a definíciókat.
+
+</Note>
+
+### CLI
+**C**ommand **L**ine **I**nterface,
+egy felhasználói felület, ami alapvetően szövegesen kommunikál a userrel.
+Szöveg be → szöveg ki.
+Ennél sokkal bővebben nem hiszem,
+hogy bárkinek is be kell mutatni, hogy mit jelent.
+
+### Terminál
+Ez jeleníti meg a karaktereket és adja meg a programnak a beírt karaktereket.
+Régebben külön céleszközök voltak, ma már programok.
+
+### Shell
+Egy olyan CLI program, amibe parancsokat lehet bepötyögni és a shell
+a megfelelő programokat elindítva és összekapcsolva<sup>(erről később lesz szó)</sup>
+lefuttatja azt.
+
+### Pár ismertebb shell
+
+#### `sh`
+[Bourne shell](https://en.wikipedia.org/wiki/Bourne_shell)
+(a készítőjének neve után) vagy
+[POSIX shell](https://en.wikipedia.org/wiki/Unix_shell)
+
+Egy butább shell, ami megtalálható minden UNIX-szerű számítógépen.
+Jó régen, az eredeti UNIX-hoz hozták létre a Bourne shell-t, ami később
+[bővítve](https://en.wikipedia.org/wiki/KornShell), majd specifikálva lett a
+[POSIX](https://en.wikipedia.org/wiki/POSIX) szabványban.
+
+#### `bash`
+**B**ourne-**a**gain **sh**ell, dupla szójáték. 😉
+
+A [bash](https://en.wikipedia.org/wiki/Bash_(Unix_shell)) az alapértelmezett shell a Linux disztribúciók
+túlnyomó többségén. Később ezzel fogunk dolgozni.
+Kellően okos és többnyire elvárható, hogy ott legyen mindenhol, ahova beléptek.
+A hatalmas elterjedtsége (és nagy kompatibilitása) miatt esett erre a választás.  
+
+#### `zsh`
+[zsh](https://en.wikipedia.org/wiki/Z_shell) vagy Z shell.
+
+Gyakorlatilag a bash kibővítése,
+a legtöbb Linuxos disztrón csomagkezelővel telepíthető,
+emellett macOS-en alap shell. Minden bash parancs működik itt is,
+de nem minden zsh parancs működik bash-ben.
+
+#### `fish`
+[fish](https://en.wikipedia.org/wiki/Fish_(Unix_shell)),
+**f**riendly **i**nteractive **sh**ell.
+
+Különlegessége, hogy kifejezetten felhasználóbarátnak van tervezve,
+alapbeállításokkal is nagyon kényelmes használni.
+Azonban *nem* POSIX shell, vagyis a következőekben bemutatott parancsok
+nem feltétlenül működnek benne.
+
+<Note type="warning" label="Figyelem">
+
+Innentől bash-ről lesz szó. Ha olyat olvasol, hogy
+"írjuk be a shellünkbe", akkor ott a "bashünkre" gondolunk.
+
+</Note>
+
+
+### Hogy is néz ki?
+
+TL;DR: sokféleképpen.
+Például sok helyen így néz ki az alap beállításokkal:
+```shell-session
+[mike@thinkyboi ~]$ ls *.pdf 
+mozilla.pdf
+[mike@thinkyboi ~]$ ls *.txt
+asd.txt  ize.txt  metrics.txt  pcr2.txt  pcrtouse.txt  pcr.txt
+[mike@thinkyboi ~]$ ls *.txt | grep rt
+pcrtouse.txt
+[mike@thinkyboi ~]$ 
+```
+Ez mit is mutat?
+- `[mike@thinkyboi ~]$`: a prompt
+    - mutatja, hogy a `mike` user van belépve
+    - a `thinkyboi` nevű számítógépre
+    - éppen a `~` mappában vagyunk
+    - sima user jogosultságokkal `$`
+- `ls *.pdf`: egy parancs, ami minden .pdf végű fájlt kilistáz
+- `ls *.txt`: egy parancs, ami minden .txt végű fájlt kilistáz
+- `ls *.txt | grep rt`: egy parancs, ami minden .txt végű fájlt kilistáz, mely nevében megtalálható az "rt"
+
+Ne ijedjünk meg az ismeretlen fogalmaktól, erről mind lesz szó bővebben.
+
+### Pár shelles fogalom
+
+- parancs: egy program, a kapcsolói, és egyéb opciók
+  - általában: `parancs --kapcsoló -k fájl.txt`
+  - kapcsolók: programok különböző funkcióit
+    lehet velük ki-be kapcsolni
+  - pl:
+    - `ls -la`: kilistázza a mostani mappa tartalmát
+      - `ls`: listázó program
+      - `-l`: listaként jelenjen meg
+      - `-a`: rejtett fájlokat is megjeleníti
+    - `ls -a en_mappam`: kilistázza az `en_mappam` mappa tartalmát
+      a rejtett fájlokkal együtt
+    - `ip address`: kiírja a gépünk IP címeit
+    - `cd en_mappam`: belelép az `en_mappam` mappába
+    - `cd ..`: egy mappával feljebb lép
+- redirekció (`>`, `<`)
+  - `>`: átirányítja egy program kimenetét egy fájlba
+  - `<`: egy program konzolos bemenetét egy fájlból olvassa
+  - pl:
+    - `ls > fajlok.txt`: a jelenlegi mappában létrehozza
+      a `fajlok.txt` fájlt és beleírja a jelenlegi
+      mappában lévő fájlok és mappák neveit
+- pipe (`|`)
+  - egy program kimenetét beleírja egy másik program bemenetébe
+  - pl:
+    - `ls -l *.txt | grep alma`:
+      - `ls -l *.txt`: kiírja a jelenlegi mappában lévő
+        txt fájlok neveit, ez lesz a grep bemenete
+      - `grep alma`: kiszűri a bemenetén kapott szövegből
+        azokat a sorokat, amikben nem szerepel az alma szó
+      - → kilistázza azokat a txt fájlokat, amelyek nevében
+        szerepel az, hogy alma.
+
+- shell execution `"$(parancs)"`
+  - egy program kimenetét beleteszi egy stringbe
+  - pl:
+    - `echo a mappa tartalma: $(ls)`
+  
+
+#### [Egyéb hasznos shell cuccok](https://devhints.io/bash)
+
+### Szövegszerkesztők
+
+- `nano`: egyszerű szövegszerkesztő
+  - terminál alján kiír pár támogatott billentyűkombinációt
+  - használat:
+    - `nano <fájl>`
+    - irkáljunk
+    - `CTRL+S` ment
+    - `CTRL+X` bezár
+- `vi`: bonyolultabb picivel, de többet tud
+  - `vim`: vi improved, továbbfejlesztés
+  - `nvim`: neovim, vim továbbfejlesztés
+  - használat
+    - `vim <fájl>`
+    - `i` (insert mode)
+    - irkáljunk
+    - `ESC` (normal mode)
+    - `:wq` (parancs: write, quit)
+  - a fejlettebb funkcióit nem mutatjuk most be
+
+### Fontosabb shell parancsok/programok
+
+- `ls`: listáz
+- `man <parancs>`: "manual", felhasználói útmutató programokhoz
+  - pl: `man ip`
+- `cat <fájlok>`: fájlokat ír ki
+- `less`: a bemenetén kapott szöveget görgeti, így lassabban
+lehet olvasni, mint ahogy jön
+- `echo <szöveg>`: kiír egy szöveget
+- `cd <mappa>`: mappát vált
+- `mkdir <mappa>`: mappa létrehozása
+- `rm <fájlok>`: fájlok törlése
+- `rmdir <mappa>`: mappa törlése
+- `touch <fájl>`: üres fájl létrehozása
+
+## Csomagkezelés
+
+### Mi a csomag?
+
+**Gyakorlatilag egy program, amit tudsz telepíteni.**  
+*Bővebben:*
+A különböző programokat nevezzük csomagoknak (package), melyek 
+a bináris (futtatható) fájlokon kívül különböző konfigurációs fájlokat és 
+a program más programoktól való függőségeit is tartalmazza.
+
+### Hogyan telepítsünk csomagokat?
+
+A programokat telepíthetjük [kézzel](http://www.linuxfromscratch.org/lfs/downloads/stable/LFS-BOOK-10.1.pdf) (8.2-es fejezet), de ez 
+általában nehézkes művelet és nem valami hatékony,
+ezért csomagkezelőt (package manager) szoktunk használni a csomagok 
+telepítéséhez. A csomagkezelő egy egyszerű program, mellyel biztonságosan telepíthetünk, 
+frissíthetünk, eltávolíthatunk és kereshetünk csomagokat.
+Egy csomagkezelő frissen tudja tartani a rendszert, kezeli a függőségeket és ütközéseket.
+
+Mi az apt nevű csomagkezelőt fogjuk használni a továbbiakban.
+
+```shell-session {highlight: [1, 3, 12, 24, 33, 42, 51, 59, 61]}
+[patrik@patrik-laptop ~]$ cowsay test
+bash: cowsay: command not found
+[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt update
+Get:1 http://archive.ubuntu.com/ubuntu focal InRelease [265 kB]
+Get:2 http://security.ubuntu.com/ubuntu focal-security InRelease [109 kB]
+[...]
+Fetched 17.2 MB in 2s (11.2 MB/s)                
+Reading package lists... Done
+Building dependency tree       
+Reading state information... Done
+1 package can be upgraded. Run 'apt list --upgradable' to see it.
+[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt search cowsay
+Sorting... Done
+Full Text Search... Done
+cowsay/focal 3.03+dfsg2-7 all
+  configurable talking cow
+
+cowsay-off/focal 3.03+dfsg2-7 all
+  configurable talking cow (offensive cows)
+
+xcowsay/focal 1.5-1 amd64
+  Graphical configurable talking cow
+
+[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt install cowsay
+Reading package lists... Done
+Building dependency tree       
+Reading state information... Done
+[...]
+After this operation, 46.4 MB of additional disk space will be used.
+Do you want to continue? [Y/n] y
+[...]
+Setting up cowsay (3.03+dfsg2-7) ...
+[patrik@patrik-laptop ~]$ cowsay test
+ ______
+< test >
+ ------
+        \   ^__^
+         \  (oo)\_______
+            (__)\       )\/\
+                ||----w |
+                ||     ||
+[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt upgrade
+[...]
+The following packages will be upgraded:
+  libzstd1
+1 upgraded, 0 newly installed, 0 to remove and 0 not upgraded.
+Need to get 237 kB of archives.
+After this operation, 0 B of additional disk space will be used.
+Do you want to continue? [Y/n] y 
+[...]
+[patrik@patrik-laptop ~]$ sudo apt remove cowsay
+[...]
+The following packages will be REMOVED:
+  cowsay
+0 upgraded, 0 newly installed, 1 to remove and 0 not upgraded.
