From bd33656b8e2c79a95ad346171e9713954f3c1f1c Mon Sep 17 00:00:00 2001
From: Rafael Laszlo <rlacko99@gmail.com>
Date: Sun, 26 Dec 2021 12:04:01 +0100
Subject: [PATCH] Update http links to https

Former-commit-id: 7c23ecbd3b89b8ce200a6485c1b4462c1fcb6ec4
---
 .../03/18/mi-van-az-mvc-tervezesi-mintan-tul.md  |  8 ++++----
 ...avascript-a-click-esemeny-es-a-buborekozas.md | 10 +++++-----
 ...t-practice-egy-egyszeru-idoziton-keresztul.md |  2 +-
 app/blog/2012/04/15/0-tobb-php-verzio-iis-en.md  |  4 ++--
 app/blog/2012/04/15/1-iis7-5-php-fast-cgi.md     |  4 ++--
 app/blog/2012/05/05/powerdns-sch-modra.md        |  6 +++---
 app/blog/2012/05/08/samsung-windows-8-tablet.md  |  6 +++---
 app/blog/2013/09/27/15-eves-a-google.md          |  2 +-
 app/blog/2013/11/05/lava-a-warlockban.md         |  4 ++--
 app/blog/2014/03/23/sso-rendszerek.md            |  4 ++--
 .../2015/04/27/linux-kontenerek-biztonsaga-i.md  |  4 ++--
 ...iteam-it-biztonsagi-alapozo-tanfolyam-2015.md | 16 ++++++++--------
 .../2015/06/22/raspberry-pi-malware-scanner.md   |  2 +-
 .../01/31/securiteam-workshop-sorozat-2015.md    |  4 ++--
 app/docs/guides/services/01_schaccount.md        |  2 +-
 app/docs/guides/services/02_centaur.md           |  4 ++--
 app/docs/guides/services/10_pxe.md               |  2 +-
 app/news/2011/06/03/halozati-kimaradas-3.md      |  2 +-
 app/src/pages/contact.md                         |  2 +-
 app/src/pages/support.md                         |  4 ++--
 20 files changed, 46 insertions(+), 46 deletions(-)

diff --git a/app/blog/2012/03/18/mi-van-az-mvc-tervezesi-mintan-tul.md b/app/blog/2012/03/18/mi-van-az-mvc-tervezesi-mintan-tul.md
index 2eb975d..d087c24 100644
--- a/app/blog/2012/03/18/mi-van-az-mvc-tervezesi-mintan-tul.md
+++ b/app/blog/2012/03/18/mi-van-az-mvc-tervezesi-mintan-tul.md
@@ -5,11 +5,11 @@ authors: peterszel
 tags: [asp.net, asp.net mvc, mvc, symfony, szakma, tervezési minták, webteam]
 ---
 
-A webfejlesztők körében igen elterjedt az [MVC tervezési minta](http://hu.wikipedia.org/wiki/Modell-n%C3%A9zet-vez%C3%A9rl%C5%91), ma már talán nincs is olyan web alkalmazás keretrendszer, amely ne támogatná. De mitől lett ilyen népszerű? Valóban megoldást jelent minden problémára? Ha nem, akkor merre induljunk el? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a cikkemben.
+A webfejlesztők körében igen elterjedt az [MVC tervezési minta](https://hu.wikipedia.org/wiki/Modell-n%C3%A9zet-vez%C3%A9rl%C5%91), ma már talán nincs is olyan web alkalmazás keretrendszer, amely ne támogatná. De mitől lett ilyen népszerű? Valóban megoldást jelent minden problémára? Ha nem, akkor merre induljunk el? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a cikkemben.
 
 <!--truncate-->
 
-Az MVC sokkal régebbi, mint gondolnánk, már jóval a világháló megalkotása előtt létezett. A webes világba viszont csak 2004-ben, a [Ruby on Rails keretrendszer](http://rubyonrails.org/) hatására került be, amely demonstrálta a minta előnyeit. Ennek hatására gombamód kezdtek el szaporodni a Railsre hajazó, MVC mintára épülő keretrendszerek, köztük a KSZK Webteam által is használt [Symfony keretrendszer](http://www.symfony-project.org/) (a korai változataiban még sok osztály és metódus neve is megegyezett a Railsben használatosakkal). A Microsoft viszonylag későn lépett be erre a piacra, csak 2009-ban jelent meg az [ASP.NET MVC](http://www.asp.net/mvc) első verziója, azóta viszont nagyon dinamikusan fejlődik, mi a [Cukorka weboldalhoz](/news/kersz-cukorkat) már a 3-as verziót használjuk.
+Az MVC sokkal régebbi, mint gondolnánk, már jóval a világháló megalkotása előtt létezett. A webes világba viszont csak 2004-ben, a [Ruby on Rails keretrendszer](https://rubyonrails.org/) hatására került be, amely demonstrálta a minta előnyeit. Ennek hatására gombamód kezdtek el szaporodni a Railsre hajazó, MVC mintára épülő keretrendszerek, köztük a KSZK Webteam által is használt [Symfony keretrendszer](https://www.symfony-project.org/) (a korai változataiban még sok osztály és metódus neve is megegyezett a Railsben használatosakkal). A Microsoft viszonylag későn lépett be erre a piacra, csak 2009-ban jelent meg az [ASP.NET MVC](https://www.asp.net/mvc) első verziója, azóta viszont nagyon dinamikusan fejlődik, mi a [Cukorka weboldalhoz](/news/kersz-cukorkat) már a 3-as verziót használjuk.
 
 De mitől lett ilyen népszerű? Szerintem alapvetően a következő okai vannak:
 
@@ -19,7 +19,7 @@ De mitől lett ilyen népszerű? Szerintem alapvetően a következő okai vannak
 Az MVC ugyanakkor nem egy adott megoldás, csak egy minta, amely viszonylag laza utasításokat ad a fejlesztőnek. Emiatt számos olyan kérdés van, amire nem ad konkrét választ, a következőkben ezekből említek egy párat:
 
 - Validáció, azaz a felhasználótól érkező adatok hitelesítése hova kerül? Ha a legalapvetőbb objektum-orientált elvet, az egységbezárást veszem alapul, akkor a Model osztályokba kell helyezni. Ugyanakkor az is teljesen logikus érv, hogy a felhasználótól érkező adatok az űrlap részei, melyet a beérkező kéréssel a Controllernek kell kezelnie, így a hitelesítés is ide tartozik. Implementációtól függ.
-- Mennyire legyen okos a View? Azaz mennyi futtatható programkódot tartalmazhat? Ha szigorúan veszem, akkor HTML kódon kívül semmi más nem lehet benne, ilyen értelemben egy if elágazás, vagy egy foreach ciklus sem. Ennek ellenére gyakran látunk ilyeneket, egyszerűen azért, mert ezek elkerülése túl sok plusz munkát jelentene ahhoz képest, amennyit nyerünk vele. Másik lehetséges út az okosabb View irányába az [adatkötés](http://msdn.microsoft.com/en-us/library/ms752347.aspx), ez szinte alapvetőnek számít a WPF és Silverlight alkalmazások esetén, de ott a megjelenítő réteg nem a HTML, hanem a sokkal erőteljesebb XAML. Általában a webes világban inkább törekedjünk arra, hogy minél butább legyen a View.
+- Mennyire legyen okos a View? Azaz mennyi futtatható programkódot tartalmazhat? Ha szigorúan veszem, akkor HTML kódon kívül semmi más nem lehet benne, ilyen értelemben egy if elágazás, vagy egy foreach ciklus sem. Ennek ellenére gyakran látunk ilyeneket, egyszerűen azért, mert ezek elkerülése túl sok plusz munkát jelentene ahhoz képest, amennyit nyerünk vele. Másik lehetséges út az okosabb View irányába az [adatkötés](https://msdn.microsoft.com/en-us/library/ms752347.aspx), ez szinte alapvetőnek számít a WPF és Silverlight alkalmazások esetén, de ott a megjelenítő réteg nem a HTML, hanem a sokkal erőteljesebb XAML. Általában a webes világban inkább törekedjünk arra, hogy minél butább legyen a View.
 - Aktív vagy passzív legyen a modellem? Aktív modellről beszélünk, ha a modell is belehív a Controller metódusaiba, vagy értesítést küld a View-nak a változásokról. Ez utóbbi is inkább a vastagkliens alkalmazásokra jellemző, webes alkalmazások esetén kevésbé van értelme, éppen a korábban említett kérés-válasz jelleg miatt.
 
