második videó.md

2. videó segédlet

UNIX alapelvek

A Linux egy UNIX-szerű rendszer, ugyanazokra az alapelvekre épül, ezért beszélünk most róluk. Amiket ebben a fejezetben olvashattok egyaránt vonatkozik a UNIX-ra és a Linux-ra is.

Vannak különböző elvek, amik alapján egy UNIX operációs rendszert megalkotnak. A Linux is ezen elvek alapján készült.

Ezen elvek közül néhány:

• Moduláris szemlélet figyelembe vétele
• Válaszd szét a működést az előírásoktól, szabályzatoktól
• Egy program legyen kicsi, egyszerű, átlátható, mégis robosztus
• Szükség esetén, inkább az adatstruktúra legyen összetettebb, ne a program
• Számolj a potenciális felhasználók felkészültségével
• Kerüld el a szükségtelen mellékhatásokat
• Ha a program összeomlik, mérhető, elemezhető legyen
• A fejlesztő ideje fontosabb a gép idejénél
• A programok kézi kódolása helyett írj absztrakt programot, amely megalkotja a kódot
• Írj rugalmas és nyílt programokat
• A programok, protokollok bővíthetőek legyenek

KISS (Keep it Simple, Stupid)

A legtöbb rendszer akkor működik a legjobban, ha azt egyszerűnek hagyják, és nem teszik egyre bonyolultabbá. Ezért az egyszerűségnek a tervezés egyik fő céljának kell lennie, és kerülni kell az olyan összetételeket, amelyekre nincs szükség.

Everything is a file

Ez azt jelenti, hogy a felhasználó fájljai, a rendszer könyvtárkatalógusai és a rendszerhez csatlakoztatott hardver eszközök, mint fájlok egységesen kezelhetőek.

Ezen megközelítés előnye, hogy ugyanazokat az eszközöket és API-kat széles körben fel tudjuk használni. Többféle fájltípus van, de bármelyik megnyitásakor egy állományleíró, ún. file descriptor jön létre. Így a fájl útvonala használható egy címkezelő rendszerként, és a file descriptor pedig a bájtfolyam I/O interfésze. De a file descriptor ugyanakkor létrehozható pipe és hálózati socketek megvalósítására is. Ennél fogva azt is mondhatnánk: Minden is egy file descriptor.

Kiegészítésképp, létezik egy sor pszeudo és virtuális fájlkezelő rendszer amelyek képesek bizonyos folyamatokról, rendszer információkról adatokat megjeleníteni, hiszen ezek is egyetlen fájl hierarchiába vannak csatolva.

Architektúra

A UNIX rendszereknél az operációs rendszer részei jóval függetlenebbek egymástól, mint mondjuk egy Windows alapú rendszernél.

De mik is ezek a részek?

Bootloader

Ez a legelső program, ami betöltődik, amikor a gépet bekapcsoljuk. A feladata a kernel és pár alapvető driver és program betöltése RAM-ba, majd a kernel elindítása. Dual boot esetén lehetőséget ad arra, hogy kiválasszuk melyik OS-t szeretnénk elindítani.
Az Ubuntu által használt bootloader a Grub.

Kernel

A kernel feladata a hardverek bekurblizása és kezelése, erőforrások szétosztása, jogosultságok behajtása és sok gyakran használt, hardverközeli teendőhöz függvényeket biztosítani (pl: hálózati csomagküldés, adatblokk beolvasása lemezről, stb.).
Az Ubuntu által használt kernel a Linux.

Init rendszer

Az init rendszer feladata az operációs rendszer szolgáltatásainak elindítása, felügyelete és kezelése. Ez indítja el a hálózatkezelőt és bejelentkezőablakot is például.
Az Ubuntu által használt init rendszer a systemd.

Userland

A userland egy nehezen behatárolható dolog. Igazából minden, az operációs rendszerrel jövő, nem kernelben élő szoftver a userland része. Ebbe beletartozik az init rendszer is, de mégse venném ide, mivel annak elég jól elkülönülő határai vannak.

Egy UNIX rendszer userland-ja alatt általában az alapvető programokat értjük, amik a rendszer és rajta futó programok használatához szükségesek.
Ilyen pélául az ls, cat, sh, cp, rm, stb.
Az Ubuntu GNU userland-et használ.

A többfelhasználós rendszer működése, kezelése

https://linuxhint.com/ubuntu-user-management/

Felhasználók kezelése

Létrehozás

A useradd parancs segítségével hozhatunk létre új felhasználót.

sudo useradd -G kszksok -s /bin/bash -m mike

• sudo: mert root hozhat csak létre új usert
• useradd: ez a parancs hoz létre usert
• -G kszksok: a kszksok csoport tagja legyen az új user
• -s /bin/bash: a bash legyen a shellje a usernek
• -m: legyen home mappája
• mike: az új user neve

Ezután az új felhasználónak be kell állítani egy jelszót, ezt a sudo passwd mike parancs kiadása után állítható be.