+After this operation, 93.2 kB disk space will be freed.
+Do you want to continue? [Y/n] y
+Removing cowsay (3.03+dfsg2-7) ...
+[patrik@patrik-laptop ~]$ cowsay test
+bash: cowsay: command not found
+[patrik@patrik-laptop ~]$ 
+```
+
+<Note type="success" label="Infó">
+
+Ahogy látod, kihagytunk részeket a parancsok kimenetéből.
+Ez azért van, mert nem fér bele értelmesen a doksiba.
+A videón látható ezek kimenete, de bátran próbáljátok ki ti is.
+
+</Note>
+
+Az `apt update` paranccsal frissíthetjük az apt adatbázisát, mely a
+csomagok elérhetőségéről tárol adatokat. 
+
+Az `apt search a_csomag_neve` paranccsal a csomagkezelő megkeresi a 
+hasonló nevű csomagokat és kilistázza azokat.
+
+Az `apt install a_csomag_neve` paranccsal a megadott csomagot telepíti a 
+csomagkezelő, ha azt megtalálja.
+
+Az `apt upgrade` paranccsal a telepített csomagokhoz elérhető frissítéseket 
+telepíti a csomagkezelő.
+
+Az `apt remove a_csomag_neve` paranccsal a megadott csomag távolítható el.
+
+### Különböző csomagkezelők
+
+A különböző Linux disztribúciók különböző csomagkezelőket használnak, ilyenek például
+az alábbi táblázatban található csomagkezelők is. Néhány csomagkezelő disztribúcióhoz van kötve, 
+azonban egyre jobban kezdenek elterjedni a disztribúcióktól független csomagkezelők is.
+
+- `apt`: Debian és Ubuntu alapú disztrókon
+- `dnf`: Red Hat (alapú) disztrók: Fedora, CentOS, Red Hat Enterprise Linux 
+- `pacman`: Arch Linux, Manjaro
+- `flatpak` és `snap`: disztrófüggetlen, mindenhol működik, ha [feltelepítjük](https://flatpak.org/setup/) egy
+disztróspecifikus csomagkezelővel
+
+| parancs  | apt  | dnf  | pacman  | snap  | flatpak |
+|---|---|---|---|---|---|
+| telepítés  | install  | install  | -S  | install  | install  |
+| adatbázis frissítése  | update  | check-update  | -Sy  | automatikus  | a frissítéssel együtt ez is megtörténik (update)  |
+|  frissítés | upgrade  | upgrade | -Syu | automatikus (ha kézzel akarod: refresh)  | update  | 
+| törlés  | remove  | remove  | -R  | nincs ilyen | nincs ilyen  |
+| törlés beállításokkal  | purge  | nincs ilyen  |  -Rns | remove  |  uninstall |
+| keresés  | search  | search  | -Ss  |  find  |  search |
+
+---
+
+<Note type="danger" label="Légy óvatos">
+
+Itt szó lesz két azonos nevű, de különböző dologról.
+- `root` user
+- `root` mappa
+
+A kettő teljesen független egymástól, ne keverjük össze.
+
+</Note>
+
+## Hogyan néz ki a Linux fájlrendszere?
+
+UNIX-on a mappastruktúra a `/`-ből indul, ellenben a Windows-zal, ahol a
+meghajtók külön betűket kapnak (`C:\ `, `D:\ `, stb).  
+Emellett UNIX-on a mappaelválasztó a `/`, míg Windows-on a `\ `.
+
+Itt a rendszermeghajtó lesz a `/` <sup>(root, ejtsd: rút)</sup>,
+minden mappa innen indul. Erre fel lehet csatolni (`mount`-olni) más meghajtókat is,
+tetszőleges mappákba. Például, ha a rendszerünket egy SSD-re telepítjük, majd egy
+HDD-t felcsatolunk a `/mnt/HDD` mappába, akkor:
+- a `/home/béla/random_file.txt` az SSD-n lesz
+- a `/mnt/HDD/cucc/random_file.txt` pedig a merevlemezen lesz
+
+Ennek a megközelítésnek egy nagy előnye, hogy bármit tehetünk bárhova,
+például - az előző példát folytatva - ha azt szeretnénk, hogy a fájljaink
+a merevlemezen legyenek, de a rendszer és a programok az SSD-n, hogy felcsatoljuk
+a merevlemezt a `/home`-ra, így a userek fájljai a merevlemezre kerülnek.
+
+### [Könyvtárak](https://www.linux.com/training-tutorials/linux-filesystem-explained/)
+
+<Note type="tip" label="Megjegyzés">
+
+A fájlrendszer mappastruktúráját nem kell tudni fejből,
+elég ha tudod, hogy a konfigurációs fájlokat a `/etc`-ben szokás keresni
+és a userek a `/home/<username>` alatt élnek.
+
+</Note>
+
+- `/bin`: "binaries", futtatható programok
+- `/boot`: bootloader, kernel és egyéb indításhoz szükséges fájl<sup>erről később lesz szó</sup>
+- `/dev`: "devices", eszközök<sup>erről később lesz szó</sup>
+- `/etc`: konfigurációs fájlok
+- `/home`: userek fájljai
+- `/lib`: "libraries", programok futásához szükséges könyvtárak
+- `/lib64`: 64 bites `/lib`
+- `/mnt`: felcsatolt meghajtók
+- `/opt`: "optional programs", néhány program itt él <sup>(olyan programok, amik nem kötődnek a rendszerhez)</sup>
+- `/proc`: futó programokról információk<sup>erről később lesz szó</sup>
+- `/root`: a [root user](#user-ek-és-groupok) home-ja
+- `/run`: rendszerindításonként újraépül, a futó szolgáltatásokhoz való csatlakozásban segít <!-- TODO -->
+- `/sbin`: "system binaries", rendszerprogramok
+- `/srv`: "servers", a gépen futtatott szerver programok fájljai
+- `/sys`: "system", hardvereléréshez kell<sup>erről később lesz szó</sup>
+- `/tmp`: "temporary", ideiglenes fájlok, RAM-ban tartva
+- `/usr`: "user installed", a telepített csomagok pakolnak ide fájlokat
+- `/var`: szolgáltatások tárhelyei
+
+### Speciális "mappák"
+
+- `.`: a jelenlegi mappa
+  - `././././.`: ez is a jelenlegi mappa, mert a jelenlegi mappa jelenlegi mappájának [...] jelenlegi mappája
+- `..`: az egy szinttel feljebb lévő mappa
+  - `/..` == `/`, root fölé nem lehet menni
+- `~`: a mi userünk home mappája
+  - `~béla`: a `béla` user home mappája
+
+## Jogosultságkezelés
+
+A UNIX permission rendszer elemei:
+- user-ek
+- group-ok
+- módok
+
+Minden fájl és mappa egy user-hez és egy group-hoz tartozik,
+vagyis a user és a group annak a fájlnak és mappának a tulajdonosa.
+Minden fájlra és mappára meg lehet adni, hogy mi legyen
+a módja (továbbiakban permissionjei), ezek:
+- `user`: a birtokló user tudja-e:
+  - `r`: read, olvasni
+  - `w`: write, írni
+  - `x`: futtatni (ha fájl) vagy a tartalmát listázni (ha mappa)
+- `group`: a birtokló csoport tagjai tudják-e:
+  - `r`: olvasni
+  - `w`: írni
+  - `x`: futtatni vagy listázni
+- `others`: bárki más tudja-e:
+  - `r`: olvasni
+  - `w`: írni
+  - `x`: futtatni vagy listázni
+
+<Note type="tip" label="Extra infó">
+
+Van két extra permission, a `setuid` és `setgid`.
+Ezekkel meg lehet adni, hogy egy program a tulajdonos nevében
+vagy tulajdonos csoport nevében fusson.
+Ezt a permission-t használja pár program, amit mindennapi userek
+is kell, hogy tudjanak futtatni, de mégis kell valami, csak nagyobb
+jogosultsággal elérhető funkció bele.
+
+Ezen kívül van egy ma már nem igazán használt permission is,
+a "sticky bit", erről [itt](http://permissions-calculator.org/info/#sticky-bit) olvashatsz.
+
+</Note>
+
+Mindezek számok alapján vannak tárolva,
+de a programok okosan feloldják nevekre ezeket.
+
+### User-ek és groupok
+
+Egy user az pont ugyanaz, mint aminek elképzelted,
+egy felhasználó, aki tud programokat futtatni.
+
+Egy különleges felhasználó a `root`, ő a főfelhasználó (super-user),
+az ő nevében lehet csak a rendszerbeállításokat módosítani,
+ez a Windows-os "Rendszergazda" vagy "Adminisztrátor" megfelelője.
+
+Minden userhez tartozik egy ugyanolyan nevű group is, azonban egy
+user több groupban is benne lehet.
+
+### Példa a jogosultságokra
+
+Alul látható, hogy hogy néz ki egy listázás `ls`-sel.
+A permission-ök user, group, other sorrendben követik egymást.
+
+<Note type="tip" label="Tip">
+
+A különböző fájlokhoz/mappákhoz tartozó magyarázatokat
+lenyíló szövegként tettük az oldalra, hogy össze tudd
+nézni a magyarázatot és a shell-t.
+
+</Note>
+
+```shell-session
+[mike@thinkyboi permissions]$ ls -la -tr
+total 0
+drwxr-xr-x  3 mike mike   120 Mar 11 13:19 .
+drwxrwxrwt 21 root root   640 Mar 11 04:20 ..
+-rw-r-----  1 root ftp      0 Mar 11 13:37 egyik
+-rw-r--r--  1 mike daemon   0 Mar 11 13:37 másik
+-rwx------  1 mike mike     0 Mar 11 13:37 harmadik
+drwxr-xr-x  2 mike daemon  40 Mar 11 13:37 negyedik
+-rwsr-sr-x  1 mike mike     0 Mar 11 13:37 ötödik
+```
+
+<details>
+<summary>
+  <code>ls -la -tr</code>
+</summary>
+
+- `ls`: fájlokat és mappákat listázó program
+- `-la`
+  - `l`: listaként
+  - `a`: a `.`-tal kezdődő fájlokat is
+- `-tr`
+  - `t`: idő szerint rendezve
+  - `r`: visszafelé rendezve
+
+(ezt meg lehetne adni úgy is, hogy `ls -latr`,
+de az olvashatóság kedvéért mi külön vettük)  
+
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+  <code>.</code> (a jelenlegi mappa, vagyis `permissions`, ami a prompt-ból látszik)
+</summary>
+
+  - `d`: egy mappa
+  - `rwx`: a birtokos usernek (`mike`) van joga:
+    - olvasni
+    - írni
+    - listázni
+  - `r-x`: a birtokos csoportnak (szintén `mike`) van joga:
+    - olvasni
+    - listázni
+  - `r-x`: mindenki másnak van joga:
+    - olvasni
+    - listázni
+  - → bárki meglesheti mi van benne, de csak `mike`
+    tehet bele dolgokat
+    
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+<code>..</code> (az eggyel e fölött lévő mappa)
+</summary>