 A végére hagytam a legérdekesebb részt: hova tartozik az adatrögzítés és lekérdezés, azaz adat elérési logika? Beszéljünk egész konkrétan, ha relációs adatbázist használunk, hova kerülnek az SQL kérések (vagy LINQ kérések .NET esetén, vagy HQL kérések Hibernate esetén)? A modell magát az adatot reprezentálja, és nem a tárolást. Egy modell objektum egy-egy sornak felel meg az adattáblában, egy SELECT SQL kéréssel pedig tipikusan több sort is lekérhetünk, amelyből majd egy modell objektumokból álló tömböt vagy listát szeretnénk létrehozni, tehát a modellbe semmiképpen sem fér bele. A Controllerre azt mondjuk, hogy kezeli a felhasználói kéréseket, kiválasztja a View-t, és ha kell, frissíti a modellt. Szó sincs adat lekérdezésről, vagy modell példányosításról, mégis nagyon gyakran ide kerül az említett kód. Én is sokszor teszek pl. LINQ kéréseket a Controllerbe, és kisebb alkalmazások esetén ez teljesen rendben is van.
@@ -28,7 +28,7 @@ Sajnos tapasztalatból mondom, hogy ha a fentieknek megfelelően a Controllerbe
 
 Másik lehetséges megoldás, hogy a Model osztályokba teszünk statikus metódusokat (pl. GetAll() ), amelyeken keresztül történik a lekérdezés. Szerintem ez nagyon ronda megoldás, ahogy fentebb is írtam, a modell osztály egy sort reprezentál és nem az adattáblát. A modellnek egyébként is érdemes függetlennek lennie a tárolási eljárástól a hordozhatóság és tesztelhetőség érdekében.
 
-Szerintem a fentiek alapján már világos, amit mondani szeretnék, hogy az MVC mintába nem nagyon fér logikailag sehova az adat tárolása, lekérdezése. A legszebb megoldás egy újabb réteg bevezetése a három mellé. Egyik lehetséges megoldás a [Repository pattern](http://www.codeproject.com/Articles/26667/Implementing-the-Repository-Pattern-with-LINQ-to-S) alkalmazása. A Repository feladata az adatok lekérése, tárolása, a modell példányok létrehozása. Ezáltal megvalósul az üzleti logika és az adatelérés függetlensége.
+Szerintem a fentiek alapján már világos, amit mondani szeretnék, hogy az MVC mintába nem nagyon fér logikailag sehova az adat tárolása, lekérdezése. A legszebb megoldás egy újabb réteg bevezetése a három mellé. Egyik lehetséges megoldás a [Repository pattern](https://www.codeproject.com/Articles/26667/Implementing-the-Repository-Pattern-with-LINQ-to-S) alkalmazása. A Repository feladata az adatok lekérése, tárolása, a modell példányok létrehozása. Ezáltal megvalósul az üzleti logika és az adatelérés függetlensége.
 
 Összefoglalásként elmondható, hogy az MVC minta kiválóan illeszkedik a webes világhoz, viszont hátránya, hogy nagyon általános, az egyes implementációk merőben eltérhetnek egymástól. Ezen kívül láttuk, hogy akad olyan terület is, ami kívül esik az MVC hatáskörén, így nem szabad csak három lyukban gondolkozni, melyek közül egyikbe mindenképp bele kell erőszakolni a kódunkat, elég nagy alkalmazás esetén nyugodtan gondolkozhatunk háromnál több rétegben.
 
diff --git a/app/blog/2012/03/20/a-javascript-a-click-esemeny-es-a-buborekozas.md b/app/blog/2012/03/20/a-javascript-a-click-esemeny-es-a-buborekozas.md
index 222fbe6..e1c58a6 100644
--- a/app/blog/2012/03/20/a-javascript-a-click-esemeny-es-a-buborekozas.md
+++ b/app/blog/2012/03/20/a-javascript-a-click-esemeny-es-a-buborekozas.md
@@ -15,15 +15,15 @@ A konkrét probléma a következő: a [Cukorka](/news/kersz-cukorkat) oldal kés
 
 A következő példában létrehoztam a body címkén belülre egy bekezdést, és bele egy linket, majd mindegyik elem click eseményére feliratkoztam. Nézzük meg, hogy milyen sorrendben hívódnak meg! (Az alábbi ablak jobb felső részében lehet választani, hogy a JavaScriptet, vagy a HTML-t szeretnénk megnézni, majd a nyilacska ikonnal indítható)
 
-<iframe style={{width: "100%", height: "300px"}} src="http://jsfiddle.net/kCxQn/4/embedded/" width="320" height="240" frameborder="0"></iframe>
+<iframe style={{width: "100%", height: "300px"}} src="https://jsfiddle.net/kCxQn/4/embedded/" width="320" height="240" frameborder="0"></iframe>
 
-Jól látszik, hogy először a link eseménykezelője hívódik meg, majd lépésről lépésre felfelé haladva a DOM fában terjed tovább. Ezt a folyamatot hívja a [szabvány](http://www.w3.org/TR/DOM-Level-2-Events/events.html#Events-flow-bubbling) buborékozásnak (Bubbling), ami igen találó név, hiszen akár a buborék alulról felfelé terjed. Másrészről viszont nagyon nehezen kereshető a szó, én is megszenvedtem, mire megtaláltam :).
+Jól látszik, hogy először a link eseménykezelője hívódik meg, majd lépésről lépésre felfelé haladva a DOM fában terjed tovább. Ezt a folyamatot hívja a [szabvány](https://www.w3.org/TR/DOM-Level-2-Events/events.html#Events-flow-bubbling) buborékozásnak (Bubbling), ami igen találó név, hiszen akár a buborék alulról felfelé terjed. Másrészről viszont nagyon nehezen kereshető a szó, én is megszenvedtem, mire megtaláltam :).
 
