diff --git a/app/blog/2013/09/27/15-eves-a-google.md b/app/blog/2013/09/27/15-eves-a-google.md
new file mode 100644
index 0000000000000000000000000000000000000000..c944ae5226fa5412f47177e46d315dee68d12a75
--- /dev/null
+++ b/app/blog/2013/09/27/15-eves-a-google.md
@@ -0,0 +1,111 @@
+---
+slug: 15-eves-a-google
+title: 15 éves a Google
+authors: zolij
+tags: [google, történelem, vélemény]
+---
+
+<img src="/blog/2013/Google-15th-Birthday-300x213.png" alt="Google 15th Birthday" width="220px" style={{float: "left", paddingRight: "10px"}} />
+Napjaink egyik meghatározó IT cége hivatalosan ma töltötte be a 15. életévét. Fura módon valójában nem ma tölti be eme neves évfordulót, hiszen a kereső fejlesztése már 1996-ban elkezdődött, a domain 1997. szeptember 15-én, a Google Inc. pedig 1998. szeptember 4-én került bejegyzésre. Mindazonáltal a Google 2005. óta ezen a napon ünnepli a születésnapját, így maradjunk ennél a dátumnál.
+
+<!--truncate-->
+
+Manapság a Google az élet számos területén jelen van, emberek százmilliói keresnek nap mint nap a keresőjük segítségével, a YouTube a legnagyobb videómegosztó oldal (nem mellesleg az internet egyik leglátogatottabb oldala), a Gmail rengeteg ember számára egyet jelent a levelezéssel, a Térkép lassan valós alternatíva lesz a dedikált navigációs eszközök és szoftverek mellett, a világon használatban levő telefonok jelentős részén Android fut és még a lesajnált Google Plus is lassan kezd erőre kapni a folytonos integrációnak köszönhetően. Ezek persze csak a főbb példák, a Google számtalan egyéb szolgáltatással rendelkezik és folyamatosan kutat újabb lehetőség után. Ez azonban egy 15 éves folyamat eredménye és nem volt mindig így…
+
+Az évforduló alkalmából áttekintjük a Google indulását és a mostani állapotáig vezető utat és megpróbálunk kicsit a jövőbe is tekinteni. Természetesen ez az áttekintés nem lesz teljes körű, aki ilyenre vágyik annak javasoljuk az angol nyelvű Wikipédia szócikket, illetve a Google saját oldalát.
+
+## A kezdetek
+
+A Google, mint oly sok minden akkoriban, egy egyetemi projektként indult 1996. márciusában. Alapítói Larry Page és Sergey Brin, a Stanford Egyetem Ph. D. hallgatói, akiket eredetileg a Stanford Digital Library Project (SDLP) résztvevőiként foglalkoztatta a kérdés: hogyan lehetne bizonyos információkat minél hatékonyabban kiszűrni egy információhalmazból? Úgy gondolták, hogy az számít leginkább releváns találatnak, melyre más, szintén releváns oldalak nagy számban hivatkoznak. A teória igazolására létrehozták a BackRub nevű keresőmotort, ebből lett később a Google kereső alapja.
+
+<div  style={{float: "left"}} >
+a google.com 1998. szepemberében:
+<div>
+<img src="/blog/2013/800px-GoogleSept1998-300x205.png" alt="a google.com 1998. szepemberében"/>
+</div>
+</div>
+1997 szeptemberében a kereső már kellően sokat tudott a szélesebb körű bemutatkozáshoz, így Page és Brin bejegyezték a google.com domaint és elindították a kereső béta változatát. Ezzel párhuzamosan megalapították a Google Inc. -t egy kaliforniai garázsban (a teljes kezdőtőke 1,1 millió dollár volt).
+
+1998 decemberében a PC Magazine a Top 100 Webhely listában a legjobb keresőnek nevezi a Google-t (ekkor a vállalat még mindössze 3 emberből állt). 1999. februárjára “kinövik” a garázst, az addigra 8 fősre bővült vállalat átköltözik egy Palo Altóban található lakásba. Az év további részében tovább növekednek, sikerül megnyerniük néhány kockázati befektető támogatását, majd augusztusban ismét költöznek, ezúttal már Mountain Viewba.