+
+  - `d`: egy mappa
+  - `rwx`: `root` user mindent csinálhat vele
+  - `rwx`: `root` group mindent csinálhat vele
+  - `rwt`: mindenki más is bármit csinálhat, de mivel a mappa 
+  "sticky", így ha valakinél meg van nyitva valami benne, azt
+    más nem piszkálhatja
+      - `t` == `x` + sticky bit
+  
+</details>
+    
+<details>
+<summary>
+<code>egyik</code>
+</summary>
+
+  - egy file (nem `d`-vel kezdődik a permission sor)
+  - `rw-`: `root` user tudja olvasni és írni
+  - `r--`: `ftp` csoport tagjai tudják olvasni
+  - `---`: a többiek nem tudnak semmit csinálni vele
+
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+<code>másik</code>
+</summary>
+
+  - egy file
+  - `mike` tudja olvasni és írni
+  - `daemon` csoport tagja tudják olvasni
+  - mindenki más is tudja olvasni
+
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+<code>harmadik</code>
+</summary>
+
+  - egy file
+  - `mike` tudja írni, olvasni, futtatni
+    - `x`: mivel lehet futtatni, ez vagy egy program,
+      vagy hibát dob, ha megpróbáljuk futtatni
+      
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+<code>negyedik</code>
+</summary>
+
+  - egy mappa
+  - mindenki tudja olvasni és listázni, de csak `mike` tud benne
+    fájlt létrehozni
+  
+
+</details>
+
+<details>
+<summary>
+<code>ötödik</code>
+</summary>
+
+- `rws`: `mike` tudja futtani, és ha futtatva van bárki által,
+    akkor is `mike` usere nevében fut
+    - `s` == `x` + setuid
+- `r-s`: `mike` csoport tagjai tudják olvasni és futtatni, és
+    ha bárki futtatja, akkor is kap `mike` csoporttagságot a program
+- `r-x`: bárki futtathatja
+- → bárki olvashatja és futtathatja, és ha futtatja, akkor
+    `mike` nevében fog futni a program
+
+</details>
+
+
+### Jogosultságok megváltoztatása
+
+Vannak különböző parancsok, melyek segítségével megváltoztathatjuk mind a user-ek,
+mind a group-ok, mind a többi felhasználó jogosultságait, sőt megváltoztathatjuk a
+tulajdonosokat is.
+
+#### `chmod` 
+
+Segítségével megváltoztathatjuk az állományok hozzáférési jogait (change mode).
+Ha nem a saját fájljaink, mappáink jogait szeretnénk módosítani, ahhoz `sudo` is kell.
+
+Ehhez megadjuk a `chmod` után, hogy kire vonatkozzon (user, group, others),
+megadjuk, hogy hozzáférést szeretnénk-e adni vagy elvenni akarjuk azt, 
+valamint magát az állományt. A különböző paraméterek a következőek:
+
+
+`u` 	- user, a birtokló user
+
+`g` 	- group, a birtokló csoport tagjai
+
+`o` 	- others, bárki más
+
+`+` hozzáad egy jogot
+
+`-` eltávolítja a jogot
+
+`r` - read, olvasási jog
+
+`w` - write, írási jog
+
+`x` - execute, végrehajtási jog
+
+Például:
+
+`chmod u+x <fájlnév vagy mappanév>` itt a user kap listázási vagy futtatási jogot.
+
+`chmod g-w <fájlnév vagy mappanév>` itt a group-nak szűnik meg az írási joga
+
+Ugyanezen konvenció alapján működik mindegyik parancs.
+
+Kicsit szemléletesebben:
+
+```
+patrik@ubuntu:~/Documents$ ls -la
+total 8
+drwxr-xr-x  2 patrik patrik 4096 Mar 18 19:38 .
+drwxr-xr-x 15 patrik patrik 4096 Mar 17 16:20 ..
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 linux.pdf
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 pálinka.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:38 pörkölt.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 randomsorok.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 recept.txt
+patrik@ubuntu:~/Documents$ chmod o+w pörkölt.txt 
+patrik@ubuntu:~/Documents$ ls -la
+total 8
+drwxr-xr-x  2 patrik patrik 4096 Mar 18 19:38 .
+drwxr-xr-x 15 patrik patrik 4096 Mar 17 16:20 ..
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 linux.pdf
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 pálinka.txt
+-rw-rw-rw-  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:38 pörkölt.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 randomsorok.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 recept.txt
+patrik@ubuntu:~/Documents$
+```
+
+Itt a `chmod o+w pörkölt.txt` parancs segítségével mások kapnak írási jogot
+a pörkölt.txt fájlhoz, ami eddig nem volt nekik.
+A `-rw-rw-r--` megváltozott `-rw-rw-rw-` -ra. 
+Az others-re az utolsó három karakter vonatkozik, ezek közül
+a második változott meg, míg eddig egy `-` jel volt, vagyis nincs joga hozzá,
+most pedig `w` lett, vagyis van hozzá joga.
+
+Ha egyszerre szeretnénk jogot adni a user-nek, group-nak, others-nek vagy elvenni,
+valamint ha többféle joggal szeretnénk ezt, akkor több paramétert is megadhatunk egy parancsban.
+Ezt kétféleképpen is megtehetjük:
+
+ - `chmod` `u` `g` `o` közül a kiválasztottak `+` vagy `-` az `r` `w` `x` közül a
+  kiválasztottak. Vagyis a bal oldalra írjuk kinek a jogait szeretnénk módosítani, 
+  középre, hogy elvenni vagy adni szeretnénk, jobb oldalra pedig, hogy mely jogokat.
+
+```
+patrik@ubuntu:~/Documents$ chmod ug-rw pörkölt.txt 
+patrik@ubuntu:~/Documents$ ls -la
+total 8
+drwxr-xr-x  2 patrik patrik 4096 Mar 18 19:38 .
+drwxr-xr-x 15 patrik patrik 4096 Mar 17 16:20 ..
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 linux.pdf
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 pálinka.txt
+-------rw-  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:38 pörkölt.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 randomsorok.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 recept.txt
+patrik@ubuntu:~/Documents$
+```
+
+ - Másik módja, hogy a különböző műveleteket vesszővel elválasztva adjuk meg.
+
+```
+patrik@ubuntu:~/Documents$ chmod u+rw,g+r,o-rw pörkölt.txt 
+patrik@ubuntu:~/Documents$ ls -la
+total 8
+drwxr-xr-x  2 patrik patrik 4096 Mar 18 19:38 .
+drwxr-xr-x 15 patrik patrik 4096 Mar 17 16:20 ..
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 linux.pdf
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 pálinka.txt
+-rw-r-----  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:38 pörkölt.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 randomsorok.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 recept.txt
+patrik@ubuntu:~/Documents$ 
+```
+
+#### `chown`
+Segítségével megváltoztatható az állományok tulajdonosa
+(a change the owner rövidítése).
+Egy fájl vagy mappa tulajdonosának megváltoztatásához `sudo` jog kell.
+
+```
+patrik@ubuntu:~/Documents$ sudo chown mike recept.txt 
+[sudo] password for patrik: 
+patrik@ubuntu:~/Documents$ ls -la
+total 8
+drwxr-xr-x  2 patrik patrik 4096 Mar 18 19:38 .
+drwxr-xr-x 15 patrik patrik 4096 Mar 17 16:20 ..
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 linux.pdf
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 pálinka.txt
+-rw-r-----  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:38 pörkölt.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 randomsorok.txt
+-rw-rw-r--  1 mike   patrik    0 Mar 18 19:37 recept.txt
+patrik@ubuntu:~/Documents$
+```
+
+#### `chgrp`
+
+A parancs lehetőséget ad arra, egy fájl vagy mappa csoportját megváltoztassuk
+(a change group rövidítése).
+Normál felhasználó akkor módosíthatja a fájl vagy mappa csoportját,
+ha a régi és új csoportnak is tagja, ellenkező esetben a `sudo` parancs is szükséges.
+
+```
+patrik@ubuntu:~/Documents$ sudo chgrp mike recept.txt 
+patrik@ubuntu:~/Documents$ ls -la
+total 8
+drwxr-xr-x  2 patrik patrik 4096 Mar 18 19:38 .
+drwxr-xr-x 15 patrik patrik 4096 Mar 17 16:20 ..
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 linux.pdf
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 pálinka.txt
+-rw-r-----  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:38 pörkölt.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 randomsorok.txt
+-rw-rw-r--  1 mike   mike      0 Mar 18 19:37 recept.txt
+patrik@ubuntu:~/Documents$
+```
+
+<Note type="tip" label="Tip">
+
+A csoportot nem csak az előbbi `chgrp` paranccsal lehet módosítani, hanem
+a `chown` paranccsal is.
+Ehhez a következőt kell tenni:
+
+`sudo chown username:groupname fájl`
+
+```shell-session
+patrik@ubuntu:~/Documents$ ls -la
+total 8
+drwxr-xr-x  2 patrik patrik 4096 Mar 19 19:18 .
+drwxr-xr-x 15 patrik patrik 4096 Mar 17 16:20 ..
+-rw-r-----  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:38 pörkölt.txt
+-rw-rw-r--  1 mike   mike      0 Mar 18 19:37 recept.txt
+patrik@ubuntu:~/Documents$ sudo chown patrik:patrik recept.txt 
+[sudo] password for patrik: 
+patrik@ubuntu:~/Documents$ ls -la
+total 8
+drwxr-xr-x  2 patrik patrik 4096 Mar 19 19:18 .
+drwxr-xr-x 15 patrik patrik 4096 Mar 17 16:20 ..
+-rw-r-----  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:38 pörkölt.txt
+-rw-rw-r--  1 patrik patrik    0 Mar 18 19:37 recept.txt
+patrik@ubuntu:~/Documents$
+```
+
+</Note>