 ## A buborékozás megakadályozása
 
 Most már ismerjük a működést, viszont így még nem jó, hiszen ahogy az előbb is írtam, így egyből becsukódik az ablakocskám, ahogy megnyitottam. Szerencsére van megoldás, a szabvány lehetőséget biztosít a buborékozás letiltására, egyszerűen úgy, hogy az eseménykezelőből meghívjuk az event objektumon a stopPropagation() metódust (az Internet Explorer régebbi verziói nem tartalmazzák ezt a metódust, ott a “e.cancelBubble = true;” használandó):
 
-<iframe style={{width: "100%", height: "300px"}} src="http://jsfiddle.net/HwQdc/1/embedded/" width="320" height="240" frameborder="0"></iframe>
+<iframe style={{width: "100%", height: "300px"}} src="https://jsfiddle.net/HwQdc/1/embedded/" width="320" height="240" frameborder="0"></iframe>
 
 Remek, így már nem terjed tovább. A példában bónuszként még azt is megmutatom, hogyan lehet a kattintás alapértelmezett hatását letiltani (link esetén az oldal megnyitását), ez is hasonlóan egyszerű, csak meg kell hívni az event objektum preventDefault() metódusát. (Megjegyzés: a legtöbb böngészőben az is az alapértelmezett működés letiltását eredményezi, ha az eseménykezelő függvény visszatérési értéke false. Bár ez nincs benne a szabványban, Internet Explorer kompatibilitási okokból támogatott.) Ezzel a módszerrel lehet például megvalósítani, hogy egy szövegrészletet ne lehessen kijelölni (a mousedown esemény alapértelmezett működését kell letiltani).
 
@@ -35,9 +35,9 @@ A DOM események a Netscape Navigator 2.0-ás verziójában jelentek meg elősz
 
 ## További lehetőségek
 
-Egy DOM eseményekkel foglalkozó cikkben muszáj megemlíteni néhány további jellegzetességet. A szabvány arra is lehetőséget ad, hogy a hagyományos onclick metóduson túl saját függvényeinket is regisztráljuk az eseményhez, így az is meghívódik az onclick mellett a kattintás hatására. Ezt az [addEventListener](http://www.w3.org/TR/DOM-Level-2-Events/events.html#Events-EventTarget-addEventListener) metódus segítségével tehetjük meg. Azonban, ahogy írtam is, az Internet Explorer 9-esnél régebbi verziói még nem támogatják (helyette van azokban az [attachEvent](<http://msdn.microsoft.com/en-us/library/ie/ms536343(v=vs.85).aspx>)), így ennek a használatát nem javaslom. Ezek helyett érdemesebb használni egy JavaScript osztálykönyvtárat/keretrendszert, amely böngészőfüggetlen azáltal, hogy a háttérben az adott böngészőnek megfelelő megoldást használja. Íme egy példa [jQuery](http://jquery.com/) keretrendszert használva:
+Egy DOM eseményekkel foglalkozó cikkben muszáj megemlíteni néhány további jellegzetességet. A szabvány arra is lehetőséget ad, hogy a hagyományos onclick metóduson túl saját függvényeinket is regisztráljuk az eseményhez, így az is meghívódik az onclick mellett a kattintás hatására. Ezt az [addEventListener](https://www.w3.org/TR/DOM-Level-2-Events/events.html#Events-EventTarget-addEventListener) metódus segítségével tehetjük meg. Azonban, ahogy írtam is, az Internet Explorer 9-esnél régebbi verziói még nem támogatják (helyette van azokban az [attachEvent](<https://msdn.microsoft.com/en-us/library/ie/ms536343(v=vs.85).aspx>)), így ennek a használatát nem javaslom. Ezek helyett érdemesebb használni egy JavaScript osztálykönyvtárat/keretrendszert, amely böngészőfüggetlen azáltal, hogy a háttérben az adott böngészőnek megfelelő megoldást használja. Íme egy példa [jQuery](https://jquery.com/) keretrendszert használva:
 
-<iframe style={{width: "100%", height: "300px"}} src="http://jsfiddle.net/ud5Zx/1/embedded/" width="320" height="240" frameborder="0"></iframe>
+<iframe style={{width: "100%", height: "300px"}} src="https://jsfiddle.net/ud5Zx/1/embedded/" width="320" height="240" frameborder="0"></iframe>
 
 ## +1 érdekesség a végére
 
diff --git a/app/blog/2012/04/04/nehany-javascript-best-practice-egy-egyszeru-idoziton-keresztul.md b/app/blog/2012/04/04/nehany-javascript-best-practice-egy-egyszeru-idoziton-keresztul.md
index c70c2b4..afc5574 100644
--- a/app/blog/2012/04/04/nehany-javascript-best-practice-egy-egyszeru-idoziton-keresztul.md
+++ b/app/blog/2012/04/04/nehany-javascript-best-practice-egy-egyszeru-idoziton-keresztul.md
@@ -20,7 +20,7 @@ A névteret gyakran úgy képzik, hogy az első tag a cég neve, a második pedi
 
 Ezek után következik az objektum létrehozására, erre JavaScriptben számos lehetőség adott, most a példa kedvéért az egyik legkülönlegesebb módszert mutatom be:
 
-<iframe style={{width: "100%", height: "600px"}} src="http://jsfiddle.net/wCLGP/3/embedded/" width="320" height="240" frameborder="0"></iframe>
+<iframe style={{width: "100%", height: "600px"}} src="https://jsfiddle.net/wCLGP/3/embedded/" width="320" height="240" frameborder="0"></iframe>
 
 A kód becsapós lehet, hiszen első ránézésre egy Timer függvény létrehozásának tűnhet, viszont ha jobban megnézitek, akkor ez egy névtelen függvény, amit a végén egyből meg is hívok, és a visszatérési értéke lesz maga a Timer objektum.
 
diff --git a/app/blog/2012/04/15/0-tobb-php-verzio-iis-en.md b/app/blog/2012/04/15/0-tobb-php-verzio-iis-en.md
index bbf34c4..c3e303b 100644
--- a/app/blog/2012/04/15/0-tobb-php-verzio-iis-en.md
+++ b/app/blog/2012/04/15/0-tobb-php-verzio-iis-en.md
@@ -5,11 +5,11 @@ authors: kovax
 tags: [php, php fastcgi, php on iis, windows server]
 ---
 
-A következő cikkben bemutatom, hogy hogyan lehet kényelmesen több [PHP](http://hu.wikipedia.org/wiki/PHP) verziót használni egy [IIS](http://hu.wikipedia.org/wiki/Internet_Information_Services) szerveren. Feltételezzük, hogy az Olvasó rendelkezik egy már meglévő PHP telepítéssel, ha mégsem, kérlek kövesd az [előző cikket](/blog/iis7-5-php-fast-cgi).
+A következő cikkben bemutatom, hogy hogyan lehet kényelmesen több [PHP](https://hu.wikipedia.org/wiki/PHP) verziót használni egy [IIS](https://hu.wikipedia.org/wiki/Internet_Information_Services) szerveren. Feltételezzük, hogy az Olvasó rendelkezik egy már meglévő PHP telepítéssel, ha mégsem, kérlek kövesd az [előző cikket](/blog/iis7-5-php-fast-cgi).
 