A `passwd` nem ír semmit a terminálra miközben írjuk a jelszót, de ne kételkedjünk, hogy nem látunk semmit, attól még íródik. Ubuntun és egyéb Debian alapú disztrókon megtalálható egy `adduser` script is, ami szintén userek létrehozására van. Használata kicsit egyszerűbb, azonban nincs minden rendszeren. Használata:

mike@mike-elementary:~$ sudo adduser patrik
[sudo] password for mike:            
Adding user `patrik' ...
Adding new group `patrik' (1001) ...
Adding new user `patrik' (1001) with group `patrik' ...
Creating home directory `/home/patrik' ...
Copying files from `/etc/skel' ...
Enter new UNIX password: 
Retype new UNIX password: 
passwd: password updated successfully
Changing the user information for patrik
Changing the user information for patrik
Enter the new value, or press ENTER for the default
	Full Name []: Fodor Patrik
	Room Number []: 6969
	Work Phone []: +36306942069
	Home Phone []: 
	Other []: Jógyerek amúgy
chfn: 'Jógyerek amúgy' contains non-ASCII characters
Is the information correct? [Y/n] y
mike@mike-elementary:~$ sudo adduser patrik sudo
Adding user `patrik' to group `sudo' ...
Adding user patrik to group sudo
Done.
mike@mike-elementary:~$ 

patrik@ubuntu:/home$ useradd -m -s /bin/bash mike 
useradd: Permission denied.
useradd: cannot lock /etc/passwd; try again later.
patrik@ubuntu:/home$ sudo useradd -m -s /bin/bash  mike
patrik@ubuntu:/home$ sudo passwd mike
New password: 
Retype new password: 
passwd: password updated successfully
patrik@ubuntu:/home$

Törlés

sudo userdel <username>parancs segítségével eltávolíthatunk egy új felhasználót a rendszerből. Azonban ez csak a felhasználót törli a hozzá tartozó home mappát és egyéb fájlokat nem, ezt az -r kapcsoló megadásával tehetjük meg.

patrik@ubuntu:/home$ sudo userdel -r mike
[sudo] password for patrik: 
patrik@ubuntu:/home$

A `userdel` Debian-os párja a `deluser`.

Jelszó megváltoztatása

sudo passwd <username> parancs segítségével megváltoztatható egy-egy felhasználó jelszava. Akkor ha csak annyit írunk, hogy passwd, azzal a bejelentkezett felhasználó jelszavát változtatjuk meg.

patrik@ubuntu:/home$ sudo passwd mike
[sudo] password for patrik: 
New password: 
Retype new password: 
passwd: password updated successfully
patrik@ubuntu:/home$ passwd
Changing password for patrik.
Current password: 
New password: 
Retype new password: 
passwd: password updated successfully
patrik@ubuntu:/home$ passwd
Changing password for patrik.
Current password: 
New password: 
Retype new password: 
Password unchanged
New password: 
Retype new password: 
You must choose a longer password
New password: 
Retype new password: 
Bad: new and old password are too similar
passwd: Authentication token manipulation error
passwd: password unchanged
patrik@ubuntu:/home$

A jelszó megadásánál van egy pár követelmény, aminek meg kell felelni. Ilyenek azok is, melyek fentebb láthatóak. A jelszó nem egyezhet meg a korábbival, nem lehet ahhoz nagyon hasonló, hosszúnak kell lennie, ha túl egyszerű azt se engedi (1234, asdasd...stb.).

Root jog "szerzése"

usermod -aG sudo <username> parancs segítségével hozzáadjuk a megadott felhasználót a sudo nevű csoporthoz. Hint: -aG, mint add group.

patrik@ubuntu:/home$ sudo usermod -aG sudo mike

Vagy a létrehozás során adjuk meg a plusz group-ot

patrik@ubuntu:/home$ useradd -m -G sudo -s /bin/bash mike

Csoportok kezelése

groups username parancs megadásával megtudhatjuk egy felhasználó, mely csoportoknak a tagjai. A groups parancs önmagában a bejelentkezett felhasználó csoportjait mutatja meg.

patrik@ubuntu:~$ groups mike
mike : mike sudo
patrik@ubuntu:~$ groups patrik
patrik : patrik adm cdrom sudo dip plugdev lpadmin lxd sambashare
patrik@ubuntu:~$ groups
patrik adm cdrom sudo dip plugdev lpadmin lxd sambashare

Létrehozás

sudo groupadd <groupname> parancs segítségével lehet létrehozni egy új csoportot.

patrik@ubuntu:~$ sudo groupadd almafa
[sudo] password for patrik: 
patrik@ubuntu:~$ sudo cat /etc/group | grep alma
almafa:x:1002:
patrik@ubuntu:~$ 

Debian alapú disztrókon a `sudo addgroup almafa` is működik.