magic/elso.sh

+#!/bin/bash -l
+
+export PS1='[\u@\h \W]\$ '
+
+function cmd() {
+  local command="$1"
+  echo -n "${PS1@P}"
+  read -s
+  for (( i=0 ; i<${#command} ; i++)); do
+    echo -n "${command:i:1}"
+    sleep .1
+  done
+  read
+  $command
+}
+
+clear
+
+cmd ls
+cmd 'ls -la'
+cmd 'ls --help'
+cmd 'ls --help | less'
+cmd "mkdir alma"
+cmd ls
+cmd "cd alma"
+cmd "echo asd"
+
+bash
+

motd.sh

+#!/bin/bash
+
+echo "Várunk a vasárnapi képzésen!"
+echo
+echo

második előadás.md

-második
\ No newline at end of file

nginx.conf

+server {
+    listen       80;
+    listen  [::]:80;
+    server_name  localhost;
+    
+    root   /usr/share/nginx/html;
+
+    location / {
+        index  index.html index.htm;
+
+         # kill cache
+        add_header Last-Modified $date_gmt;
+        add_header Cache-Control 'no-store, no-cache';
+        if_modified_since off;
+        expires off;
+        etag off;
+    }
+
+    # Media: images, icons, video, audio, HTC
+    location ~* \.(?:jpg|jpeg|gif|png|ico|cur|gz|svg|svgz|mp4|ogg|ogv|webm|htc)$ {
+        expires 1M;
+        access_log off;
+        add_header Cache-Control "public";
+    }
+
+    error_page   500 502 503 504  /50x.html;
+    location = /50x.html {
+        root   /usr/share/nginx/html;
+    }
+
+    error_page   404  /404.html;
+    location = /404.html {
+        root   /usr/share/nginx/html;
+    }
+}

saját vm.md

+# Saját virtuális gép
+
+## Pár szó
+
+Mostani alkalomtól biztosítunk mindannyiótoknak
+1-1 virtuális gépet,
+Ezek a gépek a saját
+[Proxmox](https://en.wikipedia.org/wiki/Proxmox_Virtual_Environment) klaszterünkben
+futnak majd egészen a képzés végéig.
+
+Specifikáció:
+
+- Oprendszer: Ubuntu 20.04
+- RAM: 2GB
+- CPU: 2 Mag (AMD Opteron 6128)
+
+## Elérés
+
+A gépet [SSH](szerver kezelés#távoli-hozzáférés-ssh)
+-n keresztül tudod majd menedzselni, viszont csak
+az SCH belső hálózatán.
+A gépek egy belső hálón vannak, azonban van egy gép,
+ami kívülről elérhetővé teszi őket, a kepzodok.sch.bme.hu.
+Ezen a gépen különböző portokon éritek el a saját gépeteket.
+
+Ennek menete:
+
+```
+$ ssh kepzodo@kepzodok.sch.bme.hu -p <kapott port>
+...
+Belépsz a Mattermoston kapott infókkal
+...
+```
+
+Ha windowsról vagy hasonló a folyamat.
+Nyiss egy Windows Terminált vagy egy parancssort vagy egy PowerShell-t,
+és oda írd be ugyanezeket a parancsokat.
+
+Ha Windows 7 vagy korábbi verzión vagy, akkor
+a Putty nevezetű programot használva tudsz csatlakozni a gépedre.
+
+