 <!--truncate-->
 
-Első lépésként töltsük le a kívánt [PHP](http://php.net/) verziókat, csomagoljuk ki őket, illetve töltsük le és telepítsük a [PHP Manager for IIS](http://phpmanager.codeplex.com/) nevű IIS addont. Ez egy egyszerű kis felület új PHP verzió hozzáadásához, vagy Site -onkénti verzióválasztáshoz . Telepítés után a Site-okon belül a beállítások ikonjainál fogunk találkozni vele:
+Első lépésként töltsük le a kívánt [PHP](https://php.net/) verziókat, csomagoljuk ki őket, illetve töltsük le és telepítsük a [PHP Manager for IIS](https://phpmanager.codeplex.com/) nevű IIS addont. Ez egy egyszerű kis felület új PHP verzió hozzáadásához, vagy Site -onkénti verzióválasztáshoz . Telepítés után a Site-okon belül a beállítások ikonjainál fogunk találkozni vele:
 
 ![PHP manager screenshot](phpmanager.jpg)
 
diff --git a/app/blog/2012/04/15/1-iis7-5-php-fast-cgi.md b/app/blog/2012/04/15/1-iis7-5-php-fast-cgi.md
index fb91807..2a03b38 100644
--- a/app/blog/2012/04/15/1-iis7-5-php-fast-cgi.md
+++ b/app/blog/2012/04/15/1-iis7-5-php-fast-cgi.md
@@ -11,7 +11,7 @@ Ebben a cikkben szeretném megmutatni, hogy hogyan kell PHP-t telepíteni Window
 
 <!--truncate-->
 
-Lehetőségünk van a [Microsoft Web Platform Installer](http://www.microsoft.com/web/downloads/platform.aspx) nevű eszközzel telepíteni, de elég sok hátránya van, és nem is biztos, hogy azt a verziót telepíti amire szükségünk lehet, így éles rendszereknél biztonságosabb, és átláthatóbb ha kézzel állítjuk be.
+Lehetőségünk van a [Microsoft Web Platform Installer](https://www.microsoft.com/web/downloads/platform.aspx) nevű eszközzel telepíteni, de elég sok hátránya van, és nem is biztos, hogy azt a verziót telepíti amire szükségünk lehet, így éles rendszereknél biztonságosabb, és átláthatóbb ha kézzel állítjuk be.
 
 A cikkben a Windows Server 2008 R2 Enterprise verzióját használjuk, így nem a parancssoros lépéseket fogom megmutatni, de elég sok infó található arról is.
 
@@ -32,7 +32,7 @@ Feltételezem hogy az Olvasó rendelkezik már telepített Windows Server-rel, 
 
 Végeztünk is a PHP és FastCGI beállításával IIS7.5-re. Ha friss rendszeren vagyunk, akkor valószínűleg 500-as hibával el fog szállni a rendszer (0x800736b1). Kétféle hiba okozhatja ezt:
 
-1. Friss rendszeren valószínűleg nincs telepítve a [Microsoft Visual C++ 2008 Redistributable Package (x86)](http://www.microsoft.com/download/en/details.aspx?displaylang=en&id=29). Fontos megjegyezni, hogy függetlenül, hogy a szerverünk 64 bites, nekünk a 32 bites verzió kell!
+1. Friss rendszeren valószínűleg nincs telepítve a [Microsoft Visual C++ 2008 Redistributable Package (x86)](https://www.microsoft.com/download/en/details.aspx?displaylang=en&id=29). Fontos megjegyezni, hogy függetlenül, hogy a szerverünk 64 bites, nekünk a 32 bites verzió kell!
 2. Másik hiba az lehet, hogy a php nem találja a php.ini -t, pontosabban a windows mappában keresi, ezt a következőképpen orvosolhatjuk:
 
 Nyissuk meg a regedit-et. HKEY_LOCAL_MACHINE -> SOFTWARE -> Wow6432Node (32 bites Win7-nél a SOFTWARE-en belül találjuk). Itt jobklikk, new key. A key neve legyen PHP, és hozzunk létre benne egy sztringet, melynek neve legyen: iniFilePath és értéke legyen: c:\php
diff --git a/app/blog/2012/05/05/powerdns-sch-modra.md b/app/blog/2012/05/05/powerdns-sch-modra.md
index e6833e0..884f72b 100644
--- a/app/blog/2012/05/05/powerdns-sch-modra.md
+++ b/app/blog/2012/05/05/powerdns-sch-modra.md
@@ -5,13 +5,13 @@ authors: btibi
 tags: [DNS, IPv6]
 ---
 
-Lassan egy éve a [World IPv6 Day](http://www.worldipv6day.org/)-nek. Akkor egy napra a világ top weboldalai és internetszolgáltatója, beleértve a Google-t, Facebook-ot, Yahoo!-t és még több, mint 1000 más résztvevőt is összefogtak és együtt egy napra elérhetővé tették szolgáltatásaikat IPv6-on. Hogy miért is kellett ez? 1995-ben elkészült az RFC-je, 1996-ban implementálta a Linux, pár évvel később a kommerciális vállalatok is megtették. 2011-ben az IANA kiosztotta az utolsó /8-as blokkokat is az IPv4-es címtartományból, így már ideje volt valamit tenni az IPv6 elterjedése érdekében.
+Lassan egy éve a [World IPv6 Day](https://www.worldipv6day.org/)-nek. Akkor egy napra a világ top weboldalai és internetszolgáltatója, beleértve a Google-t, Facebook-ot, Yahoo!-t és még több, mint 1000 más résztvevőt is összefogtak és együtt egy napra elérhetővé tették szolgáltatásaikat IPv6-on. Hogy miért is kellett ez? 1995-ben elkészült az RFC-je, 1996-ban implementálta a Linux, pár évvel később a kommerciális vállalatok is megtették. 2011-ben az IANA kiosztotta az utolsó /8-as blokkokat is az IPv4-es címtartományból, így már ideje volt valamit tenni az IPv6 elterjedése érdekében.
 
 <!--truncate-->
 
-A közelgő [World IPv6 Launch](http://www.worldipv6launch.org/)-on a résztvevők permanensen elérhetővé teszik szolgáltatásaikat IPv6-on is. Számos lépést megtettünk már, hogy a Schönherz is csatlakozhasson ehhez az eseményhez, ennek egyik fontos eleme a DNS szolgáltatásunk IPv6-ra történő felkészítése.
+A közelgő [World IPv6 Launch](https://www.worldipv6launch.org/)-on a résztvevők permanensen elérhetővé teszik szolgáltatásaikat IPv6-on is. Számos lépést megtettünk már, hogy a Schönherz is csatlakozhasson ehhez az eseményhez, ennek egyik fontos eleme a DNS szolgáltatásunk IPv6-ra történő felkészítése.
 
-Hogy mi is az a [DNS](http://en.wikipedia.org/wiki/Domain_Name_System)? Nagyon röviden: az emberek nehezen tudják megjegyezni az IP címeket, ezért szükség van egy általunk könnyen kezelhető címzés kialakítására. Erre találták ki a DNS szolgáltatást, ami többek között a számítógépek nevét és IP-címét rendeli egymáshoz. Ha ez nem lenne, a Gmail oldalát a gmail.com helyett csak IP-címekkel tudnánk elérni (például 74.125.232.214). Amikor tudjuk egy számítógép nevét a teljes domain nevével együtt, azt FQDN-nek (Fully Qualified Domain Name) nevezzük. Forward lookup alatt az FQDN-hez tartozó IP-cím feloldását, reverse lookup alatt pedig az IP-címhez tartozó név megkeresését értjük. A háttérben különböző rekordok kapcsolják egymáshoz az összetartozó adatokat. A legismertebbek ezek közül az A, AAAA, CNAME, NS, MX, TXT rekordok. A továbbiakban mind egy kicsit részletesebb bemutatásra kerül.
+Hogy mi is az a [DNS](https://en.wikipedia.org/wiki/Domain_Name_System)? Nagyon röviden: az emberek nehezen tudják megjegyezni az IP címeket, ezért szükség van egy általunk könnyen kezelhető címzés kialakítására. Erre találták ki a DNS szolgáltatást, ami többek között a számítógépek nevét és IP-címét rendeli egymáshoz. Ha ez nem lenne, a Gmail oldalát a gmail.com helyett csak IP-címekkel tudnánk elérni (például 74.125.232.214). Amikor tudjuk egy számítógép nevét a teljes domain nevével együtt, azt FQDN-nek (Fully Qualified Domain Name) nevezzük. Forward lookup alatt az FQDN-hez tartozó IP-cím feloldását, reverse lookup alatt pedig az IP-címhez tartozó név megkeresését értjük. A háttérben különböző rekordok kapcsolják egymáshoz az összetartozó adatokat. A legismertebbek ezek közül az A, AAAA, CNAME, NS, MX, TXT rekordok. A továbbiakban mind egy kicsit részletesebb bemutatásra kerül.
 