+
+## Terjeszkedés
+
+A 2000-es év aztán alapvető változásokat hozott a Google háza táján, melyek a mai napig éreztetik hatásukat. Májusban a Google többnyelvű lett, az angol mellett 10 másik nyelven is elérhetővé vált. Júniusban partneri megállapodást kötnek a Yahoo-val, mely értelmében a Yahoo-n indított kereséseket a Google szolgálja ki, ugyanebben a hónapban a keresőindex mérete eléri az egy milliárd oldalt, ezzel a Google válik a világ legnagyobb keresőjévé. Szeptemberben elindul a kereső lokalizált változata néhány ázsiai országban is (Kína, Japán és Dél-Korea).
+
+Október fordulópont a vállalat életében, ekkor jelentik be ugyanis az Adwords-öt, amely aztán hosszú távra biztosítja a Google növekedését. A rendszer a keresési találatok mellett jeleníti meg a kapcsolódó hirdetéseket, különlegessége hogy a hirdetőnek csak akkor kell fizetnie, ha a felhasználó ténylegesen rákattint a reklámra (ezzel szembemenve az addigi megjelenés alapú modellel).
+
+Decemberben bejelentik a Google Toolbart, ezzel megteremtve a mai modern böngészőkben található keresősáv elődjét.
+
+## Új termékek
+
+2001\. februárjában megvették a Deja.com usenetes vitafórum-szolgáltatását és hozzáadták a keresés és böngészés funkcionalitást, ma ezt Google Csoportokként ismerjük. Márciusban a Google keresője már 26 nyelven érhető, júliusban pedig elindul a Képkereső, amely az interneten található képeket indexeli és rendszerezi. Az év végére a keresőindex által nyilvántartott oldalak száma eléri a 3 milliárdot.
+
+2002-ben két új területre merészkedtek be a keresővel, az egyik a hírek (Google News), a másik pedig a termékek (Product Search). Ugyanebben az évben a korábbi Yahoo-shoz hasonló partneri megállapodást írtak alá az AOL-lal, így a Google még több emberhez juthatott el.
+
+2003-ban hozzájuk került a Blogger, illetve felvásárolták a Applied Semantics céget, amely a későbbi AdSense szolgáltatás alapját adta. Az AdSense egy hirdetési rendszer, amely oldaltulajdonosok számára teszi lehetővé, hogy oldalukon egyszerűen a Google által szelektált hidetéseket helyezzenek el és ezek bevételéből részesüljenek. A rendszer nagy újítása, hogy a megjelenő hirdetés függ az oldal tartalmától, így jóval relevánsabb reklámokat jelenít meg, mint az akkori rivális termékek.
+
+<img src="/blog/2013/gmail-300x152.png" alt="" width="220px" style={{float: "left", paddingRight: "20px"}} />
+2004-ben aztán a Google fenekestül felforgatta a webes levelezés világát. Ekkor jelent meg ugyanis a Gmail, amely a kezdeti 1 gigabyte tárhelyével nevetségessé tette az ingyenes (és a legtöbb fizetős) e-mail szolgáltatót, melyek akkoriban 2-4 megabyte tárhelyet kínáltak a felhasználóknak. Mivel a Gmail április 1-én indult el, a konkurensek könnyen áprilisi tréfának hihették, de legnagyobb bánatukra a Google kivételesen nem viccelt. A Gmail mellett ebben az évben mutatták be a Google Localt, amellyel bizonyos esetekben a keresési találatok közül a hozzánk földrajzilag közel levők kerültek előre (a szolgáltatás később a Térkép része lett). Mindeközben a keresési index számossága átlépte a 8 milliárdot.