szerver kezelés.md

+# Szerver kezelés (2. videó segédlet)
+
+
+## UNIX alapelvek
+
+<Note type="tip" label="Magyarázat">
+
+A Linux egy [UNIX-szerű](https://en.wikipedia.org/wiki/Unix-like) rendszer, ugyanazokra az alapelvekre épül, 
+ezért beszélünk most róluk. Amiket ebben a fejezetben olvashattok egyaránt
+vonatkozik a UNIX-ra és a Linux-ra is.
+
+</Note>
+
+Vannak különböző [elvek](https://en.wikipedia.org/wiki/Unix_philosophy), amik alapján egy UNIX operációs rendszert megalkotnak.
+A Linux is ezen elvek alapján készült.
+
+Ezen elvek közül néhány:
+
+ - Moduláris szemlélet figyelembe vétele
+ - Válaszd szét a működést az előírásoktól, szabályzatoktól
+ - Egy program legyen kicsi, egyszerű, átlátható, mégis robosztus
+ - Szükség esetén, inkább az adatstruktúra legyen összetettebb, ne a program
+ - Számolj a potenciális felhasználók felkészültségével
+ - Kerüld el a szükségtelen mellékhatásokat
+ - Ha a program összeomlik, mérhető, elemezhető legyen
+ - A fejlesztő ideje fontosabb a gép idejénél
+ - A programok kézi kódolása helyett írj absztrakt programot, amely megalkotja a kódot
+ - Írj rugalmas és nyílt programokat
+ - A programok, protokollok bővíthetőek legyenek
+
+
+### KISS (Keep it Simple, Stupid)
+
+A legtöbb rendszer akkor működik a legjobban, ha azt egyszerűnek hagyják, 
+és nem teszik egyre bonyolultabbá. 
+Ezért az egyszerűségnek a tervezés egyik fő céljának kell lennie, 
+és kerülni kell az olyan összetételeket, amelyekre nincs szükség.
+
+### Everything is a file
+
+Ez azt jelenti, hogy a felhasználó fájljai, a rendszer könyvtárkatalógusai
+és a rendszerhez csatlakoztatott hardver eszközök, mint fájlok 
+egységesen kezelhetőek.
+
+Ezen megközelítés előnye, hogy ugyanazokat az eszközöket és API-kat
+széles körben fel tudjuk használni. Többféle fájltípus van, de bármelyik 
+megnyitásakor egy állományleíró, ún. file descriptor jön létre. Így a fájl útvonala 
+használható egy címkezelő rendszerként, és a file descriptor pedig a bájtfolyam
+I/O interfésze. De a file descriptor ugyanakkor létrehozható pipe 
+és hálózati socketek megvalósítására is. Ennél fogva azt is mondhatnánk: 
+Minden is egy file descriptor.
+
+Kiegészítésképp, létezik egy sor pszeudo és virtuális fájlkezelő rendszer amelyek
+képesek bizonyos folyamatokról, rendszer információkról adatokat 
+megjeleníteni, hiszen ezek is egyetlen fájl hierarchiába vannak csatolva.
+
+### Architektúra
+
+A UNIX rendszereknél az operációs rendszer részei
+jóval függetlenebbek egymástól, mint mondjuk egy Windows alapú rendszernél. 
+
+*De mik is ezek a részek?*
+
+#### Bootloader
+Ez a legelső program, ami betöltődik, amikor a gépet bekapcsoljuk.
+A feladata a kernel és pár [alapvető driver és program](https://en.wikipedia.org/wiki/Initial_ramdisk)
+betöltése RAM-ba, majd a kernel elindítása.
+Dual boot esetén lehetőséget ad arra, hogy kiválasszuk melyik OS-t
+szeretnénk elindítani.  
+*Az Ubuntu által használt bootloader a Grub.*
+
+#### Kernel
+A kernel feladata a hardverek bekurblizása és kezelése,
+erőforrások szétosztása, jogosultságok behajtása
+és sok gyakran használt,
+hardverközeli teendőhöz függvényeket biztosítani
+(pl: hálózati csomagküldés, adatblokk beolvasása lemezről, stb.).  
+*Az Ubuntu által használt kernel a Linux.*
+
+#### Init rendszer
+Az init rendszer feladata az operációs rendszer szolgáltatásainak
+elindítása, felügyelete és kezelése.
+Ez indítja el a hálózatkezelőt és bejelentkezőablakot is például.  
+*Az Ubuntu által használt init rendszer a systemd.*
+
+#### Userland
+A userland egy nehezen behatárolható dolog. Igazából minden,
+az operációs rendszerrel jövő, nem kernelben élő szoftver a userland része.
+Ebbe beletartozik az init rendszer is, de mégse venném ide, mivel
+annak elég jól elkülönülő határai vannak.
+
+Egy UNIX rendszer userland-ja alatt általában
+az alapvető programokat értjük, amik a rendszer és rajta futó
+programok használatához szükségesek.  
+Ilyen pélául az `ls`, `cat`, `sh`, `cp`, `rm`, stb.  
+*Az Ubuntu GNU userland-et használ.*
+
+
+## A többfelhasználós rendszer működése, kezelése
+
+https://linuxhint.com/ubuntu-user-management/
+
+### Felhasználók kezelése
+
+#### Létrehozás
+A `useradd` parancs segítségével hozhatunk létre új felhasználót.
+
+`sudo useradd -G kszksok -s /bin/bash -m mike`
+- `sudo`: mert root hozhat csak létre új usert
+- `useradd`: ez a parancs hoz létre usert
+- `-G kszksok`: a `kszksok` csoport tagja legyen az új user
+- `-s /bin/bash`: a bash legyen a shellje a usernek
+- `-m`: legyen home mappája
+- `mike`: az új user neve
+
+Ezután az új felhasználónak be kell állítani egy jelszót, ezt 
+a `sudo passwd mike` parancs kiadása után állítható be.
+
+<Note type="warning" label="Megjegyzés">
+A `passwd` nem ír semmit a terminálra miközben írjuk a jelszót,
+de ne kételkedjünk, hogy nem látunk semmit, attól még íródik.
+</Note>
+
+<Note type="tip" label="Extra infó">
+Ubuntun és egyéb Debian alapú disztrókon megtalálható egy
+`adduser` script is, ami szintén userek létrehozására van.
+Használata kicsit egyszerűbb, azonban nincs minden rendszeren.
+Használata:
+
+```shell-session
+mike@mike-elementary:~$ sudo adduser patrik
+[sudo] password for mike:            
+Adding user `patrik' ...
+Adding new group `patrik' (1001) ...
+Adding new user `patrik' (1001) with group `patrik' ...
+Creating home directory `/home/patrik' ...
+Copying files from `/etc/skel' ...
+Enter new UNIX password: 
+Retype new UNIX password: 
+passwd: password updated successfully
+Changing the user information for patrik
+Changing the user information for patrik
+Enter the new value, or press ENTER for the default
+	Full Name []: Fodor Patrik
+	Room Number []: 6969
+	Work Phone []: +36306942069
+	Home Phone []: 
+	Other []: Jógyerek amúgy
+chfn: 'Jógyerek amúgy' contains non-ASCII characters
+Is the information correct? [Y/n] y
+mike@mike-elementary:~$ sudo adduser patrik sudo
+Adding user `patrik' to group `sudo' ...
+Adding user patrik to group sudo
+Done.
+mike@mike-elementary:~$ 
+```
+
+</Note>
+
+```shell-session
+patrik@ubuntu:/home$ useradd -m -s /bin/bash mike 
+useradd: Permission denied.
+useradd: cannot lock /etc/passwd; try again later.
+patrik@ubuntu:/home$ sudo useradd -m -s /bin/bash  mike
+patrik@ubuntu:/home$ sudo passwd mike
+New password: 
+Retype new password: 
+passwd: password updated successfully
+patrik@ubuntu:/home$
+```
+#### Törlés
+`sudo userdel <username>`parancs segítségével
+eltávolíthatunk egy új felhasználót a rendszerből.
+Azonban ez csak a felhasználót törli a hozzá tartozó `home` mappát
+és egyéb fájlokat nem, ezt az `-r` kapcsoló megadásával tehetjük meg.
+
+```shell-session
+patrik@ubuntu:/home$ sudo userdel -r mike
+[sudo] password for patrik: 
+patrik@ubuntu:/home$
+```
+
+<Note type="tip" label="Extra infó">
+A `userdel` Debian-os párja a `deluser`.
+</Note>
+
+#### Jelszó megváltoztatása
+
+`sudo passwd <username>` parancs segítségével megváltoztatható
+egy-egy felhasználó jelszava. Akkor ha csak annyit írunk, hogy passwd, azzal
+a bejelentkezett felhasználó jelszavát változtatjuk meg.
+
+```shell-session
+patrik@ubuntu:/home$ sudo passwd mike
+[sudo] password for patrik: 
+New password: 
+Retype new password: 
+passwd: password updated successfully
+patrik@ubuntu:/home$ passwd
+Changing password for patrik.
+Current password: 
+New password: 
+Retype new password: 
+passwd: password updated successfully
+patrik@ubuntu:/home$ passwd
+Changing password for patrik.
+Current password: 
+New password: 
+Retype new password: 
+Password unchanged
+New password: 
+Retype new password: 
+You must choose a longer password
+New password: 
+Retype new password: 
+Bad: new and old password are too similar
+passwd: Authentication token manipulation error
+passwd: password unchanged
+patrik@ubuntu:/home$
+```
+
+A jelszó megadásánál van egy pár követelmény, 
+aminek meg kell felelni. Ilyenek azok is, melyek fentebb láthatóak.
+A jelszó nem egyezhet meg a korábbival, nem lehet ahhoz nagyon hasonló,
+hosszúnak kell lennie, ha túl egyszerű
+azt se engedi (1234, asdasd...stb.).
+
+#### Root jog "szerzése"
+
+`usermod -aG sudo <username>` parancs segítségével hozzáadjuk a 
+megadott felhasználót a sudo nevű csoporthoz.
+*Hint: `-aG`, mint add group.*
+```shell-session
+patrik@ubuntu:/home$ sudo usermod -aG sudo mike
+``` 
+Vagy a létrehozás során adjuk meg a plusz group-ot
+```shell-session
+patrik@ubuntu:/home$ useradd -m -G sudo -s /bin/bash mike
+```
+
+### Csoportok kezelése
+
+`groups username` parancs megadásával megtudhatjuk egy felhasználó, 
+mely csoportoknak a tagjai. A `groups` parancs önmagában a bejelentkezett felhasználó
+csoportjait mutatja meg.
+
+```shell-session
+patrik@ubuntu:~$ groups mike
+mike : mike sudo
+patrik@ubuntu:~$ groups patrik
+patrik : patrik adm cdrom sudo dip plugdev lpadmin lxd sambashare
+patrik@ubuntu:~$ groups
+patrik adm cdrom sudo dip plugdev lpadmin lxd sambashare
+```
+
+#### Létrehozás
+
+`sudo groupadd <groupname>` parancs segítségével lehet létrehozni egy új
+csoportot. 
+
+```shell-session
+patrik@ubuntu:~$ sudo groupadd almafa
+[sudo] password for patrik: 
+patrik@ubuntu:~$ sudo cat /etc/group | grep alma
+almafa:x:1002:
+patrik@ubuntu:~$ 
+```
+
+<Note type="tip" label="Extra infó">
+Debian alapú disztrókon a `sudo addgroup almafa` is működik.
+</Note>
+
+A `/etc/group` fájlban található a csoportok listája és azok tulajdonságai.
+sudo cat /etc/group | grep alma:
+ - `sudo` csak root joggal olvasható vagy írható a `group` fájl
+ - 'cat' kiírja egy fájl tartalmát, ez most a group, vagyis a csoportok listája
+ - a `|` segítségével a `cat` kimenetét odaadjuk egy másik program bemenetének (jelen esetben a `grep`)
+ - a `grep` a bemenetére kapott szövegből az `"alma"` (rész)szót tartalmazókra fog szűrni
+
+Ennek a segítségével leellenőrézhetó egy a csoport valóban létrejött.
+
+#### Törlés
+
+`sudo groupdel <groupname>` parancs segítségével eltávolíthatunk egy csoportot.
+
+```shell-session
+patrik@ubuntu:~$ sudo groupdel almafa
+[sudo] password for patrik: 
+patrik@ubuntu:~$ sudo cat /etc/group | grep alma
+patrik@ubuntu:~$
+```
+
+<Note type="tip" label="Extra infó">
+Debian alapú disztrókon a `sudo delgroup almafa` is működik.
+</Note>
+
+Hasonlóan az előző ellenőrzéshez itt is ellenőrizhető, 
+hogy valóban eltávolításra került-e a csoport.
+Mivel a kimeneten nem jelent meg semmi, megállapítható, hogy nincs alma szót 
+tartalmazó group.
+
+#### Felhasználók hozzáadása
+
+`sudo usermod -aG <groupname> <username>` parancs segítségével felhasználót
+lehet hozzáadni a megadott csoporthoz. 
+A `groups` parancs segítségével megnézhetjük, hogy tényleg megtörténik a hozzáadás.
+
+```shell-session
+patrik@ubuntu:~$ sudo usermod -aG almafa mike
+[sudo] password for patrik: 
+patrik@ubuntu:~$ groups mike
+mike : mike sudo almafa
+patrik@ubuntu:~$ 
+```
+
+Hozzáadni egy felhasználót egy csoporthoz nem csak a `usermod`
+segítségével lehet, hanem a `gpasswd` paranccsal is.
+
+```
+patrik@ubuntu:~$ groups mike
+mike : mike sudo
+patrik@ubuntu:~$ sudo gpasswd -a mike almafa
+[sudo] password for patrik: 
+Adding user mike to group almafa
+patrik@ubuntu:~$ groups mike
+mike : mike sudo almafa
+patrik@ubuntu:~$ 
+```
+
+`sudo gpasswd -a <username> <groupname>`:
+- A `gpasswd` egy parancs, mely segítségével különböző műveleteket lehet
+  végrehajtani a csoportokon.
+- `-a` kapcsoló, mely megadja, hogy hozzáadni szeretnénk egy felhasználót. (add)
+- `username` a felhasználó, akit szeretnénk Hozzáadni
+- `groupname` a csoport, amelyikhez szeretnénk hoozáadni a felhasználót
+
+<Note type="tip" label="Extra infó">
+Debian alapú disztrókon a `sudo adduser mike almafa` is működik.
+</Note>
+
+
+#### Felhasználók eltávolítása a csoportból
+
+`sudo gpasswd -d <username> <groupname>` parancs segítségével törölhetünk