 Először is lássunk egy példát:
 
diff --git a/app/blog/2012/05/08/samsung-windows-8-tablet.md b/app/blog/2012/05/08/samsung-windows-8-tablet.md
index 9407a24..2ac1d60 100644
--- a/app/blog/2012/05/08/samsung-windows-8-tablet.md
+++ b/app/blog/2012/05/08/samsung-windows-8-tablet.md
@@ -5,7 +5,7 @@ authors: kovax
 tags: [tablet, windows 8]
 ---
 
-A következő cikkben szeretnék bemutatni egy [Samsung](http://www.samsung.com/hk_en/consumer/computer-peripherals/notebook/high-performance/XE700T1A-A03HK?subsubtype=series-7) (Nem a linkelt, de nagyban hasonlít rá) prototípust, illetve a rajta található [Windows 8](http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows-8/consumer-preview) operációs rendszert. Nem egy review-t szeretnék írni, hanem sokkal inkább egy ,,élménybeszámolót”, megmutatni, hogy egy átlag felhasználó számára mit tud nyújtani egy ilyen masina.
+A következő cikkben szeretnék bemutatni egy [Samsung](https://www.samsung.com/hk_en/consumer/computer-peripherals/notebook/high-performance/XE700T1A-A03HK?subsubtype=series-7) (Nem a linkelt, de nagyban hasonlít rá) prototípust, illetve a rajta található [Windows 8](https://windows.microsoft.com/hu-HU/windows-8/consumer-preview) operációs rendszert. Nem egy review-t szeretnék írni, hanem sokkal inkább egy ,,élménybeszámolót”, megmutatni, hogy egy átlag felhasználó számára mit tud nyújtani egy ilyen masina.
 
 ![](tablet_full.jpg)
 
@@ -16,11 +16,11 @@ Ahogy már megszokhattuk, a gép egy kis dobozban érkezik, a Tablet mellett mé
 **Adatok**:
 
 Processzor: Intel Core i5-2467M 1,60 GHz
-Chipset: [Intel® HM65](http://www.intel.com/content/www/us/en/chipsets/value-chipsets/mobile-chipset-hm65.html)
+Chipset: [Intel® HM65](https://www.intel.com/content/www/us/en/chipsets/value-chipsets/mobile-chipset-hm65.html)
 
 Memória: 4GB (DDR3)
 Háttértár: 64GB SSD
-Kijelző: 11.6″ HD LED Display (1366 x 768), with [Gorilla Glass](http://en.wikipedia.org/wiki/Gorilla_Glass) & Wacom Digitizer
+Kijelző: 11.6″ HD LED Display (1366 x 768), with [Gorilla Glass](https://en.wikipedia.org/wiki/Gorilla_Glass) & Wacom Digitizer
 
 **A külső**:
 
diff --git a/app/blog/2013/09/27/15-eves-a-google.md b/app/blog/2013/09/27/15-eves-a-google.md
index c944ae5..6cefa98 100644
--- a/app/blog/2013/09/27/15-eves-a-google.md
+++ b/app/blog/2013/09/27/15-eves-a-google.md
@@ -108,4 +108,4 @@ Az alábbiakban felsorolok néhány területet, ami szerintem jelentős fejlőd
 
 ## Játék
 
-A Google készült némi játékkal a születésnap alkalmából, melyet a következő címen találtok meg: http://www.google.com/doodles/googles-15th-birthday
+A Google készült némi játékkal a születésnap alkalmából, melyet a következő címen találtok meg: https://www.google.com/doodles/googles-15th-birthday
diff --git a/app/blog/2013/11/05/lava-a-warlockban.md b/app/blog/2013/11/05/lava-a-warlockban.md
index 213f7cb..5799d8d 100644
--- a/app/blog/2013/11/05/lava-a-warlockban.md
+++ b/app/blog/2013/11/05/lava-a-warlockban.md
@@ -6,11 +6,11 @@ tags: [Game-Dev, grafika, Warlock]
 ---
 
 Röviden szeretném bemutatni a Game-Dev fejlesztés alatt álló, Warlock nevű, játékában implementált lávát. <!--truncate-->
-A játékban varázslók harcolnak egymással egy lávával körülvett területen, ahol a láva terjed, ezzel szűkítve azt a területet, amelyben nem sérülnek a játékosok. A Warlock felülnézetes, 2D játék. Eredetileg XNA 4.0 keretrendszerre épült, a grafikai profil pedig “Reach” volt, ugyanis cél volt, hogy mindegyikünk számítógépén fusson. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb shader model 2.0 volt használható, amely erősen korlátozott. A korlátozás a használható utasítások halmazát szűkíti, és nem enged adott mennyiségnél több utasítást használni egy shaderben (pontos értékekért az MSDN-es leírás itt található: [link](http://msdn.microsoft.com/en-us/library/windows/desktop/bb509655%28v=vs.85%29.aspx)).
+A játékban varázslók harcolnak egymással egy lávával körülvett területen, ahol a láva terjed, ezzel szűkítve azt a területet, amelyben nem sérülnek a játékosok. A Warlock felülnézetes, 2D játék. Eredetileg XNA 4.0 keretrendszerre épült, a grafikai profil pedig “Reach” volt, ugyanis cél volt, hogy mindegyikünk számítógépén fusson. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb shader model 2.0 volt használható, amely erősen korlátozott. A korlátozás a használható utasítások halmazát szűkíti, és nem enged adott mennyiségnél több utasítást használni egy shaderben (pontos értékekért az MSDN-es leírás itt található: [link](https://msdn.microsoft.com/en-us/library/windows/desktop/bb509655%28v=vs.85%29.aspx)).
 