+
+## “Annak térkép e táj”
+
+<img src="/blog/2013/Google-Maps-icon-1-150x150.png" alt="" style={{float: "left", paddingRight: "20px"}} />
+
+2005-ben újabb jelentős területtel bővült a szolgáltatások köre, év elején elindult a Google Térkép (eredeti nevén: Google Maps). Az új szolgáltatást gyors ütemben fejlesztették tovább, áprilisban megjelent az első európai változat (az Egyesült Királyságban), funkciók terén pedig bekerült a műholdas nézet és az útvonalterv. A műholdas nézettel a cég az átlagemberek számára is lehetővé tette a műholdfelvételek megtekintését és az ezekben történő keresést. Azonban nem a Térkép volt az egyedüli, térképészettel foglalkozó termékbejelentés ebben az évben. Júniusban bemutatták a Google Földet (Earth), amely asztali alkalmazásként kombinálta a műholdas nézetet, a keresést és a saját 3D-s objektumokat. Az új terméket nem sokkal később már mentőcsapatok használták a Katrina hurrikán idején.
+
+Év végén bemutatkozott a Google Transit, ami a tömegközlekedés segítségével történő útvonaltervezést tette lehetővé. Ma ez a szolgáltatás a Térkép részeként létezik és többek között a BKK (BKV) is ezt használja.
+
+## Fogyasztói társadalom
+
+A 2005-ös év nem csak a térképekről szólt. Megjelent a Google Reader, amely a weboldalak RSS hírcsatornáinak kezelését emelte egy egészen új szintre, illetve elindult a Google Talk, mely rövid idő alatt rendkívüli népszerűségre tett szert az XMPP kompatibilitás és a 2006-ban végrehajtott Gmail integráció miatt. Természetesen a Google a fejlesztőkről sem feledkezett meg, elindította a code.google.com oldalt, amely a saját API-jukat, illetve számos külső fejlesztő kódját tartalmazza és teszi beágyazhatóvá külső oldalakon. Emellett ekkor került először meghirdetésre a Summer of Code, amely azóta is hatalmas segítség a nyílt forráskódú fejlesztőknek, ösztöndíj lehetőséget nyújt az ilyen projektekben részt vevő hallgatóknak.
+
+Szintén ekkor mutatkozott be egy újabb, azóta is sokat támadott szolgáltatás, a személyre szabott kereső. A módszer lényege az, hogy a kereső a felhasználó használati szokásai alapján is rangsorolja a találatokat, ezzel sok esetben relevánsabb találatot ad. Mivel ehhez rengeteg adatot kell eltárolni a felhasználóról, így ez egy kiváló támadási terület lett a különböző adatvédelmi hatóságok és az ezzel foglalkozó személyek számára.
+
+Az irodai alkalmazások terén sem marad ki a versenyből a cég, 2006-ban elindították a Google Dokumentumok szolgáltatást (később egyesült a Drive-val), amely az átlag felhasználók területén a Microsoft Office komoly riválisa lett, különösen a csoportmunka területén.
+
+## Nézünk, mint a moziban
+
+<img src="/blog/2013/youtube_logo-300x147.png" alt="" width="200px" style={{float: "left", paddingRight: "20px"}} />
+2006-ban aztán megvettek egy feltörekvő videómegosztó oldalt, ez volt a YouTube. Akkoriban a YouTube tényleg csak a személyes videómegosztásról szólt, professzionális tartalom nem igazán volt még jelen rajta. Miután a Google rengeteg erőforrást tolt alá és rengeteg korlátozást feloldott a videókkal kapcsolatban, ez szép lassan megváltozott, a YouTube otthonává vált a professzionális tartalomnak is. Ezzel együtt elkerülhetetlen volt, hogy megjelenjenek rajta az illegális tartalmak, amint ez megtörtént, a jogvédők hiénaként csaptak le a YouTube-ra és vele együtt Google-ra. A cég végül kifejlesztett egy algoritmust, amellyel jó eséllyel megállapítható, hogy egy adott videó tartalmaz-e nem jogtiszta részt, amely a legtöbb jogtulajdonosnak megfelelt. Az egyik kivétel a Viacom volt, amellyel a Google még évekig pereskedett (végül a brit bíróság ártatlannak mondta ki). Mára valamelyest megváltozott a jogtulajdonosok hozzáállása, sok esetben inkább fent hagynak egy tartalmat, cserébe pedig részesülnek a videó mellett futó hirdetések bevételéből. Emellett fontos különbség 2006-hoz képest, hogy időközben a YouTube vált az első számú zenei videóplatformmá, ezzel pedig a kiadók fontos partnere lett.