+egy felhasználót a csoportból.
+
+```
+patrik@ubuntu:~$ sudo gpasswd -d mike almafa
+[sudo] password for patrik: 
+Removing user mike from group almafa
+patrik@ubuntu:~$ groups mike
+mike : mike sudo
+```
+
+<Note type="tip" label="Extra infó">
+Debian alapú disztrókon a `sudo deluser mike almafa` is működik.
+</Note>
+
+Pontosan ugyanazt kell itt csinálni, mint amikor a `gpasswd` segítségével 
+hozzáadunk egy felhasználót, csupán a kapcsoló eltérő `-d`.
+
+## Init rendszer
+
+A UNIX operációs rendszerben vannak olyan feladatok, amiket a
+háttérben (gyakran "észrevétlenül") futó folyamatok végeznek el. 
+Ezeket a programokat daemon folyamatoknak is nevezik. 
+Mivel ezeket a folyamatokat nem a terminálról indítják, 
+általában a rendszerindításkor automatikusan indulnak el.
+
+Egy szolgáltatás nem más, mint egy szerver alkalmazás vagy alkalmazások összesége , amelyek 
+a háttérben futnak, és a feladatukra várnak, vagy már valamilyen fontos feladatot 
+(taskot) látnak el. Őket gyakorlatilag csak processzek közti kommunikáció során 
+hívják meg.
+
+Manapság a démonok (daemon) és a szolgáltatások (service) alatt ugyanazt a 
+fogalmat értjük, mivel ezek a programok egyszerre démonok és szolgáltatások is.
+
+Az init rendszer a legelső (és egyetlen) program, démon, amelyet a kernel indulása után elindít.
+Az ő feladata, hogy minden szükséges szolgáltatást, démont elindítson.
+
+### systemd
+
+A systemd egy init rendszer, 
+amely nagyon elterjedt Linux rendszereken, ma már szinte az 
+összes disztribúció ezt használja, mivel számos előnye van elődeihez képest.
+
+Feladata, hogy a Linux kernel 
+indulása után előkészítse az induló szolgáltatásokat 
+és a systemd felel nagyon
+sok olyan háttérmunkáért, amiről sok esetben nem is tudunk,
+de szükségesek a rendszerhez, vagy egy-egy feladat indításához.
+
+Megjegyzés: a `.service`-t nem kötelező kiírni
+
+Vannak olyan programok, amit szeretnénk, a rendszerrel együtt indítani,
+a rendszerrel együtt szabályosan leállítani, valamint
+igény szerint kézzel indítani, leállítani, újraindítani.
+
+#### `systemctl`: a systemd-t piszkáló, vele kommunikáló eszköz
+
+`systemctl status <service_neve.service>` Szolgáltatás státusza
+
+`systemctl list-unit-files` Létező szolgáltatások kilistázása
+
+`systemctl start <service_neve.service>` Szolgáltatás indítása
+
+`systemctl stop <service_neve.service>` Szolgáltatás leállítása
+
+`systemctl restart <service_neve.service>` Szolgáltatás újraindítása
+
+`systemctl enable <service_neve.service>` Indítás a rendszerrel
+
+`systemctl disable <service_neve.service>` Ne induljon a rendszerrel
+
+#### `journalctl`: naplózó, logkezelő service
+
+`journalctl` Naplók megjelenítése
+
+`journalctl -xe` Hibák megjelenítése
+
+`journalctl -u <service_neve>` Egy szolgáltatás logjainak megjelenítése
+
+`journalctl --since "1 hour ago"` Egy időpont óta történt események
+
+#### Saját program használata szolgáltatásként
+
+Ha szeretnénk saját programjainkat szolgáltatásként használni,
+ezt megtehetjük, ha írunk a programhoz egy fájlt.
+
+```
+[Unit]
+Description=Leírás a programhoz
+
+[Service]
+Type=simple
+ExecStart=program_elérési_útja
+
+[Install]
+WantedBy=multi-user.target
+```
+
+Ezt a fájlt bele kell rakni a `/etc/systemd/system` mappába, ezután a `systemctl` paranccsal 
+
+
+## Hálózat alapszintű konfigurálása
+
+<Note type="tip" label>
+
+Az esetek többségében ezt nem kell nekünk kézzel megcsinálni, 
+hanem network manager megoldja helyettünk
+
+</Note>
+
+### Parancsok a hálózat konfigurálásához
+
+- `ip a`, `ip address`: Kilistázza a hálózati interfészeket és azoknak az IP címeit
+
+```shell-session
+patrik@ubuntu:~$ ip a
+1: lo: <LOOPBACK,UP,LOWER_UP> mtu 65536 qdisc noqueue state UNKNOWN group default qlen 1000
+    link/loopback 00:00:00:00:00:00 brd 00:00:00:00:00:00
+    inet 127.0.0.1/8 scope host lo
+       valid_lft forever preferred_lft forever
+    inet6 ::1/128 scope host 
+       valid_lft forever preferred_lft forever
+2: ens33: <BROADCAST,MULTICAST,UP,LOWER_UP> mtu 1500 qdisc fq_codel state UP group default qlen 1000
+    link/ether 00:0c:29:c9:db:ba brd ff:ff:ff:ff:ff:ff
+    altname enp2s1
+    inet 172.16.228.135/24 brd 172.16.228.255 scope global dynamic noprefixroute ens33
+       valid_lft 1684sec preferred_lft 1684sec
+    inet6 fe80::e85d:ab8d:2f03:2fa9/64 scope link noprefixroute 
+       valid_lft forever preferred_lft forever
+patrik@ubuntu:~$
+```  
+
+- `ip r`, `ip route`: Kilistázza a (kernel) [routing table](https://en.wikipedia.org/wiki/Routing_table) tartalmát
+  
+```shell-session
+patrik@ubuntu:~$ ip r
+default via 172.16.228.2 dev ens33 proto dhcp metric 100 
+169.254.0.0/16 dev ens33 scope link metric 1000 
+172.16.228.0/24 dev ens33 proto kernel scope link src 172.16.228.135 metric 100 
+patrik@ubuntu:~$
+```
+
+- ip beállítása: `sudo ip addr add IP_cím/hálózati_maszk dev interfész`
+
+```shell-session {highlight: [14]}
+patrik@ubuntu:~$ sudo ip addr add 192.168.4.44/24 dev ens33
+patrik@ubuntu:~$ ip a
+1: lo: <LOOPBACK,UP,LOWER_UP> mtu 65536 qdisc noqueue state UNKNOWN group default qlen 1000
+    link/loopback 00:00:00:00:00:00 brd 00:00:00:00:00:00
+    inet 127.0.0.1/8 scope host lo
+       valid_lft forever preferred_lft forever
+    inet6 ::1/128 scope host 
+       valid_lft forever preferred_lft forever
+2: ens33: <BROADCAST,MULTICAST,UP,LOWER_UP> mtu 1500 qdisc fq_codel state UP group default qlen 1000
+    link/ether 00:0c:29:c9:db:ba brd ff:ff:ff:ff:ff:ff
+    altname enp2s1
+    inet 172.16.228.135/24 brd 172.16.228.255 scope global dynamic noprefixroute ens33
+       valid_lft 1378sec preferred_lft 1378sec
+    inet 192.168.4.44/24 scope global ens33
+       valid_lft forever preferred_lft forever
+    inet6 fe80::e85d:ab8d:2f03:2fa9/64 scope link noprefixroute 
+       valid_lft forever preferred_lft forever
+patrik@ubuntu:~$
+```
+
+- router beállítása: `ip route add default via default_gateway_IP_címe`
+
+```shell-session
+patrik@ubuntu:~$ sudo ip route add default via 192.168.4.44
+patrik@ubuntu:~$ ip r
+default via 192.168.4.44 dev ens33
+169.254.0.0/16 dev ens33 scope link metric 1000 
+192.168.4.0/24 dev ens33 proto kernel scope link src 192.168.4.44 
+patrik@ubuntu:~$
+```
+
+### Hálózatkezelők
+
+#### [NetworkManager](https://wiki.archlinux.org/index.php/NetworkManager)
+
+Automatikusan elvégzi a hálózati konfigurációt és kezeli, kontrollálja 
+a hálózati eszközöket.
+
+A network managert többféle módon szabályozhatjuk, állíthatjuk:
+ - `nmtui` (Network Manager Text User Interface)
+ 
+Terminálos "grafikus" felületű alkalmazás, az `nmtui` kiadása után nyílik meg. 
+A nyílik, az enter és az Esc segítségével navigálhatunk benne, 
+valamint a szóközt használhatjuk bizonyos paraméterek megváltoztatásához.
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/nmtui1.png"
+/>
+nmtui "főmenü"
+<br>
+</center>
+<br>
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/nmtui2.png"
+/>
+nmtui edit connecntion menü
+<br>
+</center>
+<br>
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/nmtui4.png"
+/>
+nmtui edit ethernet connecntion
+<br>
+</center>
+<br>
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/nmtui3.png"
+/>
+nmtui activate connecntion
+<br>
+</center>
+<br>
+
+
+ - A hálózati beállítások a grafikus felület beállításaiban is megváltoztathatóak (gnome settings, kde settings...)
+
+<center>
+<ImageZoom
+    src="pics/gnome-settings-network.png"
+/>
+network settings 
+<br>
+</center>
+<br>
+
+ - `nmcli` [NetworkManager command-line tool](https://opensource.com/article/20/7/nmcli)
+   
+Parancssori alkalmazás, mellyel 
+a shell-ben különböző kapcsolók segítségével módosíthatjuk a NetworkManager beállításait.
+
+```shell-session
+patrik@ubuntu:~$ nmcli
+ens33: connected to Wired connection 1
+        "Intel 82545EM"
+        ethernet (e1000), 00:0C:29:C9:DB:BA, hw, mtu 1500
+        ip4 default
+        inet4 172.16.228.135/24
+        route4 0.0.0.0/0
+        route4 172.16.228.0/24
+        route4 169.254.0.0/16
+        inet6 fe80::e85d:ab8d:2f03:2fa9/64
+        route6 fe80::/64
+        route6 ff00::/8
+
+lo: unmanaged
+        "lo"
+        loopback (unknown), 00:00:00:00:00:00, sw, mtu 65536
+
+DNS configuration:
+        servers: 172.16.228.2
+        domains: localdomain
+        interface: ens33
+
+Use "nmcli device show" to get complete information about known devices and
+"nmcli connection show" to get an overview on active connection profiles.
+
+Consult nmcli(1) and nmcli-examples(7) manual pages for complete usage details.
+patrik@ubuntu:~$
+```
+
+#### [systemd-networkd](https://wiki.archlinux.org/index.php/Systemd-networkd)
+
+Hálózati szolgáltatás, amely hálózatokat kezeli, felismeri és konfigurálja a hálózati eszközöket, a NetworkManager-höz hasonlóan.
+Míg az Ubuntu Desktop verziója a NetworkManager-t használja, addig az
+Ubuntu Server a systemd-networkd-t a hálózat konfigurálásához.
+
+A különböző beállításokat egy-egy plain-text fájlban tárolja, ezek kiterjesztése általában `.network`.
+Ha kézzel szeretnénk egy beállítást hozzáadni, akkor mi is írhatunk ilyen
+fájlokat. Ezeket különböző [mappákba helyezhetjük el](https://wiki.archlinux.org/index.php/systemd-networkd#Configuration_files), 
+a fajtájától és prioritásától függően. (Általában `/etc/systemd/network/`)
+
+A fájlok nagyon hasonlóan épülnek fel, mint a systemd `.service` fájljai.
+```
+Wired adapter using a static IP
+
+/etc/systemd/network/20-wired.network
+
+[Match]
+Name=enp1s0
+
+[Network]
+Address=10.1.10.9/24
+Gateway=10.1.10.1
+DNS=10.1.10.1
+```
+
+A networkd-nek egy nagyon hasznos eszköze, a `networkctl`.
+Ennek segítségével ellenőrizhetjük és teljes
+információkat szerezhetünk a hálózati interfészekről.
+Ha új konfigurációs fájlt hoztunk létre és szeretnénk betölteni, azt a 
+`networkctl reload` parancs segítségével tehetjük meg, majd a `networkctl reconfigure` segítségével alkalmazhatjuk is.
+
+## Távoli hozzáférés (SSH)
+
+A rendszerhez hozzáférhetünk távolról is, így is megkönnyítve a munkánkat,
+nem kell fizikailag az adott számítógépnél/szervernél lennünk. 
+Erre többféle módszer is van, de a legbiztonságosabb és ma is leginkább használatos
+az ssh (secure shell).
+
+### Használata
+
+ - `ssh a_távoligépen_lévő_felhasználónk_neve@a_távoli_gép_neve`
+ - Megkérdezi a felhasználó nevünkhöz 
+tartozó jelszót, ezt megadjuk ééééééééés bent is vagyunk
+
+```shell-session
+[patrik@patrik-laptop ~]$ whoami
+patrik
+[patrik@patrik-laptop ~]$ ssh hallgato@172.16.228.130                                                                                                                                       3944ms  2021. márc. 16., kedd, 20:41:28 CET
+hallgato@172.16.228.130's password:
+ 
+Welcome to Ubuntu 20.04.2 LTS (GNU/Linux 5.4.0-65-generic x86_64)
+
+ * Documentation:  https://help.ubuntu.com
+ * Management:     https://landscape.canonical.com
+ * Support:        https://ubuntu.com/advantage
+Last login: Tue Mar 16 20:41:47 2021
+hallgato@ubuntu:~$ whoami
+hallgato
+hallgato@ubuntu:~$
+```
+Ez mit is mutat?
+ - `whoami` (ki vagyok én?) válaszol erre a kérdésre
+   - Ezt a parancsot kiadom a saját gépemen és visszaadja, hogy `patrik`
+ - `ssh hallgato@172.16.228.130 ` szeretnék belépni ssh-n keresztül
+   a 172.16.228.130 ip címmel rendelkező gépre hallgato felhasználó névvel
+ - `hallgato@172.16.228.130's password:` itt kell megadni a felhasználó jelszavát
+    - Ha létezik a felhasználó és jó a megadott jelszó, akkor belépünk a rendszerbe
+    - Ezután látható, hogy tényleg sikeresen beléptem, egy "üdvözlő üzenet" fogad,
+    valamint a promt is megváltozott `hallgato@ubuntu:~$`-ra
+ - `whoami` parancs kiadása a távoli gépem
+    - Itt már a `hallgato` nevet kapom vissza, ebből is látszik, 
+      hogy most egy másik felhasználóként használom a shell-t
+   