 ## A láva megjelenése
 
-Az eredeti koncepció szerint a láva procedurális lett, így semmilyen előre megrajzolt vagy eltárolt textúrát nem igényel, hanem matematikai képletek írják le, amelyekbe véletlen számok adják a bemenetet. A Perlin zaj ([wiki szócikk](http://en.wikipedia.org/wiki/Perlin_noise)) egy jó alapot ad a lávának, “csak” annyi a teendő animált láva rajzoláshoz vele, hogy egy három dimenziós Perlin zajnak mindig egy metszetét kell kiszínezve megjeleníteni, a metszet síkja pedig folyamatosan halad az idővel előre. Ezt azért lehet megtenni, mert a Perlin zaj úgynevezett gradiens zaj, amelyek egyik tulajdonsága a folytonosság. A kiszínezés matematikailag egyszerű: egy olyan függvényt kell találni, amely a zaj egy-egy értékéhez egy színt rendel. Az ilyeneket játékstúdiókban általában a kinézetért felelős művészek állítják be GUI-n, a mi esetünkben közösen addig állítgattuk a számokat, amíg el nem értük a kívánt kinézetet. Az implementációnál azonban felmerült némi bökkenő: a shader model 2.0 erős korlátai miatt egyetlen pixel shaderben nem lehet implementálni a kívánt algoritmust.
+Az eredeti koncepció szerint a láva procedurális lett, így semmilyen előre megrajzolt vagy eltárolt textúrát nem igényel, hanem matematikai képletek írják le, amelyekbe véletlen számok adják a bemenetet. A Perlin zaj ([wiki szócikk](https://en.wikipedia.org/wiki/Perlin_noise)) egy jó alapot ad a lávának, “csak” annyi a teendő animált láva rajzoláshoz vele, hogy egy három dimenziós Perlin zajnak mindig egy metszetét kell kiszínezve megjeleníteni, a metszet síkja pedig folyamatosan halad az idővel előre. Ezt azért lehet megtenni, mert a Perlin zaj úgynevezett gradiens zaj, amelyek egyik tulajdonsága a folytonosság. A kiszínezés matematikailag egyszerű: egy olyan függvényt kell találni, amely a zaj egy-egy értékéhez egy színt rendel. Az ilyeneket játékstúdiókban általában a kinézetért felelős művészek állítják be GUI-n, a mi esetünkben közösen addig állítgattuk a számokat, amíg el nem értük a kívánt kinézetet. Az implementációnál azonban felmerült némi bökkenő: a shader model 2.0 erős korlátai miatt egyetlen pixel shaderben nem lehet implementálni a kívánt algoritmust.
 
 A megoldás végül az lett, hogy induláskor a CPU-n számolunk négy darab csempézhető Perlin zaj textúrát, majd ezeket ismételve, részben átlátszóan egymásra téve rajzoljuk ki. A láva animálása is megoldott ezzel a módszerrel: az egyes “rétegeket” véletlenszerű mozgással eltoljuk egymáshoz képest az idő függvényében. Ezzel a grafikus processzornak nagyon kis terhet jelent megjeleníteni a lávát, viszont cserébe induláskor némiképp megnőtt a szükséges várakozás. Egy másik tulajdonsága ennek a módszernek, hogy sokat nézve a lávát fel lehet fedezni az önismétlődést.
 
diff --git a/app/blog/2014/03/23/sso-rendszerek.md b/app/blog/2014/03/23/sso-rendszerek.md
index 55899c2..2f39ba6 100644
--- a/app/blog/2014/03/23/sso-rendszerek.md
+++ b/app/blog/2014/03/23/sso-rendszerek.md
@@ -5,7 +5,7 @@ authors: zolij
 tags: [adminsch, authsch, bmecimtar, kir-dev, kszk, oauth, schacc, vir]
 ---
 
-A [Kir-Dev legutóbbi bejegyzésében](http://kir-dev.sch.bme.hu/2014/03/16/auth-sch/) olvashattatok róla, hogy néhány hónapon belül megszűnik a VIR SSO és a helyét egy a KSZK által üzemeltetett központi rendszer veszi át. Ebben a cikkben az OAuthról, mint technológiáról szeretnék kicsit mesélni, ugyanis az adatszolgáltatás ezen keresztül lesz megvalósítva az új rendszerben.
+A [Kir-Dev legutóbbi bejegyzésében](https://kir-dev.sch.bme.hu/2014/03/16/auth-sch/) olvashattatok róla, hogy néhány hónapon belül megszűnik a VIR SSO és a helyét egy a KSZK által üzemeltetett központi rendszer veszi át. Ebben a cikkben az OAuthról, mint technológiáról szeretnék kicsit mesélni, ugyanis az adatszolgáltatás ezen keresztül lesz megvalósítva az új rendszerben.
 
 <!--truncate-->
 
@@ -91,7 +91,7 @@ Az OAuth népszerű volt, de voltak gyermekbetegségei:
 - egy átlagos webfejlesztő számára problémát okozhatott az implementálása
 - csak böngészőből volt használható, ami problémát jelentett az időközben robbanásszerűen elterjedő okostelefonok és a rajtuk futó alkalmazások számára
 
-A fenti okok miatt a fejlesztők a 2.0-ás változat kifejlesztése mellett döntöttek, ez jó pár évig eltartott és nem kevés [drámával](http://hueniverse.com/2012/07/oauth-2-0-and-the-road-to-hell/) járt.
+A fenti okok miatt a fejlesztők a 2.0-ás változat kifejlesztése mellett döntöttek, ez jó pár évig eltartott és nem kevés [drámával](https://hueniverse.com/2012/07/oauth-2-0-and-the-road-to-hell/) járt.
 
 A 2.0 a következő főbb területeken változott az 1.0-hoz képest:
 
diff --git a/app/blog/2015/04/27/linux-kontenerek-biztonsaga-i.md b/app/blog/2015/04/27/linux-kontenerek-biztonsaga-i.md
index a18d7d9..ff936df 100644
--- a/app/blog/2015/04/27/linux-kontenerek-biztonsaga-i.md
+++ b/app/blog/2015/04/27/linux-kontenerek-biztonsaga-i.md
@@ -30,7 +30,7 @@ Az image-ek egy minimális OS-t tartalmaznak a Linuxokon megszokott fájlrendsze
 ![](docker-execdriver-diagram.png)
 A Docker által használt technológiák
 
-Forrás: http://blog.docker.com/wp-content/uploads/2014/03/docker-execdriver-diagram.png
+Forrás: https://blog.docker.com/wp-content/uploads/2014/03/docker-execdriver-diagram.png
 
 Az image-eket kézzel is felépíthetjük, de használhatunk úgynevezett Dockerfile-t is. Minden egyes sorában egy-egy lépés található, csomagok telepítése, fájlok másolása, stb. A
 