+
+## Helló Zöld Robot
+
+<img src="/blog/2013/ANDROID-150x150.png" alt="" style={{float: "left", paddingRight: "20px"}} />
+
+2007-ben az Apple újradefiniálta az okostelefon fogalmát, az addigi rétegtermékből egy menő kütyüt varázsolt, amelyet jelentős embertömeg szeretett volna magáénak tudni. A Google viszonylag korán felismerte a terület fontosságát és a termék megjelenésekor már dolgozott a saját megoldásán, ez volt az Android. A hivatalos bejelentésre végül 2007. végén került sor, de az első telefonig majd egy évet várni kellett, ekkor jelent meg ugyanis a T-Mobile G1. Bár eleinte úgy tűnt, hogy az Apple iPhone-ját nem lehet beérni, a Google ugyanazt a taktikát folytatta, mint a 90-es évek elején a Microsoft a Windows és a PC kapcsán, azaz olcsón (az android esetében ingyen) biztosította a szoftvert a legkülönfélébb gyártók számára. Ez a taktika meghozta a várt hatást, manapság az android részesedése 60-70% körül van (régiófüggő), az Apple 20-30%-ot birtokol és a maradék 10%-on marakodik mindenki más. Ezzel a húzással a Google-nek sikerült elérnie, hogy a mobileszközök többségén az ő szoftverei az alapértelmezettek, az ő szolgáltatásait használják a felhasználók és ennek eredményeképp folyamatosan kapja a használati statisztikákat, amiből aztán még pontosabb profilt tud építeni a felhasználóról, ami végső soron hatékonyabb hirdetéseket eredményez.
+
+## Az a fránya közösség
+
+<img src="/blog/2013/google-plus-logo-150x150.png" alt="" width="160px" style={{float: "left", paddingRight: "20px"}} />
+Valamikor a kétezres évek első felének vége fele történt egy alapvető változás az internethasználati szokásokban. A felhasználói szám elért egy olyan kritikus határt, amikortól az emberek már nem csak kutatásokhoz, vagy hírolvasáshoz használták a netet, hanem elkezdték annak lehetőségét keresni, hogy hogyan tudnának az addiginál hatékonyabban kapcsolatba lépni egymással. Erre válaszul jelentek meg a közösségi hálózatok, előbb a Myspace és társai, majd mindent dominálva a Facebook. Ha van olyan terület, ahol a Google későn ébredt, akkor ez az.
+
+A probléma az, hogy a Google pénzügyi modellje a felhasználói viselkedés analizálásán alapszik, viszont a közösségi hálózatok megjelenésével a felhasználói tevékenység egy jelentős része a közösségi hálózaton belülre került, egy olyan helyre ahova a Google sok esetben nem lát be.
+
+Észlelték a problémát, meg is próbáltak tenni ellene, azonban ezen próbálkozások rendre kudarcba fulladtak. Az Orkut igazán csak Brazíliában tudott sikeres lenni, a Wave és a Buzz pedig hamvában holt. A probléma súlyosságát jelzi, hogy amióta Larry Page irányítja ismét a vállalatot (2011. áprilisa) a dolgozók bónuszának 25%-át a közösségi hálózatok terén elért sikerekhez kötötte.
+
+Végül megszületett a Google válasza a Facebookra és a Twitterre, ez lett a Google Plus. A bevezetésekor a tech sajtó örömódákat zengett, azonban ez a lelkesedés gyorsan alábbhagyott, amikor az oldal nem hozta az általuk elvárt számokat. Néhány hónapon belül már a halálát vizionálták, egy újabb sikertelen projektnek nevezték. Ennek ellenére a Plus túlélte a kezdeti időszakot, az agresszív integrációs stratégiának köszönhetően szépen növekszik. Emellett egyre több jel mutat arra, hogy a Google nem is a Facebook riválisának szánja a Plust, hanem sokkal komolyabb tervei vannak vele.
+
+## Kockázatok
+
+Itt tart ma a Google. A cég sikeresebb mint valaha, a részvényárfolyam az eget veri, azonban a működése jelentős kockázatokat hordoz magában.