video/elso.txt

+Bemutatkozás, rövid bevezető
+Azért kell megtanulni konzolos felületet megtanulni, mert a szervereken nincs GUI. De saját gépen valszeg lesz.
+
+Nyissuk meg.
+
+látszik a user
+látszik a gép neve
+látszik, hogy most hol vagyok (~)
+
+shellben parancsokat hasyálunk arra hogz különböző feladatokat elvégeyyünk.
+
+tab megnyomásával kiegísyítheted a parancsot, ha egyértelmű, ha nem akkor felkínálja a lehetőségeket
+nyilakkal előző parancsok
+
+
+ls
+cd Documentsbe tab tab
+
+. az aktuális mapppa
+.. az eggyel feljebb lévő mappa
+visszaértünk
+
+ls -la
+
+l- listáz
+a- rejtett fájlokat is megmutatja
+
+a parancsoknak vannak --kapcsolói, plusz functionok
+-la az több infót is kiír egy-egy fájlról nem csak a nevét, később lesz róla szó még
+
+-- help
+
+Ahogz láthatjátoknem fér ki a szöveg a képernzőre, erre találták ki a
+less parancsot, melz a bemenetén kapott szöveget görgethető formában jeleníti meg.
+
+-- help | less
+
+egy terminálnyi szöveget ír ki és így olvashatóbb
+lehet enterrel és pgup pgdn navigálniú
+q-val kilépni ebből a módból
+
+man - manual, felhasználói segédlet, bővebb leírás a különböző parancsokhoz.
+
+mkdir make directory
+
+látjuk a listában
+menjünk bele
+touch - üres fájl létrehozása tetszőleges fájlkiterjesztéssel
+csináltam pörkölt, listában látsyik
+echo visszhang, vagyis visszakapod, amit utána írtál
+cat: kiírja a fájlok tartalmát a terminalra.
+cat pörkötl, üres
+
+mi az a > ? átirányítja egy program kimenetét egy fájlba
+echo szeretem > pörkölt
+cat pörkölt, benne van a szó
+
+cd ..
+cd Documents
+látjuk a fájlokat
+
+ls *.txt
+| pipe, egy program kimenetét beleírja egy másik program bemenetébe
+grep - szűr a bemenetére kapott sorokra
+
+grep almafa
+grep alma
+
+mi van a randomsorok.txt-ben (cat)
+| grep never viszont így csak egy találatunk van, mivel csak a kisbetűs egzeyéseket keresi
+erre van a -i parancs és így már a nagzbetűk és kisbetűk között nem tesz különbséget -i (case insensitive)
+
+nano egyszerű szövegszerkesztő...
+ha újra megnyitjuk látszik hogy tényleg sikerült szerkeszteni.
+
+van még egy nagyon hasznos bash mágia, ez a shell execution
+"valami szöveg amit akarsz $(parancs)" és ezzel a program kimenetét hozzá fogja illeszteni a szöveghez.
+próbáljuk ki
+
+rm - remove
+rmdir - remove directory
+rm randomsorok.txt
+ls --> eltűnt
+menjünk eggyel feljebb a mappák között
+töröljük az almafa mappa tartalmát és utána az almafa mappát
+ls --> eltűnt lol
+
+A csomag alatt egy programot értünk, annak konfigurációs fájljaival, valamint függőségeivel együtt.
+Általában sudo hasynálata syükséges a rendsyer konfigurációjának, fájljainak, valamint a rendsyer programjainak módosításáhoy
+
+
+Néyyük meg hogz hogzan néy ki a linux rendsyerek mappastruktúrja
+
+Jelenleg a user mappájában tartóykodom ~ -vel jelöl.
+
+
+
+ls -la
+
+minden fájl valamelyik felhasználó és csoport tulajdona
+
+különböző jogok (w,x,r) ez van a mappa első oszlopában d - directory, hármassal a jelölések,
+user, group, other users, - nincs hozzá jogom, betű van hozzá
+
+második oszlop a felhasználó, user
+harmadik a csoport, group
+utána még egy pár adat, méret, modosítás dátuma, név
+
+lehet eyeket modósítani chmod segítségével, u, g, o, +, -,
+
+lehet módosítani a tulajdonost is a chown és a chgrp segítségével, ezekhez root jog szükséges.
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+