A /etc/group fájlban található a csoportok listája és azok tulajdonságai. sudo cat /etc/group | grep alma:

• sudo csak root joggal olvasható vagy írható a group fájl
• 'cat' kiírja egy fájl tartalmát, ez most a group, vagyis a csoportok listája
• a | segítségével a cat kimenetét odaadjuk egy másik program bemenetének (jelen esetben a grep)
• a grep a bemenetére kapott szövegből az "alma" (rész)szót tartalmazókra fog szűrni

Ennek a segítségével leellenőrézhetó egy a csoport valóban létrejött.

Törlés

sudo groupdel <groupname> parancs segítségével eltávolíthatunk egy csoportot.

patrik@ubuntu:~$ sudo groupdel almafa
[sudo] password for patrik: 
patrik@ubuntu:~$ sudo cat /etc/group | grep alma
patrik@ubuntu:~$

Debian alapú disztrókon a `sudo delgroup almafa` is működik.

Hasonlóan az előző ellenőrzéshez itt is ellenőrizhető, hogy valóban eltávolításra került-e a csoport. Mivel a kimeneten nem jelent meg semmi, megállapítható, hogy nincs alma szót tartalmazó group.

Felhasználók hozzáadása

sudo usermod -aG <groupname> <username> parancs segítségével felhasználót lehet hozzáadni a megadott csoporthoz. A groups parancs segítségével megnézhetjük, hogy tényleg megtörténik a hozzáadás.

patrik@ubuntu:~$ sudo usermod -aG almafa mike
[sudo] password for patrik: 
patrik@ubuntu:~$ groups mike
mike : mike sudo almafa
patrik@ubuntu:~$ 

Hozzáadni egy felhasználót egy csoporthoz nem csak a usermod segítségével lehet, hanem a gpasswd paranccsal is.

patrik@ubuntu:~$ groups mike
mike : mike sudo
patrik@ubuntu:~$ sudo gpasswd -a mike almafa
[sudo] password for patrik: 
Adding user mike to group almafa
patrik@ubuntu:~$ groups mike
mike : mike sudo almafa
patrik@ubuntu:~$ 

sudo gpasswd -a <username> <groupname>:

• A gpasswd egy parancs, mely segítségével különböző műveleteket lehet végrehajtani a csoportokon.
• -a kapcsoló, mely megadja, hogy hozzáadni szeretnénk egy felhasználót. (add)
• username a felhasználó, akit szeretnénk Hozzáadni
• groupname a csoport, amelyikhez szeretnénk hoozáadni a felhasználót

Debian alapú disztrókon a `sudo adduser mike almafa` is működik.

Felhasználók eltávolítása a csoportból

sudo gpasswd -d <groupname> <username> parancs segítségével törölhetünk egy felhasználót a csoportból.

patrik@ubuntu:~$ sudo gpasswd -d mike almafa
[sudo] password for patrik: 
Removing user mike from group almafa
patrik@ubuntu:~$ groups mike
mike : mike sudo

Debian alapú disztrókon a `sudo deluser mike almafa` is működik.

Pontosan ugyanazt kell itt csinálni, mint amikor a gpasswd segítségével hozzáadunk egy felhasználót, csupán a kapcsoló eltérő -d.

Superuser

Ez az oldal is jó: https://mediatemple.net/community/products/dv/204643890/an-introduction-to-the-root-user

The root is the user name or account that by default has access to all commands and files on a Linux or other Unix-like operating system. It is also referred to as the root account , root user, and the superuser.

In computing, the superuser is a special user account used for system administration. Depending on the operating system (OS), the actual name of this account might be root, administrator, admin or supervisor. In some cases, the actual name of the account is not the determining factor; on Unix-like systems, the user with a user identifier (UID) of zero is the superuser, regardless of the name of that account and in systems which implement a role based security model, any user with the role of superuser can carry out all actions of the superuser account. The principle of least privilege recommends that most users and applications run under an ordinary account to perform their work, as a superuser account is capable of making unrestricted, potentially adverse, system-wide changes.

In Unix-like computer OSes (such as Linux), root is the conventional name of the user who has all rights or permissions (to all files and programs) in all modes (single- or multi-user).

Init rendszer

A UNIX operációs rendszerben vannak olyan feladatok, amiket a háttérben (gyakran "észrevétlenül") futó folyamatok végeznek el. Ezeket a programokat daemon folyamatoknak is nevezik. Mivel ezeket a folyamatokat nem a terminálról indítják, általában a rendszerindításkor automatikusan indulnak el.