+
+- Az egyik ilyen, hogy bár számtalan területen képviseltetik magukat, a bevételük jelentős része egyetlen területről származik, ez pedig a hirdetési üzletág. Bár láthatólag most növekedés van a szektorban, bármikor jöhet egy újabb, a 2008-ashoz hasonló pénzügyi krízis. Ez esetben pedig a hirdetési bevételek jelentős csökkenésével kell számolni, ami még a Google számára is problémát okozhat. Szerencsére ezt a Google is nagyon jól tudja és jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy több oldalról származzon a bevétele. Az egyik ilyen lehetőség a Google Apps, amivel az üzleti felhasználók számára nyújt olcsó, átalánydíjas megoldást a felhős szolgáltatásainak enterprise környezetben történő használatára (a fő különbség az ingyenes változathoz képest a folytonos támogatás, ami a céges szektorban igen fontos).
+- A másik lehetséges probléma – bár valószínűleg csak rövidtávú – a közelmúltbeli NSA botránnyal kapcsolatos. Mára a Google igazi multinacionális vállalat lett, a bevétele jelentős része származik az Egyesült Államokon kívülről. Azonban amerikai cégként vonatkoznak rá az amerikai törvények, így a Patriot Act és a hasonló jogszabályok, amely problémát jelenthet a nem amerikai partnereknél, felvethet bizonyos bizalmi kérdéseket és ennek következtében a cég jelentős bevételektől eshet el. Ezzel a kérdéssel mindenképp kezdeniük kell valamit.
+- A harmadik, talán legsúlyosabb probléma, hogy az alapvető működés során a hatékonyság érdekében rendszeresen megsérti az emberek személyiségi jogait, privát szféráját. Ez az Egyesült Államokban még nem is akkora probléma, azonban az Európai Unió hagyományosan érzékenyebb a kérdéssel kapcsolatban, rendszeresen indítja a Google ellen az adatvédelmi vizsgálatokat. Mivel az EU kellően nagy piacot jelent, amit a Google nem szeretne elveszíteni, így itt mindenképp szükséges lesz valamilyen megegyezés.
+
+A fentieken kívül még számtalan probléma van (pl. az androiddal kapcsolatos szabadalmi perek, vagy az android platform töredezettsége), azonban azok csak egy-egy részterületet érintenek és nem a vállalat egészét.
+
+![](/blog/2013/google-products-nobg-131845_621x295.png)
+
+A kétezres évek második felének vége felé voltak olyan vélemények, hogy a Google akkorára nőtt, hogy már nem tudja követni a trendeket és a Microsofthoz hasonló lassú dinoszaurusszá vált. Azonban mióta a két alapító 2011-ben visszavette a vállalat vezetését, úgy tűnik hogy a cég ismét lendületben van és sorra hozza ki az új termékeket (és persze szüntet meg régieket, ezzel nem kis felháborodást keltve, de ez egy másik kérdés).
+
+Az alábbiakban felsorolok néhány területet, ami szerintem jelentős fejlődés előtt áll és a Google aktív az adott területen:
+
+- **Szemantikus web**: egyesek Web 3.0-nak is nevezik, ami nagyjából ugyanakkora bullshit, mint a Web 2.0. A szemantikus web lényege, hogy a keresők, adatfeldolgozó robotok a strukturálatlan internetet nem csak a jelenlegi módon, felületesen képesek értelmezni, hanem arra is képessé válnak, hogy összetartozó információkat felismerjenek, az adatokat már-már emberi szinten értelmezzék. A Google az utóbbi pár évben jelentős kutatásokat végez ezen a területen, az első eredmények már láthatóak a Google Now-ban, illetve a kereséskor felbukkanó kis kártyákban. Ez a terület a gépi algoritmusok, intelligencia tökéletesedése miatt jelentős fejlődés előtt áll.