video/masodik

+Sziasztok!
+Mike vagyok, főleg a sysadminban tevékenykedek, de megtalálhatsz
+a Devteamben, Neteamben és Securiteamben is.
+
+Ez az előadássorozat a Linuxról szól és a mostani videóban
+szó lesz az UNIX-ról,
+a Linux felépítéséről,
+a felhasználók kezeléséről,
+az init rendszerekről (de főként a systemd-ről),
+service-ek kezeléséről,
+hálózatkonfigurációról
+és SSH-ról.
+Kezdjünk is bele!
+
+Mi is az UNIX?
+A korábbiakban szó volt arról, hogy "UNIX rendszer", de mit
+is jelent ez?
+Az UNIX egy '70-es években kifejlesztett operációs rendszer, aminek mai
+változatai is léteznek, például a macOS, iOS és társai,
+illetve a BSD-k formájában. Ezek igazi UNIX-ok, hiszen kódot
+örökölnek az eredeti UNIX operációs rendszerből.
+
+Ezzel szemben a Linux-ok, UNIX-szerű operációs rendszerek,
+mert a Linux fejlesztése teljesen független az UNIX-tól,
+csupán az UNIX filozófiáját és viselkedését követik.
+
+A továbbiakban UNIX rendszer alatt az UNIX-szerű rendszerekre
+is gondolok a valódi UNIX-ok mellett.
+
+Mitől lesz valami UNIX-szerű?
+Két fontos elvet említenék, amik megtalálhatóak az UNIX-okban:
+
+Az első a KISS, vagyis a Keep It Simple, Stupid.
+
+Ennek a jelentése az, hogy írjunk, rövid, egyszerű programokat,
+amik kevés feladatot látnak el, de azokat jól.
+Ezeket a kicsit programokat a shell használatával úgyis össze
+tudjuk majd kötni és el is tudják egymást indítani.
+Ezt tapasztaltuk is, amikor a korábbiakban egymás után
+fűztünk kicsi programokat pipe-pal, vagy ahogy láthatóan
+a man a háttérben less-t használ a szöveg megjelenítésére.
+
+Ez azért hasznos, mivel így ha valamelyik része a rendszernek
+nem tetszik nekünk, azt könnyen ki tudjuk cserélni egy másik
+kicsi programra, emellett, mivel ezek a programok kicsik és egyszerűek,
+kisebb a támadási felülete egy-egy programnak.
+
+A másik UNIX-os elem, amiről beszélnék,
+az az "everything is a file", vagyis minden egy file.
+
+Ezt azt takarja, hogy a gépen minden, legyen az diszkek, RAM,
+videokártyák, futó folyamatok vagy bármi más, mind
+elérhetőek mint egy-egy file vagy mappa.
+
+Nézzünk is erre példát:
+Először is nyitok egy terminált.
+Ha kiadom az lsblk parancsot, akkor az kilistázza a géphez
+csatlakoztatott diszkeket. Itt látszik egy olyan, hogy vda és
+vda1, illetve látszik, hogy vda1 van a /-be felcsatolva,
+ez a root.
+A Linuxos jelölésrendszerben a SATA diszkeket
+sd<és valami betű>-vel,
+NVMe SSD-ket nvme<szám>n<szám>-mal,
+virtuális diszkeket pedig vd<majd egy betű>-vel jelöljük,
+ezeken a partíciókat pedig SATA és virtuális diszkek esetén
+egy számmal, NVMe esetén pedig p és utána egy számmal jelöljük.
+Itt /dev/vda a diszk, /dev/vda1 pedig a partíció.
+
+Ha kilistázom a /dev-et, vagyis devices-t,
+ahol a hardverek fájljai élnek, akkor a sok más fájl közt ott van
+a vda és vda1 is.
+
+Ez azért hasznos, mivel így, ha például
+egy programot akarnék írni, ami biztonsági menti
+a diszkemet, akkor csupán a /dev/vda vagy hasonlót kéne másolnia
+a programomnak egy másik meghajtóra. Emellett a fájlrendszert
+nem érdekli, hogy ő egy diszken vagy egy fájlon van,
+így simán megtehetem, hogy egy fájlrendszeren belüli fájlon
+létrehozok és használok egy fájlrendszert.
+
+Most szeretnék az UNIX-ok architektúrájáról beszélni.
+Unixon a KISS-t követve, jóval modulárisabbak ezek a részek,
+mint mondjuk Windows-on.
+De mik is ezek a részek?
+
+Kezdjük a bootloader-rel. Ennek a feladata az, hogy
+betölti RAM-ba a kernelt és pár,
+a gép beindításához szükséges fájlt, emellet dual-boot
+esetén lehetőséget ad arra, hogy kiválasszuk, hogy mit tölt be.
+Ubuntu-n a bootloader a Grub.
+
+Miután a bootloader betöltötte a kernelt, esetünkben a Linuxot,
+a kernel inicializálja a hardvereket és önmagát, majd beindítja
+az init rendszert, ezután szépen a háttérben kezelgeti a
+hardvereket.
+
+Az init rendszer, esetünkben a systemd, pedig beindít minden
+szolgáltatást, ami a gép futásához kell, illetve amit kértünk.
+Például egy asztali gép esetén a grafikus felületet,
+vagy egy szerver esetén a webszervert.
+
+Az operációs rendszerek azon része, ami a kernelen kívül fut
+az az úgynevezett userland. Mivel az Ubuntu egy GNU/Linux
+oprendszer, így a userland alapját a GNU programok képezik.
+Ezek a programok közt van a cat, cp, rm, ls és sok egyéb
+olyan eszköz, amit elvárunk, hogy legyen egy shellben.
+
+Na de térjünk is át a szárazabb anyagról a gyakorlati részekre!
+Előszöris tanuljunk meg usereket kezelni.
+
+Hozzuk létre a Patrik usert. Ehhez root jogosultság szükséges
+A patrik user létrehozáshoz a sudo useradd -m patrik parancsot
+kéne kiadni, azonban ezen lehet finomítani.
+Én szeretném, hogy Patrik ha shellt indít bash-t kapjon,
+ne sima sh-t. Ehhez a parancshoz hozzá kell adnom a
+-s /bin/bash parancsot is.
+Emellett szeretnék ha szeretnék patriknak jogosultságot adni
+ahhoz, hogy sambán megosszon mappákat, akkor hozzáadhatom
+a sambashare grouphoz a -G sambashare megadásával.
+Így létre is jött Patrik fiókja, de még nincs rajta jelszó,
+nem lehet belépni. Állítsunk neki jelszót!
+Más userek jelszavának állításához érthető okokból
+root jogosultság szükséges.
+Így hát kezdjük is azzal, hogy sudo.
+A passwd paranccsal tudunk jelszót állítani és argumentumként
+adjuk meg azt, hogy patrik, hiszen az ő jelszavát
+akarjuk beállítani.
+Adjunk meg neki valami jó biztonságos jelszót...
+mégegyszer...
+és most már van jelszava, be tud lépni.
+
+Mi van, ha a saját jelszavam szeretném megváltoztani.
+Ehhez érthetően nem kell root. Futtassuk a passwd-t paraméterek
+nélkül.
+Ami most újdonság, hogy megkérdi a korábbi jelszavunk, mivel
+nem használtunk sudo-t, de adjuk is meg neki.
+Most jöhet az új jelszó...
+és megint...
+És kész is vagyunk.
+
+Eközben rájöttem, hogy megbízok Patrikban és szeretnék neki
+root jogokat adni, vagyis hozzáférést a sudo parancshoz.
+Ehhez hozzá kell adnom a sudo grouphoz. Ezt megtehetem
+a sudo usermod -aG (vagyis add group) sudo patrik
+paranccsal.
+
+Tegyük fel, hogy mégse szeretném, hogy Patrik hozzáférjen
+ehhez a géphez. Töröljük a felhasználóját a
+sudo userdel -r patrik paranccsal.
+Az -r kapcsoló azt jelenti, hogy patrik home mappáját
+is szeretném törölni. Ha nem adom meg, akkor a fájljai rajt
+maradnának a gépen.
+
+Debian alapú disztrókon, így Ubuntun is van egy adduser script
+is emellett, ami talán egy kicsit kényelmesebben használható,
+azonban nincs minden gépen szemben a korábbi parancsokkal,
+amik gnu programok.
+
+Hozzuk létre újra patrik felhasználóját, de ezúttal az
+adduser paranccsal a useradd helyett.
+Ha kiadjuk, hogy sudo adduser patrik, akkor az adduser
+végigvezet minket a Patrik fiók létrehozásán.
+Most adjuk meg patrik jelszavát...
+Emellett csomó metaadatot is megadhatunk.
+A Full name azért külön mező, mivel az unixos felhasználónevek
+csak kisbetűs angol karaktereket tartalmazhatnak. Ez a full name
+jelenik meg például a bejelentkezőképernyőn.
+
+Most megint adjuk hozzá patrikot a sudo csoporthoz, viszont
+most ezt az adduser-rel tegyük.
+sudo adduser patrik sudo
+Király, meg is vagyunk.
+
+Most töröljük patrikot, de használjuk a deluser parancsot
+sudo deluser patrik
+kész.
+
+Most, hogy usereket tudunk kezelni, nézzük meg a csoportkezelést.
+Először is nézzük meg milyen csoportok tagjai vagyunk,
+ezt a groups-szal tehetjük meg.
+Nézzük meg, hogy Bélának milyen csoporttagságai vannak:
+ehhez a groups bela parancsot kell kiadni.
+Próbaként hozzuk létre a kszksok csoportot.
+sudo groupadd csoportom
+Nézzük is meg, hogy működött, csináljunk egy mappát és
+tegyük elérhetővé a csoport számára.
+létrehozok egy mappát
+mkdir test
+group ownerré teszem a csoportom-at
+sudo chgrp csoportom test
+és nézzük meg
+ls -la
+
+Most adjuk hozzá magunkat a csoporthoz.
+sudo usermod -aG csoportom mike
+
+Nézzük is meg, hogy belekerültünk-e a csoportba:
+groups
+Nincs a listában a csoportom. Vajon mi lehet a probléma?
+A probléma az, hogy a csoporttagságok életbelépéséhez
+ki kell jelentkezni, majd újra bejelentkezni.
+Erre van egy alternatíva is, a newgrp paranccsal tudunk kérni
+egy shellt az új csoporttagsággal.
+Ezt úgy tudjuk használni, hogy futtatjuk a
+newgrp csoportom parancsot.
+És most ha megnézzük...
+benne vagyunk a csoportom csoportban.
+És, hogy látszódjon, hogy ez tényleg egy új shell volt
+adjuk ki az exit parancsot.
+Most visszakerültünk a korábbi shellbe, a terminál nem záródott be.
+Most adjuk ki a groups-ot...
+és megint nem szerepel a csoportom a listában.
+
+Most vegyük ki magunkat a tagok közül:
+sudo gpasswd -d csoportom kszksok
+
+Majd töröljük a csoportot:
+sudo groupdel csoportom
+Ezzel megtanultunk mindent, amit a csoportkezelésről tudni
+kell.
+
+Az init rendszer, ahogy korábban említettem, a gépen futó
+szolgáltatásokat menedzseli. A gép indulásakor automatikusan
+elindít minden szolgáltatást, ami szükséges a gép futásához,
+vagy amire megkértük, hogy indítsa el automatikusan.
+Emellett el tudunk indítani és le tudunk állítani
+szolgáltatásokat kézzel is. Nézzük is meg, hogy ez hogy működik.
+
+Erre a gépre telepítve van egy apache webszerver.
+Először is nézzük meg, hogy mi a service neve.
+Ehhez futtassuk a systemctl list-unit-files parancsot.
+Most egy less-es görgethető listában megjelent az
+összes szolgáltatás telepített szolgáltatás neve és állapota.
+Szűrjünk grep-pel az apache-ra.
+Itt láthatjuk, hogy apache2 a szolgáltatás neve.
+
+Nézzük meg az állapotát:
+systemctl status apache2
+Látható, hogy le van állítva az apache és le is van tiltva,
+vagyis nem indul el automatikusan a rendszerrel.
+
+Most indítsuk el:
+sudo systemctl start apache2
+Ha most megnézzük az állapotát, akkor látszik, hogy
+szépen el is indult.
+Ha elindítunk egy böngészőt és felmegyünk localhost-ra, akkor
+láthatjuk, hogy tényleg elindult.
+
+Nézzük meg a logjait!
+Ezt a journalctl -u apache2-vel tehetjük meg.
+A journald a systemd loggyűjtő komponense, önmaga is egy
+szolgáltatás és a journalctl paranccsal lehet használni.
+
+Ha azt szeretnénk, hogy az apache induljon el a géppel együtt,
+akkor engedélyezni kell a service-t.
+Ezt a sudo systemctl enable apache2 paranccsal tudjuk megtenni.
+A státuszát megint megtekintve láthatjuk, hogy engedélyezve lett.
+
+Most állítsuk le. Ehhez a systemctl stop apache2-t kell futtatni.
+Nézzük meg a státuszát.
+Éés le is lett tiltva.
+
+Most állítsuk le:
+sudo systemctl stop apache2
+Nézzünk státuszt!
+És láthatjuk, hogy leállt.
+Ha a böngészőben újratöljük az oldalt, akkor nem is tölt be.
+
+Nézzünk egy kis hálózatkezelést:
+Alapesetben az ip paranccsal lehet beállítani kézzel
+az ip címünket és az alapértelmezett átjarót, sok egyéb
+IP-hez kötődő beállítással együtt.
+
+Nézzük meg az ip címünket az ip address paranccsal.
+Sok infóval együtt, de megkaptuk az ip címünket.
+
+Az ip parancsban vannak rövidítések is, elég azt beírni, hogy
+ip a.
+
+Ha meg akarjuk kapni az átjárónkat, akkor pedig az
+ip route vagy ip r parancsot kell használni.
+
+Azonban nem mennék bele a kézi hálókonfigba,
+mivel általában hálózatkezelőket, vagyis network manager-eket
+használunk, amik indítás után automatikusan beállítanak mindent.
+Ubuntu Desktop-on az alapértelmezett hálókezelő a NetworkManager,
+Ubuntu Server-en pedig a systemd-networkd.
+A NetworkManager-nek van egy szép terminálos felülete is,
+az nmtui.
+Sőt, a legtöbb aztali Linux disztribúció NetworkManager-t
+használ, így ha a beállítások alkalmazáson keresztül állítjátok
+a hálózatot, több, mint valószínű, hogy networkmananger-t
+állítatok a háttérben.
+Emellett parancsokkal is tudjuk vezérelni a networkmanager-t
+az nmcli-n keresztül.
+
+Ha ennél bővebben érdekel titeket a téma, akkor olvassátok el
+az ip, a NetworkManager és a systemd-networkd man page-eit.
+
+Amiről még most beszélnék az az SSH, vagyis secure shell.
+Ezzel biztonságos módon csatlakozhatunk egy távoli géphez.
+Ha kiadom azt a parancsot, hogy
+ssh mikewashere@ssh.sch.bme.hu
+és beírom a jelszavam,
+akkor satyr-on találom magam, ami a publikus terminálszerverünk.
+Ez a parancs amúgy Window 8 utáni Windowsokon is megtalálható.
+Ezt bátran próbáljátok ki, ssh-zzatok fel az schacc-otokkal
+satyr-ra és nézzetek körül.
+Emellett kaphattatok emailben bejelentkezési adatokat
+saját Linuxos VM-ekre, amiket a gyakorlaton fogunk használni,
+lehetőleg próbáljatok meg belépni rájuk még a vasárnapi alkalom
+előtt.
+
+Ez a videó ennyi volt, köszönöm a figyelmet, és találkozunk
+vasárnap. Sziasztok!
+