Egy szolgáltatás nem más, mint egy szerver alkalmazás vagy alkalmazások összesége , amelyek a háttérben futnak, és a feladatukra várnak, vagy már valamilyen fontos feladatot (taskot) látnak el. Őket gyakorlatilag csak processzek közti kommunikáció során hívják meg.

Manapság a démonok (daemon) és a szolgáltatások (service) alatt ugyanazt a fogalmat értjük, mivel ezek a programok egyszerre démonok és szolgáltatások is.

Az init rendszer a legelső (és egyetlen) program, démon, amelyet a kernel indulása után elindít. Az ő feladata, hogy minden szükséges szolgáltatást, démont elindítson.

systemd

A systemd egy init rendszer, amely nagyon elterjedt Linux rendszereken, ma már szinte az összes disztribúció ezt használja, mivel számos előnye van elődeihez képest.

Feladata, hogy a Linux kernel indulása után előkészítse az induló szolgáltatásokat és a systemd felel nagyon sok olyan háttérmunkáért, amiről sok esetben nem is tudunk, de szükségesek a rendszerhez, vagy egy-egy feladat indításához.

Megjegyzés: a .service-t nem kötelező kiírni

Vannak olyan programok, amit szeretnénk, a rendszerrel együtt indítani, a rendszerrel együtt szabályosan leállítani, valamint igény szerint kézzel indítani, leállítani, újraindítani.

systemctl: a systemd-t piszkáló, vele kommunikáló eszköz

systemctl status <service_neve.service> Szolgáltatás indítása

systemctl list-unit-files Létező szolgáltatások kilistázása

systemctl start <service_neve.service> Szolgáltatás leállítása

systemctl stop <service_neve.service> Szolgáltatás újraindítása

systemctl restart <service_neve.service> Szolgáltatás státusza

systemctl enable <service_neve.service> Indítás a rendszerrel

systemctl disable <service_neve.service> Ne induljon a rendszerrel

journalctl: naplózó, logkezelő service

journalctl Naplók megjelenítése

journalctl -xe Hibák megjelenítése

journalctl -u <service_neve> Egy szolgáltatás logjainak megjelenítése

journalctl --since "1 hour ago" Egy időpont óta történt események

Saját program használata szolgáltatásként

Hálózat alapszintű konfigurálása

Az esetek többségében ezt nem kell nekünk kézzel megcsinálni, hanem a network manager megoldja helyettünk (ezt rendesen át kell fogalmazni)

Rövid szöveg

Példa

Távoli hozzáférés (SSH)

A rendszerhez hozzáférhetünk távolról is, így is megkönnyítve a munkánkat, nem kell fizikailag az adott számítógépnél/szervernél lennünk. Erre többféle módszer is van, de a legbiztonságosabb és ma is leginkább használatos az ssh (secure shell).

Használata

• ssh a_távoligépen_lévő_felhasználónk_neve@a_távoli_gép_neve
• Megkérdezi a felhasználó nevünkhöz tartozó jelszót, ezt megadjuk ééééééééés bent is vagyunk

[patrik@patrik-laptop ~]$ whoami
patrik
[patrik@patrik-laptop ~]$ ssh hallgato@172.16.228.130                                                                                                                                       3944ms  2021. márc. 16., kedd, 20:41:28 CET
hallgato@172.16.228.130's password:
 
Welcome to Ubuntu 20.04.2 LTS (GNU/Linux 5.4.0-65-generic x86_64)

 * Documentation:  https://help.ubuntu.com
 * Management:     https://landscape.canonical.com
 * Support:        https://ubuntu.com/advantage
Last login: Tue Mar 16 20:41:47 2021
hallgato@ubuntu:~$ whoami
hallgato
hallgato@ubuntu:~$

Ez mit is mutat?

• whoami (ki vagyok én?) válaszol erre a kérdésre
  • Ezt a parancsot kiadom a saját gépemen és visszaadja, hogy patrik
• ssh hallgato@172.16.228.130 szeretnék belépni ssh-n keresztül a 172.16.228.130 ip címmel rendelkező gépre hallgato felhasználó névvel
• hallgato@172.16.228.130's password: itt kell megadni a felhasználó jelszavát
  • Ha létezik a felhasználó és jó a megadott jelszó, akkor belépünk a rendszerbe
  • Ezután látható, hogy tényleg sikeresen beléptem, egy "üdvözlő üzenet" fogad, valamint a promt is megváltozott hallgato@ubuntu:~$-ra
• whoami parancs kiadása a távoli gépem
  • Itt már a hallgato nevet kapom vissza, ebből is látszik, hogy most egy másik felhasználóként használom a shell-t