+- **Google.web**: a Plusnál említettem, hogy úgy tűnik a Google célja a Plus létrehozásával nem egy Facebook rivális teremtése volt, hanem ennél sokkal komolyabb érdekek vezérelték. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a Google egy egységes ökoszisztéma létrehozásán fáradozik, amely tartalmazná az összes szolgáltatását. Úgy tűnik, hogy ebben az elképzelésben az alsó réteg lesz a Plus, ez fogja az egyes szolgáltatásokat összekapcsolni, illetve a felhasználóval kapcsolatos összes adatot tárolni és szükség esetén rendelkezésre bocsájtani.
+- **Hordozható technika**: az okostelefonok után a következő nagy dobás a technika “viselése” lehet, azaz a technika észrevétlenül a testünk köré épül, esetleg később a testbe magába. Itt véleményem szerint még csak a jéghegy csúcsát látjuk, az okosórák és a Google Glass csak a kezdet. Ez az irány némileg aggasztó lehet, főleg azoknak akik szoktak cyberpunk témájú könyveket olvasni.
+- **Mesterséges intelligencia**: a Google élen jár a gépi algoritmusok kutatásában, hiszen az adatgyűjtést, felhasználói szokások elemzését és a keresési eredmények visszaadását is szoftverek végzik. Mi több, a Google sofőr nélküli autója ma már ott tart, hogy balesetmentesen képes közúti forgalomban közlekedni az emberi sofőrökkel együtt. Sokan gondolják úgy, hogy ha valamikor is megtörténik a sci-fi írók által beharangozott M.I. öntudatra ébredés, akkor az a Google-nél lesz. Ha ez így lesz, akkor csak remélhetjük, hogy nem a Terminátor filmek forgatókönyve válik valóra.
+
+## Játék
+
+A Google készült némi játékkal a születésnap alkalmából, melyet a következő címen találtok meg: http://www.google.com/doodles/googles-15th-birthday
diff --git a/app/blog/authors.yml b/app/blog/authors.yml
index 41bedce5e85b190729b2b556b5ec3cd435eac6af..1468991b7190d3129082f3c85906e8fd78d88520 100644
--- a/app/blog/authors.yml
+++ b/app/blog/authors.yml
@@ -35,4 +35,9 @@ segal:
   name: Kiss Dániel
   title: "-"
   url: https://pek.sch.bme.hu/profiles/segal
+zolij:
+  name: Janega Zoltán
+  title: "-"
+  url: https://pek.sch.bme.hu/profiles/zolij
+  image_url: /img/authors/zolij.png
 
diff --git a/app/static/blog/2013/.gitattributes b/app/static/blog/2013/.gitattributes
new file mode 100644
index 0000000000000000000000000000000000000000..b851ce540b28d239850493b793b49724a739a955
--- /dev/null
+++ b/app/static/blog/2013/.gitattributes
@@ -0,0 +1 @@
+*.{jpg,JPG,png,PNG,JPEG,jpeg,gif,GIF,webp,pdf,svg,SVG,mp4,pdf} filter=lfs diff=lfs merge=lfs -text
\ No newline at end of file
diff --git a/app/static/blog/2013/800px-GoogleSept1998-300x205.png b/app/static/blog/2013/800px-GoogleSept1998-300x205.png
new file mode 100644
index 0000000000000000000000000000000000000000..18c1710b6d1c2570a27e40da4de13da3fb3281a4
--- /dev/null
+++ b/app/static/blog/2013/800px-GoogleSept1998-300x205.png
@@ -0,0 +1,3 @@
+version https://git-lfs.github.com/spec/v1
+oid sha256:43c745d9f17bca0dcdb9e62c2eba9ae974711142d7019c70fe917b20eb26c1cd
+size 15405
diff --git a/app/static/blog/2013/ANDROID-150x150.png b/app/static/blog/2013/ANDROID-150x150.png
new file mode 100644
index 0000000000000000000000000000000000000000..49211579d9662f6f161ad2e8ae3dd40bd764d566
--- /dev/null
+++ b/app/static/blog/2013/ANDROID-150x150.png