@@ -38,7 +38,7 @@ Az image-eket kézzel is felépíthetjük, de használhatunk úgynevezett Docker
 docker build <a Dockerfile-t tartalmazó könyvtár elérési útja>
 ```
 
-paranccsal lehet az image készítést elindítani. Bővebben a Dockerfile-okról [itt](http://docs.docker.com/reference/builder/) olvashatsz.
+paranccsal lehet az image készítést elindítani. Bővebben a Dockerfile-okról [itt](https://docs.docker.com/reference/builder/) olvashatsz.
 
 ## Control Groupok
 
diff --git a/app/blog/2015/06/21/0-securiteam-it-biztonsagi-alapozo-tanfolyam-2015.md b/app/blog/2015/06/21/0-securiteam-it-biztonsagi-alapozo-tanfolyam-2015.md
index 3dfdb38..14fa861 100644
--- a/app/blog/2015/06/21/0-securiteam-it-biztonsagi-alapozo-tanfolyam-2015.md
+++ b/app/blog/2015/06/21/0-securiteam-it-biztonsagi-alapozo-tanfolyam-2015.md
@@ -13,11 +13,11 @@ Ebben a félévben az IT biztonság alábbi témaköreit jártuk körbe.
 
 Előadások diasorai:
 
-|                                   |                                                                                                                                                                                                                                                                                       |
-| --------------------------------- | ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- |
-| Kali linux – Barkaszi Richárd     | diasor [útmutató](http://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/01_securiteam_17910.pdf)                                                                                                                                                                                          |
-| Reverse engineering – Varga Erik  | [diasor](http://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/02_securiteam_rev_eng.pdf) [leírás](http://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/02_securiteam_reverse_steps.pdf)                                                                                                     |
-| C# kódok biztonsága – Ládi Gergő  | [diasor](http://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/03_securiteam_.NET%20alkalmaz%C3%A1sok%20biztons%C3%A1ga.pdf)                                                                                                                                                              |
-| Wireless security – Osváth Márton | [diasor](http://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/04_securiteam_Wifi_biztons%C3%A1g.pdf) [pptx](http://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/04_securiteam_Wifi_biztons%C3%A1g.pptx) [videó](https://www.dropbox.com/sh/xogypzlxaelw55m/AACVB-anQMKo_RsGrvWLshe7a?dl=0) |
-| Szteganográfia – Dömők Dávid      | [diasor](http://home.sch.bme.hu/~david31415/upload/eloadas_2015.7z)                                                                                                                                                                                                                   |
-| Web security – Tőkési Sándor      | [diasor](http://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/06_securiteam_websecurity.pdf) [leírás](http://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/06_WebSecurityHowTo.pdf)                                                                                                         |
+|                                   |                                                                                                                                                                                                                                                                                         |
+| --------------------------------- | --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- |
+| Kali linux – Barkaszi Richárd     | diasor [útmutató](https://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/01_securiteam_17910.pdf)                                                                                                                                                                                           |
+| Reverse engineering – Varga Erik  | [diasor](https://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/02_securiteam_rev_eng.pdf) [leírás](https://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/02_securiteam_reverse_steps.pdf)                                                                                                     |
+| C# kódok biztonsága – Ládi Gergő  | [diasor](https://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/03_securiteam_.NET%20alkalmaz%C3%A1sok%20biztons%C3%A1ga.pdf)                                                                                                                                                               |
+| Wireless security – Osváth Márton | [diasor](https://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/04_securiteam_Wifi_biztons%C3%A1g.pdf) [pptx](https://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/04_securiteam_Wifi_biztons%C3%A1g.pptx) [videó](https://www.dropbox.com/sh/xogypzlxaelw55m/AACVB-anQMKo_RsGrvWLshe7a?dl=0) |
+| Szteganográfia – Dömők Dávid      | [diasor](https://home.sch.bme.hu/~david31415/upload/eloadas_2015.7z)                                                                                                                                                                                                                    |
+| Web security – Tőkési Sándor      | [diasor](https://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/06_securiteam_websecurity.pdf) [leírás](https://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/securiteam/06_WebSecurityHowTo.pdf)                                                                                                         |
diff --git a/app/blog/2015/06/22/raspberry-pi-malware-scanner.md b/app/blog/2015/06/22/raspberry-pi-malware-scanner.md
index 5725456..1ed2ce5 100644
--- a/app/blog/2015/06/22/raspberry-pi-malware-scanner.md
+++ b/app/blog/2015/06/22/raspberry-pi-malware-scanner.md
@@ -37,7 +37,7 @@ sudo apt-get install clamav
 
 A víruskeresés eredményéről szeretnénk visszajelzést kapni. Erre a feladatra a GPIO lábakat
 használhatjuk. Mi a BCM 23,24-es lábakra kötöttük a piros és zöld ledet.
-(http://pi.gadgetoid.com/pinout/pin1_3v3_power). Ezután ha fél perces zöld fénnyel szeretnénk
+(https://pi.gadgetoid.com/pinout/pin1_3v3_power). Ezután ha fél perces zöld fénnyel szeretnénk
 jelezni, hogy nem vírusos a bedugott eszköz, a következő python kódot kell csak meghívni.
 
 ```python title="zold.py"
diff --git a/app/blog/2016/01/31/securiteam-workshop-sorozat-2015.md b/app/blog/2016/01/31/securiteam-workshop-sorozat-2015.md
index 53f9c7c..96ca29d 100644
--- a/app/blog/2016/01/31/securiteam-workshop-sorozat-2015.md
+++ b/app/blog/2016/01/31/securiteam-workshop-sorozat-2015.md
@@ -16,8 +16,8 @@ Az őszi félévben sem pihentünk, a Hacktivity projektünk mellett, az alábbi
 | Adatbázisok hackelése SQLmappel, valamint browser alapú támadások BeEF XSS-el – Sümegi Márk | [segédlet (Sümegi Márk, Tőkési Sándor)](https://upload.sch.bme.hu/~barkasz/upload/workshops2015/SQLi_XSS_osszefoglalo.pdf) |
 | Android hacking – Tanyi Szvetlin                                                            |                                                                                                                            |
 | Heartbleed és ShellShock támadás a gyakorlatban – Márki-Zay Ferenc                          | [segédlet](https://upload.sch.bme.hu/~barkasz/upload/workshops2015/heartbleed_shellshock.pdf)                              |
-| Hálózati forgalmak lehallgatása Wireshark protokoll analizátorral – Osváth Márton           | [rövid leírás](http://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/workshops2015/Wireshark.pdf)                                         |
-| Metasploit/Armitage bevetés közben – Szabó Attila                                           | [rövid leírás](http://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/workshops2015/Metasploit_and_Armitage.pdf)                           |
+| Hálózati forgalmak lehallgatása Wireshark protokoll analizátorral – Osváth Márton           | [rövid leírás](https://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/workshops2015/Wireshark.pdf)                                        |
+| Metasploit/Armitage bevetés közben – Szabó Attila                                           | [rövid leírás](https://home.sch.bme.hu/~barkasz/upload/workshops2015/Metasploit_and_Armitage.pdf)                          |
 | Raspberry Pi, mint Svájci bicska – Dömők Dávid                                              |                                                                                                                            |
 | Computer forensics – Szeles Andor                                                           |                                                                                                                            |
 | PGP kulcsok – Hegyi Zsolt                                                                   | [segédlet](https://upload.sch.bme.hu/~barkasz/upload/workshops2015/pgp.pdf)                                                |
diff --git a/app/docs/guides/services/01_schaccount.md b/app/docs/guides/services/01_schaccount.md
index f1d95b9..0022c36 100644
--- a/app/docs/guides/services/01_schaccount.md
+++ b/app/docs/guides/services/01_schaccount.md
@@ -57,7 +57,7 @@ Miért jó ez a weboldalaknak? Biztosak lehetnek benne, hogy villanykaros hallga
 hozzáférnek adatidhoz, például az e-mail címedhez, szobaszámodhoz, hogy milyen körökben vagy benne.
 
 villanykari közélet számos weboldala használja az AuthSCH-t, hogy a felhasználóit azonosítsa. Ilyen
-például a [Szauna weboldala](http://szauna.sch.bme.hu/), a [LángoSCH kör weboldala](https://langosch.sch.bme.hu/) vagy a [Profil és Körök (PéK) weboldal](https://pek.sch.bme.hu/) de ezen kívül van sok
+például a [Szauna weboldala](https://szauna.sch.bme.hu/), a [LángoSCH kör weboldala](https://langosch.sch.bme.hu/) vagy a [Profil és Körök (PéK) weboldal](https://pek.sch.bme.hu/) de ezen kívül van sok
 másik is. A különböző weboldalak bejelentkezéskor átirányítanak az AuthSCH-hoz, ahol bejelentkezés után
 engedélyezned kell, hogy a weboldal hozzáférhessen az adataidhoz. Ilyenkor az AuthSCH pontosan kilistázza
 neked, hogy a weboldal milyen tárolt adataidhoz szeretne hozzáférni. Az engedélyezést bizonyos időnként újra
diff --git a/app/docs/guides/services/02_centaur.md b/app/docs/guides/services/02_centaur.md
index 2784d90..2876ddd 100644
--- a/app/docs/guides/services/02_centaur.md
+++ b/app/docs/guides/services/02_centaur.md
@@ -6,10 +6,10 @@ title: Upload.sch, Tárhely és Linux terminálszerver
 
 [SCHAcc](schaccount) segítségével jogosult leszel használni a KSZK által nyújtott tárhelyszolgáltatást, valamint a linuxos terminálszerverünket.
 