@@ -0,0 +1,3 @@
+version https://git-lfs.github.com/spec/v1
+oid sha256:1afe27dfcc880d3592d0a8f2e44e84f4231fdce0979f5e9f3920e85514e82ca3
+size 17008
diff --git a/app/static/blog/2013/Google-15th-Birthday-300x213.png b/app/static/blog/2013/Google-15th-Birthday-300x213.png
new file mode 100644
index 0000000000000000000000000000000000000000..6f78df1a7f97c7d4e72027351b865423d63e2c38
--- /dev/null
+++ b/app/static/blog/2013/Google-15th-Birthday-300x213.png
@@ -0,0 +1,3 @@
+version https://git-lfs.github.com/spec/v1
+oid sha256:85138bb1a7c6c15f8ffb7526dd50db7e50945ea12ba516b68d965bce8441d6e4
+size 89081
diff --git a/app/static/blog/2013/Google-Maps-icon-1-150x150.png b/app/static/blog/2013/Google-Maps-icon-1-150x150.png
new file mode 100644
index 0000000000000000000000000000000000000000..673ceb9c730e14c9856968241271d1968f69ef06
--- /dev/null
+++ b/app/static/blog/2013/Google-Maps-icon-1-150x150.png
@@ -0,0 +1,3 @@
+version https://git-lfs.github.com/spec/v1
+oid sha256:370c715e7b82349752ee9d75839ddf7654c2484b8bcaba423a3e6f641e2f21d6
+size 32101
diff --git a/app/static/blog/2013/gmail-300x152.png b/app/static/blog/2013/gmail-300x152.png
new file mode 100644
index 0000000000000000000000000000000000000000..fd6188c247a1cb06d97d7c76ae8487c0a79e0f26
--- /dev/null
+++ b/app/static/blog/2013/gmail-300x152.png
@@ -0,0 +1,3 @@
+version https://git-lfs.github.com/spec/v1
+oid sha256:34499d2b9bb1ed9d275815128debe0ad468a58ecdf61969d8b3833e5a8a8dfde
+size 18332
diff --git a/app/static/blog/2013/google-plus-logo-150x150.png b/app/static/blog/2013/google-plus-logo-150x150.png
new file mode 100644
index 0000000000000000000000000000000000000000..3061fc8f71d2e94de62b9d79f284cf41040ed72a
--- /dev/null
+++ b/app/static/blog/2013/google-plus-logo-150x150.png
@@ -0,0 +1,3 @@
+version https://git-lfs.github.com/spec/v1
+oid sha256:710a8fc40327dd3bfee25061ba4b8aa87cd4195bb46c69a1ff97025ea377ec51
+size 12629
diff --git a/app/static/blog/2013/google-products-nobg-131845_621x295.png b/app/static/blog/2013/google-products-nobg-131845_621x295.png
new file mode 100644
index 0000000000000000000000000000000000000000..5e039be4a5c85297acb40ec1fabfc38788793a28
--- /dev/null
+++ b/app/static/blog/2013/google-products-nobg-131845_621x295.png
@@ -0,0 +1,3 @@
+version https://git-lfs.github.com/spec/v1
+oid sha256:36c6278bcdf0ac315e1c7656e8365e8848b77ccb60091b2500eae2e47e4c34ed
+size 106343
diff --git a/app/static/blog/2013/youtube_logo-300x147.png b/app/static/blog/2013/youtube_logo-300x147.png
new file mode 100644
index 0000000000000000000000000000000000000000..40a7083fcc0ed53eb9b9a90ee9b4b9c34a0df18e
--- /dev/null
+++ b/app/static/blog/2013/youtube_logo-300x147.png
@@ -0,0 +1,3 @@
+version https://git-lfs.github.com/spec/v1
+oid sha256:8bc588f08a07523098d3460fe2ec4082ea6b18a0b04a66653bb667689d7a623d
+size 32548
diff --git a/app/static/img/authors/zolij.png b/app/static/img/authors/zolij.png
new file mode 100644
index 0000000000000000000000000000000000000000..eb161c2ff354f05833d6ce5c9155703f8039b627
--- /dev/null
+++ b/app/static/img/authors/zolij.png
@@ -0,0 +1,3 @@
+version https://git-lfs.github.com/spec/v1
+oid sha256:f3807a4de540355133296a123790c8170c9d487daabd48dd7d2e0a4eae615286
+size 172199