-A terminálszerverre SSH kliens segítségével lehet bejelentkezni, a `centaur.sch.bme.hu` címen a 22-es port használatával. (Linux alatt `ssh schacc@centaur.sch.bme.hu`) A tárhelyedet a `/home/felhasznalonev` könyvtárban találod, itt pedig 700 MiB-ot használhatsz fel tetszés szerint. Ha szeretnél valamit mások számára is elérhetővé tenni, akkor helyezd a /`home/felhasznalonev/public_html` könyvtárba. A publikusan megosztott tartalmakat a `http://home.sch.bme.hu/~felhasznalonev/fajlnev.kiterjesztes` webcímen érheted el. (Tipp: HTML fájlokat weblapként szolgálunk ki, így akár egyből saját weblapod is lehet!)
+A terminálszerverre SSH kliens segítségével lehet bejelentkezni, a `centaur.sch.bme.hu` címen a 22-es port használatával. (Linux alatt `ssh schacc@centaur.sch.bme.hu`) A tárhelyedet a `/home/felhasznalonev` könyvtárban találod, itt pedig 700 MiB-ot használhatsz fel tetszés szerint. Ha szeretnél valamit mások számára is elérhetővé tenni, akkor helyezd a /`home/felhasznalonev/public_html` könyvtárba. A publikusan megosztott tartalmakat a `https://home.sch.bme.hu/~felhasznalonev/fajlnev.kiterjesztes` webcímen érheted el. (Tipp: HTML fájlokat weblapként szolgálunk ki, így akár egyből saját weblapod is lehet!)
 
 Ha Windows felhasználó vagy, akkor a WinSCP program segítségével tudsz fájlokat feltölteni a tárhelyedre, Linux felhasználóként pedig az scp-t használhatod. Ezen kívül használható az [upload.sch](https://upload.sch.bme.hu/) is, ahol csak egy böngészőre van szükség (egyből a public_html könyvtárba helyezi a feltöltött tartalmat).
 
 ## Upload.sch
 
-A centaur-os tárhelyedre böngészőből is tölthetsz fel fájlokat, az [upload.sch.bme.hu](https://upload.sch.bme.hu/) weboldalon. Ez egyből a public_html mappába tesz mindent, így a fájlok egyből publikusak lesznek a `http://home.sch.bme.hu/~schacc/fajlnev.kiterjesztes` linken.
+A centaur-os tárhelyedre böngészőből is tölthetsz fel fájlokat, az [upload.sch.bme.hu](https://upload.sch.bme.hu/) weboldalon. Ez egyből a public_html mappába tesz mindent, így a fájlok egyből publikusak lesznek a `https://home.sch.bme.hu/~schacc/fajlnev.kiterjesztes` linken.
diff --git a/app/docs/guides/services/10_pxe.md b/app/docs/guides/services/10_pxe.md
index 7c1960e..8e960d5 100644
--- a/app/docs/guides/services/10_pxe.md
+++ b/app/docs/guides/services/10_pxe.md
@@ -21,4 +21,4 @@ A PXE használatához vezetékes hálózati kapcsolatra van szükséged, csak SC
 - Hiren’s Boot CD (csak UEFI alatt)
 - Campusról elérhető Windows verziók
 
-További oprendszer igényeid ticket feladásával jelezheted a [support.sch.bme.hu](http://support.sch.bme.hu/) oldalon.
+További oprendszer igényeid ticket feladásával jelezheted a [support.sch.bme.hu](https://support.sch.bme.hu/) oldalon.
diff --git a/app/news/2011/06/03/halozati-kimaradas-3.md b/app/news/2011/06/03/halozati-kimaradas-3.md
index 0f5013a..cd53a50 100644
--- a/app/news/2011/06/03/halozati-kimaradas-3.md
+++ b/app/news/2011/06/03/halozati-kimaradas-3.md
@@ -7,7 +7,7 @@ tags: []
 
 Hamarosan kezdodik az IPv6 publikus tesztje a Schonherz halozataban.
 
-IPv6 day: http://www.worldipv6day.org/
+IPv6 day: https://www.worldipv6day.org/
 
 Bovebb informaciok hamarosan!
 
diff --git a/app/src/pages/contact.md b/app/src/pages/contact.md
index 2878eb0..fe731b7 100644
--- a/app/src/pages/contact.md
+++ b/app/src/pages/contact.md
@@ -1,6 +1,6 @@
 # Elérhetőségek
 
-_Kérjük bármilyen panasszal, hálózati problémával vagy szolgáltatásainkkal kapcsolatos segítségkéréssel a [support.sch.bme.hu](http://support.sch.bme.hu/) oldalon írjatok, ne ezekre a címekre, mert nem fogunk válaszolni._
+_Kérjük bármilyen panasszal, hálózati problémával vagy szolgáltatásainkkal kapcsolatos segítségkéréssel a [support.sch.bme.hu](https://support.sch.bme.hu/) oldalon írjatok, ne ezekre a címekre, mert nem fogunk válaszolni._
 
 ### Cím
 
diff --git a/app/src/pages/support.md b/app/src/pages/support.md
index 2a22009..8ab91ec 100644
--- a/app/src/pages/support.md
+++ b/app/src/pages/support.md
@@ -4,7 +4,7 @@ A szolgáltatáskiesésekről, változásokról a `kszk-news@sch.bme.hu` levelez
 
 ## FAQ
 
-A legtöbb szolgáltatásunkkal kapcsolatban [intro.kszk.bme.hu](http://intro.kszk.bme.hu/) weboldalon találhatsz egy gyorstalpalót. Ha nem találod meg, amit keresel, nézz szét a [support.sch.bme.hu](https://support.sch.bme.hu/) weboldalon, vagy adj fel ott ticketet!
+A legtöbb szolgáltatásunkkal kapcsolatban [intro.kszk.bme.hu](https://intro.kszk.bme.hu/) weboldalon találhatsz egy gyorstalpalót. Ha nem találod meg, amit keresel, nézz szét a [support.sch.bme.hu](https://support.sch.bme.hu/) weboldalon, vagy adj fel ott ticketet!
 Ha a taggá válással kapcsolatban van kérdésed, kattints [ide](join)!
 
 ## Szabályzatok
@@ -43,7 +43,7 @@ A BMENET szabályzatait az [alábbi oldalon](https://net.bme.hu/regula/) találh
 
 A BMENET a magyar akadémiai hálózat (HBONE+) része, így a NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program) szabályzatai is vonatkozik minden felhasználóra.
 
-A NIIF szabályzatait az [alábbi oldalon](http://kifu.gov.hu/document-library/document/felhaszn%C3%A1l%C3%B3i-szab%C3%A1lyzat) találhatod meg.
+A NIIF szabályzatait az [alábbi oldalon](https://kifu.gov.hu/document-library/document/felhaszn%C3%A1l%C3%B3i-szab%C3%A1lyzat) találhatod meg.
 
 ### Salgópolc szabályzat
 
-- 
GitLab